View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A megengedett határértéket meghaladó fémtartalmú városi szennyvíziszapnak a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú agyagos vályog és karbonátos vályog) Co, Ni, Mn, Cu és Zn frakcióira (mobilis: 1 M NH 4 NO 3 -oldható, mobilizálható: ammónium-acetát+EDTA-oldható, „összes”: cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 roncsolás) és a tavaszi árpa szemtermésének elemtartalmára gyakorolt hatását vizsgáltuk tenyészedény-kísérletben. Az alkalmazott iszapterhelések a következők voltak: 0, 2,5, 5, 10 és 20 g iszap szárazanyag/kg légszáraz talaj. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényszámot tett ki. A kapott eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: – A talaj elemfrakciói és az árpaszem elemtartalma között regresszió-analízist végezve megállapítottuk, hogy az árpaszem és a talaj Co-, Ni-, Cu- és Zn-tartalmának kapcsolatát legjobban ezen elemek mobilis frakciójával jellemezhetjük. – Az iszappal kijuttatott elemek elenyésző hányada jelenik csak meg mobilis formában a talajban. Az eredmények azt mutatták, hogy minél gazdagabb a talaj a vizsgált elemekben, annál kisebb hányaduk van mobilis formában. A legnagyobb arányban a kijuttatott nikkel jelent mobilis elemként, átlagosan 3%-ban. A vizsgált elemek a Co és Mn kivételével a legnagyobb arányban a két homoktalajon, elsősorban a savanyú homokon voltak a mobilis frakcióban. A nyírlugosi talajon a legkisebb terheléssel kijuttatott Zn 19%-ban NH 4 NO 3 -oldható formában jelent meg. – A vizsgált elemek sorrendje a talajokon való megkötődés erőssége szerint a következő volt az adott kísérleti feltételek mellett: Mn > Zn > Cu > Ni = Co. – Az iszap pH-növelő hatásának eredményeképpen a vizsgált savanyú homoktalaj mobilis Co- és Mn-tartalma harmadára csökkent annak ellenére, hogy az „összes” elemtartalom nem változott szignifikánsan. Ez a csökkenés az árpaszem Co- és Mn-tartalmában is megmutatkozott. Ezért az iszapok szabadföldre történő elhelyezésénél az iszap elemtartalmán túl figyelembe kell venni egyéb paramétereit (pH, CaCO 3 %, szerves anyag) is, mert azok a talaj tulajdonságait és ezen keresztül a szennyező elemek oldódását befolyásolhatják. A fenti megállapítások megnyugtatóak a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása szempontjából, de miután a kísérleti eredményeket extrém elemterhelés mellett kaptuk, hasonló munka elvégzése javasolható megengedett elemkoncentrációjú szennyvíziszappal is.

  • 50/2001. (IV. 3.) Korm. rend. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. Magyar Közlöny. 2001/39. sz. 2532.

  • Ashworth D. J. & Alloway B. J., 2004. Soil mobility of sewage sludge-derived dissolved organic matter, copper, nickel and zinc. Environmental Pollution. 127. (1) 137–144.

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Csathó P., 1994. Nehézfém- és egyéb toxikuselem-forgalom a talaj–növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan. 43. 371–399.

  • DIN [Deutsches Institut für Normung Hrsg.] 1995. Bodenbeschaffenheit, Extraktion von Spurenelementen mit Ammoniumnitratlösung. Beuth Verlag, E DIN 19730, Berlin.

  • Elek É. & Kádár I., 2003. A foszforműtrágyázás hatása a makro- és mikrotápanyagok felvételére. In: A mezőgazdaság kemizálása VI. Ankét. Keszthely. 89–93.

  • Füleky Gy ., 1999. A talaj kémiai tulajdonságai. In: Talajtan. (Szerk.: Stefanovits P., Filep Gy . & Füleky Gy .) 86–131. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Gupta , S. K. & Aten , C., 1993. Comparison and evaluation of extraction media and their suitability in a simple model to predict the biological relevance of heavy metal concentrations in contaminated soils. Int. J. Environ. Anal. Chem. 51. 25–46.

  • He , Q. B. & Singh , B. R., 1993. Plant availability of cadmium in soils I. Acta Agric Scand. 43. 134–141.

  • Kádár I., 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM–MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I., 2005a. Talajtulajdonságok és a talajszennyezettségi határértékek – ásványi elemek. Környezetvédelmi Füzetek. ELGOSCAR-2000 Kft. Budapest.

  • Kádár I., 2005b. Magyarország Zn és Cu ellátottságának jellemzése talaj- és növényvizsgálatok alapján. Acta Agr. Ovár. 47. (1) 11–25.

  • Kádár I., 2008. A mikroelemkutatások eredményeiről, különös tekintettel a Cu és Zn elemekre. Acta Agr. Ovár. 50. (1) 9–14.

  • Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari–kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333–352.

  • Kádár I. & Morvai B., 2008a. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. II. Agrokémia és Talajtan. 57. 97–112.

  • Kádár I. & Morvai B., 2008b. Városi szennyvíziszap–terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III. Agrokémia és Talajtan. 57. 305–318.

  • Kádár I. & Shalaby , M. H., 1984. A nitrogén- és réztrágyázás közötti kölcsönhatások vizsgálata meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33. 268–274.

  • Kádár I. & Turán T., 2002. P–Zn kölcsönhatás kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan. 51. 381–394.

  • Kirkby , E. A., 2005. Essential elements. In: Encyclopedia of Soils in the Environment 1. (Ed.: Hillel , D.) 478–485. Elsevier. Oxford.

  • Lakanen , E. & Erviö , R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • Molas , J. & Baran , S., 2004. Relationship between the chemical form of nickel applied to the soil and its uptake and toxicity to barley plants ( Hordeum vulgare L.). Geoderma. 122. (2–4) 247–255.

  • MSz 21470-50:2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém- és a króm(VI)-tartalom meghatározása.

  • Novozamsky , I., Lexmond , T. M. & Houba , V. J. G., 1993. A single extraction procedure of soil for evaluation of uptake of some heavy metals by plants. Int. J. Environ. Anal. Chem. 51. 47– 58.

  • Ötvos Z., 2006. Programozott szennyvízelvezetés. Gazdasági Tükörkép Magazin. 2006/5. 8–9.

  • Poulik , Z., 1999. Influence of nickel contaminated soils on lettuce and tomatoes. Scientia Horticulturae. 81. (3) 243–250.

  • Schuman , L. M., 2005. Micronutrients. In: Encyclopedia of Soils in the Environment 2. (Ed.: Hillel , D.) 479–486. Elsevier. Oxford.

  • Simon L., Prokisch J. & Gy Őri Z., 2000. Szennyvíziszap komposzt hatása a kukorica nehézfém-akkumulációjára. Agrokémia és Talajtan. 49. 247–255.

  • Symeonides , C. & Mc RAe , S. G., 1977. The assessment of plant-available cadmium in soils. J. Environ. Quality. 6. 120–123.

  • Tamás J. & Filep Gy ., 1995. Nehézfémforgalom vizsgálata szennyvíziszapokkal terhelt mezőgazdasági területeken. Agrokémia és Talajtan. 44. 419–428.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 7 1
Jul 2020 3 0 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0