View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
  • 2 Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvár
  • 3 BETA Kutató és Fejlesztő Kft. Sopronhorpács
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Kisparcellás szabadföldi kísérletet állítottunk be 2000 tavaszán Mosonmagyaró-várról származó városi szennyvíziszappal (Moson-iszap) és vágóhídi hulladék komposzttal (ATEV-komposzt) csernozjom barna erdőtalajon, Sopronhorpácson. A talaj szántott rétegében a CaCO 3 1% alatti, a pH(H 2 O) 7,8, a pH(KCl) 7,0, az Arany-féle kötöttség (K A ) 40–42, a humusz- 2,5%, az NH 4 -N-, NO 3 -N-, AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalom 10, 6–9, 120–160 és 247–276 mg/kg értéket mutatott. A humuszos vályog talaj foszforral közepesen/kielégítően, káliummal jól ellátott volt. A szerves trágyákat 0, 25, 50, 100 és 200 t/ha friss tömegben alkalmaztuk. Az első évben cukorrépát, a 2. évben tavaszi árpát termesztettünk. Az 5 terhelési szint×4 ismétlés = 20 (egyenként 40 m² méretű) parcellát jelentett kísérletenként véletlen blokk elrendezésben. A kísérletben a szokásos üzemi agrotechnikát alkalmaztuk. A főbb eredmények: – A szerves trágyák által okozott maximális N-terhelés számításaink szerint elérte az 1500 kg/ha körüli N-mennyiséget. A cukorrépa termését és minőségét döntően a N-kínálat befolyásolhatta, amennyiben a PK-ellátottság kielégíthette a növény igényét. – A legnagyobb adagú (200 t/ha) friss szervestrágyázás nyomán 20 t/ha körüli gyökértermés-többlet képződött, termésdepresszió nem jelentkezett. A N-túlkíná-latra utalt viszont a tisztasági hányados, a digestio és a tiszta cukor %-ának visszaesése. Ezzel együtt nőtt a nemkívánatos K, Na és α-aminó N mennyisége a gyökérben, különösen a városi szennyvíziszap hatására. – A városi szennyvíziszap kisebb szervesanyag-tömege nagyobb minőségrom-lást okozott a répagyökérben, a maximális nyers- és tisztacukor-hozamot a 25 t/ha adag biztosította. A vágóhídi komposzttal több mint háromszor annyi nehezebben bomló, nagy CaCO 3 -tartalmú, de nitrogénben szegényebb szerves anyag került a talajba. A nyers és a tiszta cukor maximális hozama a legnagyobb (200 t/ha) adaghoz kötődött. Úgy tűnik, a vágóhídi komposzt lassú hatású N-forrásnak minősülhet. – A második évben termett tavaszi árpa termését a szervestrágyázás utóhatása nem módosította, feltehetően a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt. A vegetatív időszakban szárazság, érés idején esős periódus uralkodott. A kísérlet sajnos tovább nem folytatódott. – A növekvő városi szennyvíziszap-terheléssel emelkedett a talaj szántott rétegének cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 oldható „összes” P-, S- és Cu-készlete. A vágóhídi komposzttrágya pedig – összetételéből eredően – igazolhatóan többleteket eredményezett Ca-, P-, S-, Na- és Sr-tartalmában. – Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemek koncentrációi látványosabban módosultak a feltalajban. Mindkét szerves trágya növelte a K, P, Fe, S és Zn elemek mennyiségét a szántott rétegben. A talaj Mo-tartalma az iszaptrágyázással megkétszereződött, míg a komposzttrágyázással mintegy a felére csökkent a trágyázatlan kontrollhoz képest. A komposzttrágyával bevitt nagymennyiségű szerves anyag (52 t/ha) hatására visszaesett a Mn, Al, Pb, Ni, Co és Cd elemek oldható tartalma is. – Az iszaptrágyák növelték a talaj „összes” só, szerves-C, illetve humusz %-át, valamint az NH 4 -N és NO 3 -N mennyiségét az 1. évben, a cukorrépa betakarítását követően. Az összes-N %-át a nagyobb komposztadagok igazolhatóan emelték. Kimutatható volt a kezelt talajok humuszminőségének változása, a humifikáltsági jelzőszám mérséklődése.

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Buzás I., 1978. A tápanyagellátás hatása a cukorrépa minőségére. Témadokumentáció. AGROINFORM. Budapest.

  • Hargitai L., 1964. A különböző talajtípusok humuszminőségének egységes jellemzése talajgenetikai szempontból. Kísérletügyi Közlemények. 3. 115–125.

  • ISO 11261, l995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.

  • Izsáki Z., 2000. Mezőgazdasági hulladék gyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása. Tessedik Sámuel Főiskola. Szarvas.

  • Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333–352.

  • Kádár I. & Morvai B., 2008. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben III. Agrokémia és Talajtan. 57. 305–318.

  • Kismányoky T., 1988. A tavaszi árpa nitrogén trágyázásáról. Agrofórum. IX. (3) 33–35.

  • Kiss J. et al., 2001. Állati eredetű zsíros hulladékok biológiai degradációjának vizsgálata. In: XV. Országos Környezetvédelmi Konferencia. (Szerk.: Elek Gy . & Vécsi B.) 351–360.

  • Kjeldahl , J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. F. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • KSH, 2003a. Magyarország környezetterhelési mutatói 2003. Központi Statisztikai Hivatal–Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Budapest.

  • KSH, 2003b. Magyarország környezeti állapota nemzetközi összehasonlításban. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

  • Kulcsár L., 1999. A cukorrépa N-felvételének és N-anyagcseréjének kapcsolata a technológiai minőséggel. Agrokémia és Talajtan. 48. 543–560.

  • Lakanen , E. & Erviö , R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • Lőrincz I. (szerk.), 1984. A sörárpa termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • MÉM, 1990. Szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezése. Ágazati Műszaki Irányelv. MI-08-1735/1990. Budapest.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • MSZ-10-509, 1991. Kommunális szennyvíziszapból készült komposztok vizsgálata és minősítése. Magyar Szabvány. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Budapest.

  • MSZ 21470-50, 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr (VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

  • Ragályi , P. & Kádár , I., 2008. Processed slaugterhouse waste application on calcareous sandy soil. Acta Agronomica Ovariensis. 50. (1) 95–101.

  • Uri Zs . E., 2007. Települési szennyvíziszapok termesztett növényekre és talajra gyakorolt hatásának vizsgálata. PhD értekezés tézisei. DE ATC. Debrecen.

  • Vajdai I. (szerk.), 1984. A cukorrépa termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Vermes L., 1998. Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Vermes L., 2003. Szakirodalmi áttekintés a szennyvíziszapok elhelyezésével és hasznosításával foglalkozó publikációkról. BKÁE Kertészettudományi Kar. Budapest.

  • 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról. www.mutragya.hu jogszab/8_2001.

  • 10/2000. (VI. 2.) KÖM–EüM–FVM–KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. Magyar Közlöny. 2000/53. sz. 3156–3167.

  • 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. Magyar Közlöny. 2001/39. sz. 2518–2531.

  • 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. Magyar Közlöny. 2001/39. sz. 2532–2543.

  • 40/2008. (II. 26.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Kormány-rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 2008/ sz. 1316–1328.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 9 0
Jul 2020 8 3 0
Aug 2020 9 0 0
Sep 2020 4 0 0
Oct 2020 5 0 0
Nov 2020 8 0 0
Dec 2020 2 0 0