View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudományi Kar Agrokémiai és Talajtani Tanszék 4032 Debrecen Böszörményi út 138.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Dolgozatunkban a hazai Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszerből (TIM) származó mintaanyagban ( n = 629) végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeiről számolunk be. A vizsgálatok célja a hagyományos ammónium-laktát-ecetsavban (AL), a 0,01 M kalcium-klorid, valamint a Baker–Amacher extrahálószerekben meghatározott K-tartalom közötti mennyiségi összefüggések és ezeket befolyásoló talajtulajdonságok tanulmányozása, továbbá annak eldöntése, hogy indokolt lehet-e a hagyományos módszer mellett új kivonószerek használata a talajok K-ellátottságának jellemzésére. Az összefüggés-vizsgálatok során az AL-K és a 0,01 M CaCl 2 -K között közepes erősségű korrelációt ( r = 0,76) állapítottunk meg. Számításaink igazolták a korábbi vizsgálatok eredményeit, bizonyították, hogy a két kivonószer a talaj tápelem-tartalékait nem azonos mértékben oldja, illetve cseréli ki. Megállapítottuk, hogy a kötöttség, a pH, a karbonátosság és a humusztartalom módosítja a kivonószerek közötti összefüggés szorosságát. Az AL és a Baker–Amacher kivonószerek összehasonlításakor a tápanyag-ellátottsági kategóriánként meghatározott átlagos dK értékek a javuló ellátottsági kategóriának megfelelően nőttek. Az egyes kategóriákon belül azonban nagy szórást tapasztaltunk, és megállapítottuk, hogy az AL módszerrel jól ellátottnak minősített mintákban is előfordulhat K-lekötődés. Úgy véljük, hogy a tápanyagszükséglet pontos becslésére szükség lehet a hagyományos módszer mellett más kivonószerek alkalmazására is. Az AL mellett, kiegészítő módszerként javasoljuk a 0,01 M kalcium-klorid, valamint a Baker–Amacher kivonószereket, mivel a 0,01 M CaCl 2 -ban oldott kálium mennyisége, vizsgálataink alapján, a növény számára könnyen hozzáférhető kálium mennyiségével arányos, míg a Baker–Amacher kivonószer a lekötődés mértékét jellemzi.

  • Baier , J. & Baierova , V., 1997. Einfluss der Stickstoffdüngung auf den Kali-Entzung. VDLUFA-Schriftenreihe 46. 723–726.

  • Baker , D. E. & Amacher , M. C., 1981. The Development and Interpretation of a Diagnostic Soil-Testing Program. Pennsylvania State University Agricultural Experiment Station. State College, PA. Bulletin 826.

  • Buzás I., 1987. Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Buzás I. & Fekete A., 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM NAK. Budapest.

  • Egnér , H., Riehm , H. & Domingo , W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. LantbrHögsk. Ann 26. 199–215.

  • Fekete A., Siky K. & Pálmai O., 1983. Különböző talajvizsgálati módszerek összehasonlító vizsgálata. Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás. 3. 46–52.

  • Fotyma , M., Gosek , S. & Szewczyk , M., 1996. Preliminary experience with calcium chloride method in Poland. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 27. 1387–1401.

  • Houba , V. J. G., 1998. Final Report, Project Cipact 94-021. Wageningen Agricultural University. Wageningen.

  • Houba , V. J. G. et al., 1990. Applicability of 0,01 M CaCl 2 as a single extraction solution for the assessment of the nutrient status of soils and other diagnostic purposes. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 21. 2281–2290.

  • Jászberényi I., 2000. A 0,01 M CaCl 2 és a módosított Baker talajvizsgálatok eredményei tartamkísérletekben. In: Talaj növény és környezet kölcsönhatásai. IV. Nemzetközi Szeminárium, Debrecen, 2000. (Szerk.: Nagy J. & Pepó P.) 45–47. Debreceni Egyetem ATC. Debrecen.

  • Jászberényi I., Kovács B. & Loch J., 2000. Experiences with the modified Baker–Amacher soil extraction procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 31. 2125–2134.

