View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
  • 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a négy kísérleti talaj (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes” és az NH 4 -acetát + EDTA-oldható Ca, P, Fe, Al, Ni és Se elemek frakciójára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tesztnövény tavaszi árpa szem- és szalmatermésének Ca-, P-, Fe-, Al-, Ni- és Se-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0, 2,5, 5, 10 és 20 g iszap/kg talaj/év (3 év alatt 0, 7,5, 15, 30 és 60 g/kg talaj) terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg/év talajterhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené kb. 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt tett ki. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A levonható főbb tanulságok: –Az iszappal talajba vitt kalcium gyakorlatilag teljes mértékben kimutatható volt a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 módszerrel. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakcióban szintén jól visszamérhető volt a felhasznált Ca-mennyiség a savanyú talajokban, míg a karbonátos talajokban a dúsulás nem volt igazolható. A tavaszi árpa szem- és szalmatermésében a Ca-tartalom minden talajon látványosan emelkedett.–Az iszaptrágyával talajba kevert foszfor teljes mennyisége nyomon követhető volt a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 összes tartalomban, a talajok P-készlete átlagosan 3–5-szörösére ugrott. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakció ugyanakkor már egy nagyságrenddel nőtt meg, minden talaj extrémen nagy P-ellátottságúvá vált. A tavaszi árpa szemtermésében a P-tartalom közel a kétszeresére, míg a szalmában 3-szorosára emelkedett a készlet átlagában.–Az iszappal talajba került vas mintegy 50%-át találtuk cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 oldható összes formában a kísérlet átlagában. A Fe elemben szegény homoktalajokban az akkumuláció látványos (70%), míg a kötött és vasban gazdag talajokban az akkumuláció hibahatáron belül maradt. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható Fe-tarta-lom minden talajon többszörösére emelkedett a trágyázással és átlagosan 30% körüli visszamérhetőséget tükrözött. A tavaszi árpa magtermésében a vas átlagosan 37%-kal, a melléktermésben 56%-kal nőtt meg maximálisan a kontrollhoz viszonyítva. –Az iszap szárazanyag 2% Al-ot tartalmazott, a maximális terhelés 1,2 g/kg Al-mennyiséget ért el. Dúsulás a cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 összes készletben nem volt igazolható. Az NH 4 -acetát + EDTA-oldható frakció mennyisége viszont igazolhatóan kb. 50%-kal nőtt a trágyázással. A bevitt alumínium mintegy 3%-a volt kimutatható oldható formában. A tavaszi árpa magtermésének Al-tartalma érdemben nem változott a trágyázással. A melléktermésben viszont mintegy 50%-os emelkedés volt igazolható átlagosan, döntően a savanyú kötött talajon előálló kétszeres Al-dúsulás_P

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 1 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 1 0
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0