View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
  • | 2 Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvár
  • | 3 BETA Kutató és Fejlesztő Kft. Sopronhorpács
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Kisparcellás szabadföldi kísérletet állítottunk be 2000 tavaszán Mosonmagyaró-várról származó városi szennyvíziszappal (Moson-iszap) és vágóhídi hulladék komposzttal (ATEV-komposzt) csernozjom barna erdőtalajon, Sopronhorpácson. A talaj szántott rétegében a CaCO 3 1% alatti, a pH(H 2 O) 7,8, a pH(KCl) 7,0, az Arany-féle kötöttség (K A ) 40–42, a humusz- 2,5%, az NH 4 -N-, NO 3 -N-, AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalom 10, 6–9, 120–160 és 247–276 mg/kg értéket mutatott. A humuszos vályog talaj foszforral közepesen/kielégítően, káliummal jól ellátott volt. A szerves trágyákat 0, 25, 50, 100 és 200 t/ha friss tömegben alkalmaztuk. Az első évben cukorrépát, a 2. évben tavaszi árpát termesztettünk. Az 5 terhelési szint×4 ismétlés = 20 (egyenként 40 m² méretű) parcellát jelentett kísérletenként véletlen blokk elrendezésben. A kísérletben a szokásos üzemi agrotechnikát alkalmaztuk. A főbb eredmények: – A szerves trágyák által okozott maximális N-terhelés számításaink szerint elérte az 1500 kg/ha körüli N-mennyiséget. A cukorrépa termését és minőségét döntően a N-kínálat befolyásolhatta, amennyiben a PK-ellátottság kielégíthette a növény igényét. – A legnagyobb adagú (200 t/ha) friss szervestrágyázás nyomán 20 t/ha körüli gyökértermés-többlet képződött, termésdepresszió nem jelentkezett. A N-túlkíná-latra utalt viszont a tisztasági hányados, a digestio és a tiszta cukor %-ának visszaesése. Ezzel együtt nőtt a nemkívánatos K, Na és α-aminó N mennyisége a gyökérben, különösen a városi szennyvíziszap hatására. – A városi szennyvíziszap kisebb szervesanyag-tömege nagyobb minőségrom-lást okozott a répagyökérben, a maximális nyers- és tisztacukor-hozamot a 25 t/ha adag biztosította. A vágóhídi komposzttal több mint háromszor annyi nehezebben bomló, nagy CaCO 3 -tartalmú, de nitrogénben szegényebb szerves anyag került a talajba. A nyers és a tiszta cukor maximális hozama a legnagyobb (200 t/ha) adaghoz kötődött. Úgy tűnik, a vágóhídi komposzt lassú hatású N-forrásnak minősülhet. – A második évben termett tavaszi árpa termését a szervestrágyázás utóhatása nem módosította, feltehetően a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt. A vegetatív időszakban szárazság, érés idején esős periódus uralkodott. A kísérlet sajnos tovább nem folytatódott. – A növekvő városi szennyvíziszap-terheléssel emelkedett a talaj szántott rétegének cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 oldható „összes” P-, S- és Cu-készlete. A vágóhídi komposzttrágya pedig – összetételéből eredően – igazolhatóan többleteket eredményezett Ca-, P-, S-, Na- és Sr-tartalmában. – Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemek koncentrációi látványosabban módosultak a feltalajban. Mindkét szerves trágya növelte a K, P, Fe, S és Zn elemek mennyiségét a szántott rétegben. A talaj Mo-tartalma az iszaptrágyázással megkétszereződött, míg a komposzttrágyázással mintegy a felére csökkent a trágyázatlan kontrollhoz képest. A komposzttrágyával bevitt nagymennyiségű szerves anyag (52 t/ha) hatására visszaesett a Mn, Al, Pb, Ni, Co és Cd elemek oldható tartalma is. – Az iszaptrágyák növelték a talaj „összes” só, szerves-C, illetve humusz %-át, valamint az NH 4 -N és NO 3 -N mennyiségét az 1. évben, a cukorrépa betakarítását követően. Az összes-N %-át a nagyobb komposztadagok igazolhatóan emelték. Kimutatható volt a kezelt talajok humuszminőségének változása, a humifikáltsági jelzőszám mérséklődése.

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Buzás I., 1978. A tápanyagellátás hatása a cukorrépa minőségére. Témadokumentáció. AGROINFORM. Budapest.

  • Hargitai L., 1964. A különböző talajtípusok humuszminőségének egységes jellemzése talajgenetikai szempontból. Kísérletügyi Közlemények. 3. 115–125.

  • ISO 11261, l995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.

  • Izsáki Z., 2000. Mezőgazdasági hulladék gyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása. Tessedik Sámuel Főiskola. Szarvas.

  • Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333–352.

  • Kádár I. & Morvai B., 2008. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben III. Agrokémia és Talajtan. 57. 305–318.

  • Kismányoky T., 1988. A tavaszi árpa nitrogén trágyázásáról. Agrofórum. IX. (3) 33–35.

  • Kiss J. et al., 2001. Állati eredetű zsíros hulladékok biológiai degradációjának vizsgálata. In: XV. Országos Környezetvédelmi Konferencia. (Szerk.: ElekGy . & Vécsi B.) 351–360.

  • Kjeldahl , J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. F. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • KSH, 2003a. Magyarország környezetterhelési mutatói 2003. Központi Statisztikai Hivatal–Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Budapest.

  • KSH, 2003b. Magyarország környezeti állapota nemzetközi összehasonlításban. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

  • Kulcsár L., 1999. A cukorrépa N-felvételének és N-anyagcseréjének kapcsolata a technológiai minőséggel. Agrokémia és Talajtan. 48. 543–560.

  • Lakanen , E. & Erviö , R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • Lőrincz I. (szerk.), 1984. A sörárpa termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • MÉM, 1990. Szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezése. Ágazati Műszaki Irányelv. MI-08-1735/1990. Budapest.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • MSZ-10-509, 1991. Kommunális szennyvíziszapból készült komposztok vizsgálata és minősítése. Magyar Szabvány. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Budapest.

  • MSZ 21470-50, 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr (VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

  • Ragályi , P. & Kádár , I., 2008. Processed slaugterhouse waste application on calcareous sandy soil. Acta Agronomica Ovariensis. 50. (1) 95–101.

  • UriZs . E., 2007. Települési szennyvíziszapok termesztett növényekre és talajra gyakorolt hatásának vizsgálata. PhD értekezés tézisei. DE ATC. Debrecen.

  • Vajdai I. (szerk.), 1984. A cukorrépa termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Vermes L., 1998. Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Vermes L., 2003. Szakirodalmi áttekintés a szennyvíziszapok elhelyezésével és hasznosításával foglalkozó publikációkról. BKÁE Kertészettudományi Kar. Budapest.

  • 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról. www.mutragya.hu jogszab/8_2001.

  • 10/2000. (VI. 2.) KÖM–EüM–FVM–KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. Magyar Közlöny. 2000/53. sz. 3156–3167.

  • 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. Magyar Közlöny. 2001/39. sz. 2518–2531.

  • 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. Magyar Közlöny. 2001/39. sz. 2532–2543.

  • 40/2008. (II. 26.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Kormány-rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 2008/ sz. 1316–1328.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 144 EUR / 194 USD
Print + online subscription: 160 EUR / 232 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Publication
Programme
2021 Volume 70
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 4 0 0
Jul 2021 4 0 0
Aug 2021 6 0 0
Sep 2021 5 0 0
Oct 2021 4 0 0
Nov 2021 5 0 0
Dec 2021 0 0 0