Országos léptékű, térképi alapú információk felhasználásával ökotípusos földhasználati lehatárolásra alkalmazható módszertanfejlesztés történt az Országos Területrendezési Terv számára. A részletesebb szintű rendezési tervek kidolgozásához egyrészt az országossal konzisztens módszertan alkalmazására, másrészt adekvát térbeli felbontású adatokra van szükség. Munkánkban Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálatának megyei szinten történő talajtani adatigényének kielégítésére vállalkoztunk.
A térbeli felbontás megkívánta részletességű térbeli talajtani információkat a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer szolgáltatta. Az országos szinten elvégzett vizsgálatok fonalát követve, elvégeztük Pest megye talajainak (i) agráralkalmassági elemzését, (ii) az erdészeti alkalmasságra vonatkozó résztényezők interpretációját, illetve (iii) a talaj környezeti érzékenységének országos szinten alkalmazott értelmezésének kibővítésével a fizikai és a kémiai degradáció szempontjából érzékeny, sérülékeny területek lehatárolását.
Using map-based information on a national scale, a methodology was elaborated for the deliniation of land use categories based on ecotypes for use in the National Regional Development Plan. The elaboration of more detailed plans requires the application of methodologies consistent with the national scale and the use of data with suitable spatial resolution. The present work was aimed at satisfying the soil data requirements at county level for application in the national land use study.
The desired spatial resolution of soil information was achieved using the Kreybig Digital Soil Information System (KDSIS = DKTIR). Following the pattern of the nationwide analysis, an analysis was made of the suitability of soils in Pest County for use in agriculture, an interpretation was given of factors determining the suitability of land for forestry, and the approach used at the national level was extended to provide a deliniation of vulnerable zones with soils sensitive to physical and chemical degradation.
Ángyán J. et al. (szerk.), 1999. Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program (A Környezetkímélő, A Természet Védelmét És A Táj Megőrzését Szolgáló Mezőgazdasági Termelési Módszerek Támogatására), Agrár-Környezetgazdálkodási Tanulmánykötetek, 1. Kötet. Fvm. Budapest.
Birkás M. (szerk.), 2006. Földművelés És Földhasználat. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Blum, W. E. H., 1993. Soil Protection Concept Of The Council Of Europe And Integrated Soil Research. In: Soil And Environment. Vol I. Integrated Soil And Sediment Research: A Basis For Proper Protection. (Eds.: Eijsackers, H. J. P. & Hamers, T.) 37–47. Kluwer Academic Publisher, Dordrecht.
Csete L. & Láng I., 2004. Agroökoszisztémák, Regionalitás És Biodiverzitás. AGRO-21 Füzetek. 37. 186–204.
Dobos, E. et al., 2002. The Use Of DEM And Satellite Data For Regional Scale Soil Databases. Agrokémia és Talajtan. 51. 263–272.
Dömsödi J., 2006. Földhasználat. Dialóg Campus Kiadó. Budapest.
Fodor N. & Rajkai K., 2005. Számítógépes Program A Talajok Fizikai És Vízgazdálkodási Jellemzőinek Egyéb Talajjellemzőkből Történő Számítására (Talajtanonc 1.0). Agrokémia és Talajtan. 54. 25–40.
Gaál Z., Máté F. & Tóth G. (szerk.), 2003. Földminősítés És Földhasználati Információ. Veszprémi Egyetem. Keszthely.
Hubrechts, L. et al., 1998. From Soil Survey To Quantitative Land Evaluation In Belgium. In: Research Report No. 4. 91–100. European Soil Bureau. Ispra, Italy.
Láng I., Csete L. & Harnos Zs., 1983. A Magyar Mezőgazdaság Agroökológiai Potenciálja Az Ezredfordulón. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.
Lóczy D., 2002. Tájértékelés, Földértékelés. Dialóg Campus Kiadó. Budapest.
Magda S. et al., 2006. Agráralkalmassági És Földhasználati Vizsgálatok Az Északmagyarországi Régióban. In: Településrendezés, Birtokrendezés. Előadások És Poszterek Összefoglalója. (Szerk.: DÖMSÖDI J.) 45–47. Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar. Székesfehérvár.
Magyari J., 2005. Térinformatikai Módszerek Alkalmazása Az Agrár-Környezetgazdálkodás És Vidékfejlesztés Területén. Doktori értekezés. Szie KTI. Gödöllő.