  • Jászberényi I. & Loch J., 2001. Preliminary critical P-limit values of 0,01 M CaCl 2 soil test procedure. Journal of Agricultural Sciences, Debrecen. University of Debrecen. 18–21.

  • Jászberényi I., Loch J. & Sarkadi J., 1994. Experiences with 0,01 M calcium chloride as an extraction reagent for use as a soil testing procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. and Plant Anal. 25. 1771–1777.

  • Lazányi J., 2003. Fenntartható gazdálkodás a Westsik vetésforgó kísérlet tapasztalatai alapján. Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány. Nyíregyháza.

  • Loch J., 2006. Tápanyagvizsgálati módszerek értékelése. In: A tápanyag-gazdálkodást segítő talajvizsgálati módszerek alkalmazása a Nyírség homoktalajain. (Szerk.: Loch J. & Lazányi J.) 51–77. Nyíregyháza.

  • Loch , J. & Jászberényi , I., 1997. The 0.01 M CaCl 2 solution as a multielement soil extractant – application and experiences in Hungary. In: Land Use and Soil Management. (Ed.: Filep , Gy .) 175–184. Rexpo Ltd. Debrecen.

  • Loch J., Kiss Sz . & Vágó I., 2005. A talajok 0,01 M CaCl 2 -ban oldható tápelem frakciójának szerepe és jelentősége. In: Fenntartható homoki gazdálkodás megalapozása a Nyírségben. (Szerk.: Lazányi J.) 137–156. Westsik Vilmos Nyírségi Talajfejlesztési Alapítvány. Nyíregyháza.

  • Marth P., 1990. Talajvizsgálati oldószerek összehasonlító vizsgálata. Szakmérnöki diplomadolgozat. GATE Mezőgazdaságtudományi Kar. Gödöllő.

  • Mengel , K., 1976. A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Nagy P. T., 2003. A trágyázás hatása a 0,01 M kalcium-kloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására. Agrártudományi Közlemények. 10. 166–170.

  • Paauw , F. van der , Sissingh , H. A. & Ris , J., 1971. Een verbeterde methode van fosfaat–extractie van grond met water: het PW-getal. Verslagen landbouwkd. Onderz., Wageningen 749. 1–64.

  • Patócs I., 1987. Új műtrágyázási irányelvek. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Sarkadi J., 1975. A műtrágyaigény becslésének módszerei. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Sarkadi , J., Thamm , B. & Pusztai , A., 1984. Possibility of the application of AL-P values corrected by some soil characteristics for the estimation of the P-availability in soils. In: Fight Against Hunger Through Improved Plant Nutrition. Proc. CIEC World Congress (Eds.: Welte , E. & Szabolcs , I.) 319–323. Goeltze Druck. Goettingen.

  • Sarkadi J., Thamm F.- , Pusztai A., 1987. A talaj P-ellátottságának megítélése a korrigált AL-P segítségével. Melioráció- öntözés és tápanyaggazdálkodás. 66–72. Agroinform. Budapest.

  • Schachtschabel , P., 1954. Das pflanzenverfügbare Magnesium des Bodens und seine Betsimmung. Z. Pfl. Enrähr. Düng. Bodenk. 67. 9–23.

  • Stefanovits P., 1993. A talajok ásványtani vizsgálati eredményeinek mezőgazdasági felhasználása, értelmezése, jelentősége. In: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. (Szerk.: Buzás I.) 344–351. INDA 4231 Kiadó. Budapest.

  • Stefanovits P. & Dombóvári L.- , 1985. A talajok agyagásvány-társulásainak térképe. Agrokémia és Talajtan. 34. 314–330.

  • Thamm F.- , 1980. Az AL-P értékek korrigálása néhány talajtulajdonság figyelembevételével. Agrokémia és Talajtan. 29. 473–496.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 7 5
Jul 2020 2 2 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 3 0 1
Oct 2020 3 0 0
Nov 2020 6 0 0
Dec 2020 0 0 0