View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén beállított NPK-műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 1998-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a mák fejlődésére, termésére és elemfelvételére, valamint a talaj AL-oldható PK-tartalmának változására. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO 3 -ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen meszes, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A N-adagot megosztva, felét ősszel, a másik felét tavasszal fejtrágyaként, a PK-műtrágyát ősszel, szántás előtt szórtuk ki. A levonható főbb tanulságok: – A kontrollon mért 0,22 t/ha magtermést az NP-trágyázás átlagosan megkétszerezte, míg a kiegészítő K-trágyázással közel 3-szorosára emelkedett. Hasonló módon és arányban nőtt a tok és a szalma tömege az NPK-trágyázással. A mák igényelte a talaj AL-oldható P 2 O 5 - és K 2 O-tartalmának 150–200 mg/kg értékre való növelését a szántott rétegben. – Az NP-szinteken megemelkedett a szárban és részben a tokban a N-, S-, P- és Sr-, valamint visszaesett a Zn-tartalom. A K-trágyázással nőtt a K- és mérséklődött a Sr-koncentráció. Az NP-trágyázás serkentette a N, P, Sr, Zn és Cu elemek beépülését a magban, gátolta viszont a Zn és B felvételét. A K–Sr antagonizmus helyett K–Sr szinergizmus volt ugyanitt megfigyelhető. – A mag N, P, Mn, Zn és Cu, a tok K, S, B és Na, a szár Ca és Sr elemekben volt a leggazdagabb. A kis termés elemfelvétele is kicsi maradt. Az ún. fajlagos elemtartalma 73 kg N, 23 kg P (53 kg P 2 O 5 ), 92 kg K (110 kg K 2 O), 92 kg Ca (129 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO) mennyiséget tett ki a kísérlet átlagában. – A szaktanácsadásban, a tervezett termés elemszükségletének számításakor továbbra is mérvadónak tekintjük az általunk korábban közölt 100–40–120 = N–P 2 O 5 –K 2 O kg/t mag + melléktermésre javasolt fajlagos irányszámokat.

  • Aldrich , S. R. & Scott , W.O., 1970. Modern Soybean Production. S & A Pub-lications. Champaign, Ill. USA.

  • Aldrich . S. R., Scott , W. O. & Leng , E. R., 1975. Modern Corn Production. A & L Publications. Champaign, Ill. USA.

  • Alkaloida , 1977. Máktermesztési technológia. Alkaloida. Tiszavasvár.

  • Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bergmann , W., 1988. Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. G. Fischer Verl. Jena.

  • Egnér , H., Riehm , H. & Domingo , W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Földesi D., 1994. A mák termesztése. Agrofórum. 2. 30–32.

  • Gericke , S., 1948. Wirkung verschiedener Wachstumfaktoren auf Ertrag und Ölgehalt von Mohn. Z. Pfl.Ernähr. Düng. Bodenk. 40. 19–35.

  • Grábner E., 1948. Szántóföldi növénytermesztés. III. átdolg. kiad. Pátria Nyomda. Bp.

  • Hornok L., 1978. Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Mezőgazd. Kiadó. Bp.

  • Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I., 2007a. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice ( Carthamus tinctorius L.) termésére és fejlődésére. Növénytermelés. 56. 235–243.

  • Kádár I., 2007b. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice ( Carthamus tinctorius L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 56. 61–72.

  • Kádár I. & Földesi D., 1986. A mák ásványi táplálásáról. In: A mezőgazdaság kemizálása. I. 56–61. NEVIKI–KAE. Keszthely.

  • Kádár I. & Földesi D., 2001. A mák ( Papaver somniferum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 50. 453–465.

  • Kádár I., Kastori R. & Bernáth J., 2003. Mikroelem-terhelés hatása a mákra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52. 347–362.

  • Kádár I. et al., 2001. A mák ( Papaver somniferum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. II. Növénytermelés. 50. 467–478.

  • Kjeldahl , J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • Kozák M., 1977. A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 26. 363–378.

  • Kozák M. & Szemes I., 1984. Összefüggések a lucerna tápanyag-ellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan. 33. 245–252.

  • Láng G.. 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.

  • Lesznyák M.- , 2005. 5. Étkezési mák. In: Növénytermesztéstan 2. (Szerk.: Antal J.) 283–292. Mezőgazda Kiadó. Budapest

  • Martin -Prével , P., Gagnard , J. & Gautier , P. (Eds.), 1987. Plant Analysis as a Guide to the Nutrient Requirements of Temperate Crops. Lavoisier Publ. Inc. NY.

  • MÉM NAK, 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. Budapest

  • Mórász S., 1979. A mák termesztése. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.

  • Turkhede , B. B. et al., 1981. Effects of N and P rates and plant densities on the opium, morphine and seed yield of opium poppy. Indian J. Agric. Sci. 51. 659–662.

  • Unk J. (szerk.), 1960. A mák és termesztése. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.

  • Yadav , R. L. et al., 1983. Effect of sowing date, population density and row spacing on growth and yield of opium poppy. Indian J. Agric. Sci. Camb. 101. 163–167.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 0 1
Jul 2020 8 0 1
Aug 2020 4 0 0
Sep 2020 3 0 0
Oct 2020 1 0 0
Nov 2020 20 0 0
Dec 2020 0 0 0