Mckenzie, N. & Gallant, J., 2007. Digital Soil Mapping With Improved Environmental Predictors And Models Of Pedogenesis. In: Digital Soil Mapping (Eds.: Lagacherie, P., Mcbratney, A. B. & Voltz, M.). 327–349. Elsevier Science Publications.
Pásztor, L., Szabó, J. & Bakacsi, Zs., 2002. GIS Processing Of Large Scale Soil Maps In Hungary. Agrokémia és Talajtan. 51. 273–282.
Pásztor L, Szabó J, Bakacsi Zs., 2006. Válasz Tóth Gergely És Máté Ferenc Megjegyzéseire „Egy Országos, Átnézetes, Térbeli Talajinformációs Rendszer Kiépítésének Igénye, Lehetősége És Lépései” Cikkünk Kapcsán. Agrokémia és Talajtan. 55. 479–486.
Podmaniczky L. et al., 2006. Magyarország Ökotípusos Földhasználati Vizsgálata. „Agráralkalmassági-Környezetérzékenységi Elemzés Magyarország Területére”. Gödöllő.
Szabó J. & Pásztor L., 1994. Magyarország Agroökológiai Adatbázisa És Annak Környezetvédelmi Felhasználási Lehetőségei. In: Országos Környezetvédelmi Konferencia Kiadványa. Siófok. 156–163.
Szabó J., Pásztor L. & Bakacsi Zs., 2005. Egy Országos, Átnézetes, Térbeli Talajinformációs Rendszer Kiépítésének Igénye, Lehetősége És Lépései. Agrokémia és Talajtan. 54. 41–58.
Szabó J. et al., 2000. Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer (Előzmények, Térinformatikai Megalapozás). Agrokémia és Talajtan. 49. 265–276.
Tamás J., 2006. Az Agrár- És Környezetvédelmi Célú Földhasználati Konfliktusok Kezelése Térbeli Optimalizációs Eljárásokkal. In: Településrendezés, Birtokrendezés. Előadások És Poszterek Összefoglalója. (Szerk.: Dömsödi J.) 31–32. NyugatMagyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar. Székesfehérvár.
Várallyay Gy. (szerk.), 1995. TIM: Talajvédelmi Információs És Monitoring Rend-Szer. 1. Kötet. Módszertan. FM Növényvédelmi És Agrár-Környezetgazdálkodási Főosztály. Budapest.
Várallyay Gy., 1997. A Talaj Funkciói. Magyar Tudomány. 42. (12) 1414–1430.
Várallyay Gy., 2001. A Talaj Vízgazdálkodása És A Környezet. Magyar Tudomány. 46. (7) 799–815.
Várallyay Gy., 2002a. A Talajok Környezeti Érzékenységének Értékelése. Agrártudományi Közlemények. Debreceni Egyetem. 9. 62–74.
Várallyay Gy., 2002b. A Talaj Multifunkcionalitásának Szerepe A Jövő Fenntartható Mezőgazdaságában. In: A Növénytermesztés Szerepe A Jövő Multifunkcionális Mezőgazdazságában. Ötven Éves Az Acta Agronomica Hungarica. Jubileumi tudományos ülés, 2002. XI. 19. Martonvásár. 13–25.
Várallyay Gy., 2003. A Talaj Környezeti Érzékenységének Értékelése. Tájökológiai Lapok. 1. (1) 45–62.
Várallyay Gy. & Láng I., 2000. A Talaj Kettős Funkciója: Természeti Erőforrás És Termőhely. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények. 5–19.
Várallyay Gy. et al., 1979. Magyarország Termőhelyi Adottságait Meghatározó Talajtani Tényezők 1:100.000 Méretarányú Térképe I. Agrokémia és Talajtan 28. 363–384.
Várallyay Gy. et al., 1980. Magyarország Termőhelyi Adottságait Meghatározó Talajtani Tényezők 1:100.000 Méretarányú Térképe II. Agrokémia és Talajtan 29. 35–76.
Wösten, J. H. M. et al., 1998. Using Existing Soil Data To Derive Hydraulic Parameters For Simulation Models In Environmental Studies And In Land Use Planning. DLO Winand Staring Centre. Report 157. Wageningen, The Netherlands.