View More View Less
  • 1 Szegedi Tudomány-egyetem TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6721 Szeged, Egyetem u. 2.
  • 2 Szegedi Tudomány-egyetem TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged
  • 3 Szegedi Tudomány-egyetem TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged
  • 4 Szegedi Tudomány-egyetem TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged
  • 5 Szegedi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék Szeged
  • 6 Szegedi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék Szeged
  • 7 Szegedi Tudomány-egyetem TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged
  • 8 Szegedi Tudomány-egyetem TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Munkánk célja az volt, hogy modellezzük az indukált fitoextrakció alkalmazásának lehetőségét extrém talajszennyezettség esetén. A kutatásunkat több irányvonal köré csoportosítottuk:Különböző fémfeltárási módszerekkel meghatároztuk a talaj nehézfémtartalmát, illetve egy speciális szekvenciális feltárási sorral a különböző mobilitású elemhányadokat elkülönítettük. Ennek segítségével kerestük a legjobban alkalmazható fitoremediációs eljárást.Tenyészedény-kísérlet során különböző arányban (1:1, 1:2, 2:1, 3:1) tavi iszappal kevert szennyezett közeg toxikus anyagait –megfelelően kiválasztott kelátképző segítségével –indukált fitoextrakcióval csökkentettük.Megállapításaink a következőkben összegezhetők:–A kísérleti parcellákon vizsgált hőmérsékleti viszonyok, a talaj–víz–növény kapcsolatrendszer szempontjából fontos talajtani paraméterek szélsőséges élőhelyet, talajviszonyokat tükröznek: magas pH, a fizikai paraméterekből adódóan szélsőséges víz- és hőgazdálkodási tulajdonságok.–A vizsgálati parcellák anyagának királyvíz-oldható ún. „összes” nehézfém-tartalma mind a hét vizsgált elemet tekintve többszörösen meghaladja a 10/2000. KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendeletben megadott szennyezettségi „B” határértéket. A magas nehézfémtartalom a növényi fejlődést gátolta. Ennek kikü-szöbölésére a tenyészedény-kísérlet során különböző arányú hígításokkal dolgoztunk, a szennyezett talajt nehézfém mentes tavi iszappal kevertük.–A különböző mobilitású elemhányadok elkülönítése, valamint az indukált fitoextrakcióhoz szükséges kelátképző mennyiségének meghatározására szekven-ciális feltárást végeztünk. Az extrakciós eljárás során öt fémet vizsgáltunk: Cd, Ni, Zn, Cu és Pb. A fémtartalom felvehetősége alapján mintáinkban a legkisebb (0–5%) arányban mobilis az Pb, 10–20% a mobilis rész aránya a Cu esetében, 20–30% a Ni esetében, és legmagasabb (40–60%) a Zn és Cd esetében.–A kelátkezelés hatására a minták felében megemelkedett a növények által felvett nehézfém mennyisége. A növekedés általában 8–30% között volt, de kimagasló, minden várakozást felülmúlt a nádképű csenkesz 2:1 arányú hígítás melletti 174%-os Cu- és 146%-os Zn-felvétele. Mind a napraforgó, mind a nádképű csenkesz esetében a szennyezett talaj:tavi iszap 1:1, 2:1, 1:2 arányú keverékek bizonyultak a leghatékonyabbaknak. Mivel vizsgálataink a keverési arányokat illetően 4–4, a növényeket illetően pedig 2–2 független párhuzamos mintával zajlottak, eredményeink csak tendencia jelleggel értelmezhetők.–A talajban történő változások nyomon kö_v

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 3 0
Jul 2020 1 0 0
Aug 2020 4 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 2 0 0
Dec 2020 0 0 0