A Kárpát-medence, benne Magyarország, különösen pedig a Magyar Alföld vízkészletei (lehulló csapadék, felszíni és felszín alatti vízkészletek) korlátozottak, s ebből a nem növekvő (sőt, esetleg csökkenő) készletből kell az egyre nagyobb, s egyre sokoldalúbbá váló társadalmi igényeket kielégíteni. Még nagyobb problémát jelent azonban, hogy a szűkös vízkészletek is igen nagy tér- és időbeni változékonyságot mutatnak. Ilyen körülmények között gazdasági és környezeti szempontból egyaránt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak, elsősorban a talaj vízraktározó képességének. A szerző és munkatársai ezek jellemzésére alkottak kvantitatív határértékekkel jellemzett kategória-rendszert, szerkesztették meg a kategóriák 1:100 000 méretarányú térképét, s dolgoztak ki módszert azok részletes nagyméretarányú térképezésére. Adataink alapján megállapítottuk, hogy Magyarország legnagyobb kapacitású potenciális természetes víztározója a talaj, amelybe optimális esetben az éves csapadék közel kétharmada beleférne! (teljes vízkapacitás, VKT » 50%); ennek jelentős hányada tározódhatna a talajban (szabadföldi vízkapacitás, VKsz), mégpedig - közel felében - a növény által felvehető formában (hasznosítható vízkészlet, DV). A potenciális tározó kapacitás nyújtotta lehetőség azonban csak viszonylag ritkán realizálódhat az alábbi okok miatt: - vízraktározó tér vízzel telítettsége („tele üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó fagyott réteg („befagyott üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó víz át nem eresztő, vagy igen kis vízvezető képességű réteg a talaj felszínén vagy felszín közelben („ledugaszolt üveg effektus”); - a talaj gyenge víztartó képessége („lyukas edény effektus”). A talaj ezek miatt gyakran okozza vagy fokozza a szeszélyes időjárás kedvezőtlen ökonómiai és ökológiai következményeit; eredményezi azt, hogy a lehulló csapadéknak gyakran csak szerény hányada jut el a növényig; járul hozzá a sajnos egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, ill. aszály) kialakulásához.
BAUMGARDNER, A. & REICHEL, E., 1975. The World Water Balance. Elsevier. Amsterdam-Oxford-New York.
The World Water Balance , ().
BIRKÁS M. & GYURICZA Cs. (szerk.), 2004. Talajhasználat-műveléshatás-talajnedvesség. Szent István Egyetem. Gödöllő.
Talajhasználat-műveléshatás-talajnedvesség , ().
CSELÕEI L. & HARNOS Zs. (szerk.), 1994. Éghajlat, időjárás, aszály. I. MTA Aszálybizottság. Budapest.
Éghajlat, időjárás, aszály.I , ().
CSETE L. & VÁRALLYAY Gv. (szerk.), 2004. Agroökológia (Agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei). AGRO-21 Füzetek. 37.
Agroökológia (Agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei) , ().
FODORN. & RAJKAI K., 2004. Talajfizikai tulajdonságok becslése és alkalmazásuk modellekben. Agrokémia és Talajtan. 53. 225-238.
'Talajfizikai tulajdonságok becslése és alkalmazásuk modellekben ' () 53 Agrokémia és Talajtan. : 225 -238 .
Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest.
Magyarország Nemzeti Atlasza , ().
PAGLIAI, M & JONES, R., 2002. Sustainable Land Management - Environmental Protection. A Soil Physical Approach. Advances in Geoecology. 35. Catena Verlag. Riskirchen.
Sustainable Land Management - Environmental Protection , ().
PÁLFAI I. (szerk.), 2000. A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföldi Alapítvány. Békéscsaba.
A víz szerepe és jelentősége az Alföldön , ().
PALFAI I., 2005. Belvizek és aszályok Magyarországon (Hidrológiai tanulmányok). Közlekedési Dokum. Kft. Budapest.
Belvizek és aszályok Magyarországon (Hidrológiai tanulmányok) , ().
LANG L, CSETE L. & HARNOS Zs., 1983. A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasagi Kiadó. Budapest.
A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón , ().
PETRASOVITS I., 1982. Sík vidéki vízrendezés és -gazdálkodás. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.
Sík vidéki vízrendezés és -gazdálkodás , ().
RAJKAI K., 2004. A víz mennyisége, eloszlása és áramlása a talajban. MTA TAKJ. Budapest.
A víz mennyisége, eloszlása és áramlása a talajban , ().
REVIERE, J. W. M. LA, 1989. Veszélyben a világ vízkészlete. Tudomány (Scientific American). 1989 nov. 36-43.
Veszélyben a világ vízkészlete , () 36 -43 .
SOMLYODY L., 2002. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest.
A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései , ().
STEFANOVITS P., 1963. Magyarország talajai. Mezőgazd. Kiadó. Budapest
Magyarország talajai , ().
