A csontok eredeti állapotukban trágyázási célra alkalmatlanok, mert anyaguk a talajban majdnem teljesen oldhatatlan, így az növényi tápanyagot nem képezhet. Az ásványi savak a csont vízoldható foszfortartalmát megnövelik. Hazánkban évente közel 10 ezer tonna csonthulladék képződik. Célszerű olyan korszerű és környezetbarát csontfeltárási technológiát kidolgozni, melynek terméke talajjavító trágyaszerként használható. Munkánk célja az eltérő kezeléssel feltárt, ill. az üzemi körülmények között előállított csontlisztek komposztálhatóságának vizsgálata, valamint a komposztok és a csontlisztek növényi növekedésre és P-felvételre gyakorolt hatásának tanulmányozása volt. Laboratóriumi körülmények között csontfeltárási kísérleteket állítottunk be kereskedelmi csontok, ill. üzemi csontliszt felhasználásával. Elvégeztük a csontok vizes feltárását, különböző hőmérsékleten, csont/víz aránynál, illetve különböző hőntartási idővel. További kezelést alkalmaztunk eltérő koncentrációjú citrom- ill. tömény salétrom- és kénsavval különböző hőmérsékleten, csont/sav aránynál és hőntartási időnél. Modell-üzemi körülmények között elvégeztük az ipari csontliszt komposztálását három nyersanyag-összetételben, almos csirketrágya, csontliszt és csontlé felhasználásával. A különböző eljárással feltárt csontlisztek felvehető foszfor elemtartalmát növényi teszttel, angolperje növénnyel értékeltük klímakamrában. A főtt csontok citrom- és kénsavas kezelésével a vízoldható P-tartalom a vízzel kezelt csontokhoz képest a sav mennyiségével arányosan növekedett. A salétromsavas kezeléssel előállított csontlisztek vízoldható P-tartalma a vízzel feltárthoz képest közel 30- szorosára növekedett (0,32-8,51 mg/100 mg). A tenyészedény-kísérletek eredményeit összegezve megállapítható, hogy a csontliszttel, ill. a komposzttal talajba juttatott foszfor tápelem közel azonosan hasznosult az angolperje növények számára. Az egyetlen különbség az volt, hogy a komposztokban lévő P-tartalom valószínűleg a lassabb feltáródás miatt a növények számára hosszabb ideig hozzáférhető. Az egyes csontliszt feltárások között a növények P-ellátása szempontjából nem volt jelentős különbség, talán csak a csontliszt kénsavas feltárása (8. kezelés) maradt el többi kezelés hatékonyságától. A angolperje által felvett P-mennyiség alapján megállapíthatjuk, hogy csontok komposztálásával (Komposzt I, II. és III. kezelés) kedvező P-szolgáltató képesség érhető el. Ez jó esélyt teremt a hulladékként jelentkező csontok agronómiai felhasználására.