View More View Less
  • 1 Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Budapest
  • 2 Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet Lipidlaboratóriuma Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Löszön kialakult karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy mutrágyázási tartamkísérlet 27. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a spenót (Matador) fejlodésére, gyomosodására, föld feletti termésére, oxálsavtartalmára, ásványi összetételére és elemfelvételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést ×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A spenót 3 hónapos tenyészideje alatt mindösszesen 83 mm csapadékot kapott. Fobb eredményeink: - A föld feletti hajtás/torózsa friss tömege betakarításkor 7-15 t/ha, a légszáraz anyag hozama 1,7-3,6 t/ha között változott az N×K-ellátottsági szintek függvényében. Maximális termést a 100 kg N/ha/év trágyázás adta a 200 mg/kg körüli AL-oldható K2O-ellátottságú kezelésekben. A 200 és 300 kg N/ha/év adagok már nem növelték a levéltermést, csak a levelek NO3-N koncentrációját, fogyasztásra alkalmatlan terméket eloidézve. A káliummal és nitrogénnel jól ellátott parcellákon a hajtás több vizet tartalmazott és jobban ellenállt az aszálynak. A talaj növekvo P-kínálata csak a kezdeti fejlodést, kelést serkentette, a betakarításkori termést nem befolyásolta a termohely gyenge P-ellátottsága ellenére. - Az oxálsav mennyisége 3,3%-ról 1,3%-ra süllyedt az együttes PK-trá-gyázás eredményeképpen a vizsgált légszáraz levelekben. A levelek átlagosan 20% légszáraz anyagot tartalmaztak. A K-trágyázás kedvezo hatása részben a termésnöveléssel kiváltott hígulási effektusra vezetheto vissza.  - Az uralkodó Amaranthus blitoides gyomfaj elofordulását/borítottságát a P-trágyázás 10-12-szeresére növelte, míg a K-trágyázás 30%-kal mérsékelte május elején. A N túlsúlya ekkor szintén az AMA BL gyomborítottságot mozdította elo. - A talaj növekvo N- és P-kínálatával általában emelkedett a hajtás fobb makro-, ill. mérséklodött a mikroelemeknek koncentrációja. A K-trágyázás a nátrium kivételével általában csökkentette az egyéb fémek, kationok beépülését.  - Az 1 t légszáraz föld feletti hajtás képzodéséhez kerekítve és átlagosan 37 kg N, 27 kg K (32 kg K2O), 31 kg Ca (43 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO), 4 kg S, 2,5 kg P (6 kg P2O5), 1,4 kg Fe, 1,2 kg Al és Na, 321 g Mn, 75 g Sr, 44 g B, 18 g Zn, 14 g Ba és 6 g Cu elemet igényelt a spenót. A kiugróan nagy Ca és Mg fajlagos elemfelvétel részben az aszályos idojárással, kis terméssel, gyors elöregedéssel és a meszes termohellyel lehet összefüggésben.

  • Bergmann, W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena—Stuttgart—New York.

    Nutritional Disorders of Plants , ().

  • Kádár I. & Elek É., 1999. A búza (Triticum aestivum L.) ásványi táplálása meszes csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 48. 311--322.

    'A búza ( ' () 48 Triticum aestivum : 311 -322.

  • Balázs S. (szerk.), 1994. Zöldségtermesztők kézikönyve. 2. jav. kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Biacs, P. & Daood, H. G., 1994. High-performance liquid chromatography with photodiode-array detection of carotenoid and carotenoid esters in fruits and vegetables. J. Plant Physiol. 143. 520--525.

    'High-performance liquid chromatography with photodiode-array detection of carotenoid and carotenoid esters in fruits and vegetables. ' () 143 J. Plant Physiol. : 520 -525.

    • Search Google Scholar
  • Buzás I. et al. (szerk.), 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer , ().

  • Cselőtei L., Nyújtó S. & Csáky A., 1993. Kertészet. 5. átdolg. kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

    Kertészet. 5. átdolg. kiadás , ().

  • Grütz, W., 1956. Die Beziehungen zwischen Phosphorsäuredüngung und Oxalsäurebildung in Blättern von Beta-Rüben und Spinat. Phosphorsäure. 16. 181--187.

    'Die Beziehungen zwischen Phosphorsäuredüngung und Oxalsäurebildung in Blättern von Beta-Rüben und Spinat. ' () 16 Phosphorsäure. : 181 -187.

    • Search Google Scholar
  • Vries, H. de, 1881. Über die Bedeutung der Kalkablagerungen in den Pflanzen. Land-wirtsch. Jb. 10. 53--87.

    'Über die Bedeutung der Kalkablagerungen in den Pflanzen. ' () 10 Land-wirtsch. Jb. : 53 -87.

    • Search Google Scholar
  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199--215.

    'Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. ' () 26 II. K. Lantbr. Högsk. Ann. : 199 -215.

    • Search Google Scholar
  • Ehrendorfer, K., 1961. Oxalsäure in Spinat (Spinacea oleracea L.). Ein Beitrag zur Qualitätsbeeinflussung. Bodenkultur. 12. 100--111.

    'Oxalsäure in Spinat ( ' () 12 Spinacea oleracea : 100 -111.

  • Ehrendorfer, K., 1966. Die Abhängigkeit des Gesamtoxalsäuregehaltes von den Gehalten der Mineralstoffe N, P, K, Na, Ca und Mg in Spinatblättern. In: Kalium-Symposium. 273--284. Internationals Kali-Institut. Bern/Schweiz.

    Kalium-Symposium , () 273 -284.

  • Filius I., 1994. A zöldségnövények tápanyagai. In: Zöldségtermesztők kézikönyve. (Szerk.: Balázs S.) 73--94. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

    Zöldségtermesztők kézikönyve , () 73 -94.

  • Gericke, S., 1965. Phosphorsäure- und Oxalsäuregehalt in Rübenblättern. Phosphorsäure. 25. 263--280.

    'Phosphorsäure- und Oxalsäuregehalt in Rübenblättern. ' () 25 Phosphorsäure. : 263 -280.

    • Search Google Scholar
  • Kádár I., Daood H. & Radics L., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a spenótra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 50. 335--352.

    'Mikroelem-terhelés hatása a spenótra karbonátos csernozjom talajon. ' () 50 Agrokémia és Talajtan. : 335 -352.

    • Search Google Scholar
  • Kopetz, L. M., 1960. Düngung und Qualität. Die Phosphorsäure. 20. 1--11.

    'Düngung und Qualität. ' () 20 Die Phosphorsäure. : 1 -11.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223--232.

    'A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. ' () 123 Acta Agr. Fenn. : 223 -232.

    • Search Google Scholar
  • Marschner, H., 1985. Einfluss von Standort und Wirtschaftsbedingungen auf die Nitratgehalte in verschiedenen Pflanzenarten. Landw. Forsch. Sonderh. 41. 16--23.

    'Einfluss von Standort und Wirtschaftsbedingungen auf die Nitratgehalte in verschiedenen Pflanzenarten. ' () 41 Landw. Forsch. Sonderh. : 16 -23.

    • Search Google Scholar
  • Terbe I., 1994. Spenót. In: Zöldségtermesztők kézikönyve. (Szerk.: Balázs S.) 571--576. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

    Zöldségtermesztők kézikönyve , () 571 -576.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 0 0
Jul 2020 0 0 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 1 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0