SZABOLCS I. & VÁRALLYAY GY., 1978. A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. Agrokémia és Talajtan. 27. 181-202.
'A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon ' () 27 Agrokémia és Talajtan. : 181 -202 .
VÁRALLYAY GY., 2000. Talajfolyamatok szabälyozásának tudományos megalapozása. In: Székfoglalók, 1995-1998. 1-32. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest.
Talajfolyamatok szabälyozásának tudományos megalapozása , () 1 -32 .
VÁRALLYAY GY., 2002a. A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövö fenntartható mezőgazdaságában. Acta Agron. Suppl. (2002. XL 19-i Jub. Ülés), Martonvásár. 13-25.
A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövö fenntartható mezőgazdaságában , () 13 -25 .
TEPLÁN I. (szerk.), 2003. A Tisza és vízrendezése. I-II. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest.
A Tisza és vízrendezése.I-II , ().
VÁRALLYAY GY., 2002c. A Tiszantúl talajainak kétarcú vízgazdálkodása és környezeti hatásai. JUTEKO 2002 Konferencia. Szarvas. CD-ROM.
A Tiszantúl talajainak kétarcú vízgazdálkodása és környezeti hatásai , ().
VÁRALLYAY GY., 2003a. Magyarország talajai. In: Növény-állat-élőlény. (Szerk.: LÁNG I., BEDŐ Z. & KEREKES S.) 297-315. Magyar Tudománytár 3. Kossuth Kiadó. Budapest.
Magyarország talajai , () 297 -315 .
THYLL SZ., 1996. Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.
Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban , ().
VÁRALLYAY GY., 1988. Talaj, mint a biomassza-termelés aszályérzékenységének tényezője. Vízügyi Közlemények. 70. (3) 46-68.
'Talaj, mint a biomassza-termelés aszályérzékenységének tényezője ' () 70 Vízügyi Közlemények. : 46 -68 .
VÁRALLYAY, GY., 1989. Soil degradation processes and their control in Hungary. Land Degradation and Rehabilitation. 1. 171-188.
'Soil degradation processes and their control in Hungary ' () 1 Land Degradation and Rehabilitation. : 171 -188 .
VÁRALLYAY GY., 2003b. A mezőgazdasági vízgazdalkodás talajtani alapjai. Egyetemi jegyzet. FVM Vízgazd. Osztály. Budapest-Gödöllő.
A mezőgazdasági vízgazdalkodás talajtani alapjai , ().
VÁRALLYAY GY., 2004a. Talaj, az agro-ökoszisztémak alap-eleme. AGRO-21 Füzetek. 37. 33-49.
'Talaj, az agro-ökoszisztémak alap-eleme ' () 37 AGRO-21 Füzetek. : 33 -49 .
VÁRALLYAY GY. et al., 1980b. Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100 000 méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan. 29. 77-112.
'Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100 000 méretarányú térképe ' () 29 Agrokémia és Talajtan. : 77 -112 .
VARGA-HASZONITS Z., 2003. Az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásanak elemzése, éghajlati szcenáriók. AGRO-21 Füzetek. 31. 9-28.
'Az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásanak elemzése, éghajlati szcenáriók ' () 31 AGRO-21 Füzetek. : 9 -28 .
WITKOWSKA-WALCZAK, B., WALCZAK, R. & OSTROVSKI, J., 2003. Pore size distribution and amount of water available for plants in arable soils of Poland. International Agrophysics. 17. 217.
'Pore size distribution and amount of water available for plants in arable soils of Poland ' () 17 International Agrophysics. : 217 .
VÁRALLYAY GY., 2004b. A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek. 37. 50-70.
'A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonatkozásai ' () 37 AGRO-21 Füzetek. : 50 -70 .
VÁRALLYAY GY. et al., 1979. Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe. I. Agrokémia és Talajtan. 28. 363-384.
'Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe ' () 28 I. Agrokémia és Talajtan. : 363 -384 .
VÁRALLYAY GY. et al., 1980a. Magyarország termöhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe. II. Agrokémia és Talajtan. 29. 35-76.
'Magyarország termöhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe ' () 29 II. Agrokémia és Talajtan. : 35 -76 .
VÁRALLYAY GY., 1999. A talaj vízgazdálkodása és a környezet. In: Talaj, növény és környezet kölcsönhatásai. (Szerk.: NAGY J. & NÉMETH T.) 95-119. DATE-TAKI. Debrecen.
A talaj vízgazdálkodása és a környezet , () 95 -119 .
VÁRALLYAY GY., 2002b. A talajok környezeti érzékenységének értékelése. Agrártudomanyi Közlemények, Debreceni Egyetem. 9. 62-74.
'A talajok környezeti érzékenységének értékelése ' () 9 Agrártudomanyi Közlemények, Debreceni Egyetem. : 62 -74 .
VÁRALLYAY GY., 2001. A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Magyar Tudomány. 46. (7) 799-815.
'A talaj vízgazdálkodása és a környezet ' () 46 Magyar Tudomány. : 799 -815 .