View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
  • 2 Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék Gödöllő
  • 3 Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék Gödöllő
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A talajok állandó pH-értéken történo (pH-sztat) titrálása során felszabadítható aciditás vizsgálatára egy új mérorendszert fejlesztettünk ki, mely azon alapul, hogy számítógép és aktív visszacsatolás révén lúg adagolásával tartjuk állandó értéken a talajszuszpenzió pH-ját. A mérés során az adagolt lúg mennyisége és ido adatpárokból két elsorendu kinetikai függvény összegeként írtuk le a savanyító ionok deszorpciójának idofüggését. A kapott függvény extrapolációjával kiszámítottuk a végtelen idore extrapolált, adott pH-értéknél maximális savanyúság értékeket.  A kapott adatokat a klasszikus módszerrel mért vizsgálati eredményekkel összevetve megállapítottuk, hogy az egyszeri extrakció során felszabadítható aciditást igen nagy statisztikai valószínuséggel a gyorsabb deszorpciós folyamat határozza meg, de a teljes folyamat egyensúlyi értékei a Kappen módszerével mért aciditás kétszeresét is elérik. Ennek okát keresve kimutattuk, hogy az aciditás növekedése egyre nagyobb reakció félidot, vagyis egyre lassabb reakciót eredményez, azaz a növekvo aciditással a talajalkotók nehezebben hozzáférheto részén is megkötodnek savanyúságot okozó ionok.  Azt találtuk, hogy a talaj humusztartalmának növekedése és kisebb mértékben a leiszapolható rész mennyisége teheto felelossé a deszorpció lassulásáért. A kísérletek eredményei megerosítik, hogy a humuszanyagok makromolekulái, illetve az agyagfrakció belso kötohelyei miatt kialakuló megnövekedett diffúziós úthossz teheto leginkább felelossé a deszorpciós sebesség csökkenéséért. A függvénybol egy órás extrakcióra számított értékeket is összevetettük az egyszeri Ca-acetát extrakció aciditásértékeivel. Azt találtuk, hogy az egy óra alatt az állandó pH-n deszorbeálódó savanyúság 2,5 cmol H+/kg y1-értéknél több savanyúsággal rendelkezo talajok esetében kb. másfélszerese az azonos ido alatt kalcium-acetáttal eltávolítottnak, a különbség a növekvo aciditással egyre növekszik.

  • Filep Gy. & Füleky Gy., 1999. A talajok kémiai tulajdonságai. In: Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy.: Talajtan. 86--131. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

    Talajtan , () 86 -131.

  • Hargitai L., 1988. A talaj szervesanyag-tartalmának meghatározása Tyurin módszerével. In: Buzás I. (szerk.): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. 152. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Kappen, H., 1929. Die Bodenazidität. Springer Verlag. Berlin.

    Die Bodenazidität , ().

  • Lin, C. & Coleman, N. T., 1960. The measurement of exchangeable aluminium in soils and clays. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 24. 444--446.

    'The measurement of exchangeable aluminium in soils and clays. ' () 24 Soil Sci. Soc. Amer. Proc. : 444 -446.

    • Search Google Scholar
  • McLean, E. O., 1965. Aluminium. In: Methods of Soil Analysis. 2. (Ed.: Black, C.) Advances in Agronomy. 9. 978--998. Am. Soc. Agronomy. Madison, WI.

    Advances in Agronomy , () 978 -998.

  • Várallyay Gy., 1993. A talaj leiszapolható részének meghatározása (rövidített mechanikai elemzés). In: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv. 1. Fizikai, vízgazdálkodási és ásványtani talajvizsgálati módszerek. (Szerk.: Buzás I.) 42. INDA 4231 Kiadó. Budapest.

    Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv. 1. Fizikai, vízgazdálkodási és ásványtani talajvizsgálati módszerek , () 42.

    • Search Google Scholar
  • Rouiller, J., Guillet, B. & Brzckert, S., 1980. Cations acides échangeables et acidités de surface. Sci. du Sol. 2. 161--175.

    'Cations acides échangeables et acidités de surface. ' () 2 Sci. du Sol. : 161 -175.

  • Filep Gy. & Filep T., 1999. A potenciális talajsavanyúság formáinak jellemzése. Agrokémia és Talajtan. 48. 33--48.

    'A potenciális talajsavanyúság formáinak jellemzése. ' () 48 Agrokémia és Talajtan. : 33 -48.

    • Search Google Scholar
  • Talibudeen, O., 1972. Exchange of potassiumin soils in relation to other cations. In: Proc 9th Coll., International Potash Institute. 97--112. Bern.

    Proc 9th Coll. , () 97 -112.

  • Coleman, N, T., Weed, S. B. & McCracken, R. J., 1959. Cation exchange capacity and exchangable cations in Peidmont soils of North Carolina. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 23. 146--149.

    'Cation exchange capacity and exchangable cations in Peidmont soils of North Carolina. ' () 23 Soil Sci. Soc. Amer. Proc. : 146 -149.

    • Search Google Scholar
  • Czinkota, I. et al., 2002. An equipment and software for improved estimations of soil acidity. Agrokémia é Talajtan. 51. 63--72.

    'An equipment and software for improved estimations of soil acidity. ' () 51 Agrokémia é Talajtan. : 63 -72.

    • Search Google Scholar
  • Filep Gy., 1988. Talajkémia. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    Talajkémia , ().

  • Filep Gy. & Csubák M., 1997. A protonátmenettel járó felületi reakciók kinetikája talaj/vizesoldat rendszerekben. Agrokémia és Talajtan. 46. 159--170.

    'A protonátmenettel járó felületi reakciók kinetikája talaj/vizesoldat rendszerekben. ' () 46 Agrokémia és Talajtan. : 159 -170.

    • Search Google Scholar

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 3 0
Jul 2020 1 0 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 1 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0