View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar, Agrokémiai és Talajtani Tanszék 4032 Debrecen Böszörményi út 138.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A Debrecen-látóképi öntözési és műtrágyázási tartamkísérlet keretein belül vizsgáltuk az alkalmazott hibrid [korai éréscsoportba tartozó Mv 251 (FAO 280), a középes tenyészidejű Mv Koppány (FAO 420) és Mv 500 (FAO 510)] és a tápanyagellátási szintek (kontroll mellett öt tápanyaglépcső: 30:23:27, valamint 150:115:135 kg·ha -1 N:P 2 O 5 :K 2 O közötti adagok) hatását a kukorica termésére, keményítő-, olaj- és fehérjetartalmára nem öntözött körülmények között. Első éves vizsgálati eredményeinket kéttényezős varianciaanalízis és lineáris regresszió-számítás segítségével támasztottuk alá. Az egyes kisparcellák területe 7,6 m²; a parcellák száma minden hibrid esetében 48. A főparcellát az öntözés, az alparcellát a hibridek, míg az al-alparcellát a trágyázás jelenti. A hektáronkénti tőszámot 70 000-re állították be 76 cm-es sortáv és 18 cm-es tőtáv alkalmazásával. A kísérleti terület talaja löszön képződött mészlepedékes csernozjom, amelynek AL-oldható P 2 O 5 -tartalma – kezeléstől függően – 58 és 141 mg·kg -1 , AL-oldható K 2 O-tartalma 199 és 258 mg·kg -1 , míg CaCl 2 -oldható N-tartalma 11,5 és 17,3 mg·kg -1 között változott. A termés mennyiségét kezelésenként hektárra és 14%-os nedvességtartalomra átszámítva mértük, míg annak keményítő-, olaj- és fehérjetartamát a közeli infravörös tartományú átmenő fényt mérő optikai elven működő Infratec 1241 Grain Analyser műszerrel mértük. Megállapítottuk, hogy a kukorica termését a 2008-as évjáratban mindkét vizsgált növénytermesztési tényező, azaz az alkalmazott hibrid és a különböző tápanyagszintek szignifikánsan befolyásolta. A keményítőtartalmat (%) a tápanyagellátás határozta meg: a növekvő tápanyagdózisok hatására általában csökkent a keményítő-tartalom, igaz, nem minden kezelés esetében jelentős mértékben. A kukorica olajtartalma (%) eredményeink szerint a tápanyagellátás és az alkalmazott hibrid függvénye. A növekvő tenyészidőszak hatására csökkent a szemtermés olajtartalma, míg a növekvő tápanyagdózisok a rövid tenyészidejű Mv 251-es hibrid esetében csökkenést okoztak. Az Mv Koppány esetében a csökkenés nem volt számottevő, míg a vizsgált leghosszabb tenyészidejű Mv 500 esetében nem tapasztaltunk jelentős különbségeket a mért értékek között. A fehérjetartalom (%) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a tápanyagellátás befolyásolta a mért értékeket szignifikáns mértékben. A legkisebb fehérjetartalmat mindhárom hibrid esetében a kontrollkezelésben mértük, a növekvő tápanyagadagok hatására nőtt a fehérjetartalom is, de nem minden esetben konzekvensen és szignifikáns mértékben. A keményítő-, olaj- és fehérjetartalom értékeket vizsgálva nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a fokozódó tápanyagadagok hatására a termés is növekedett, tehát a mutatókban bekövetkezett esetleges csökkenés nem feltétlenül mutatkozik meg az említett komponensek hozamaiban. A beltartalmi értékek közötti összefüggések vizsgálata során az olaj- és a keményítőtartalom között a rövidebb, illetve a közepes tenyészidejű hibridek esetében gyenge pozitív, míg a leghosszabb tenyészidejű Mv 500 hibrid esetében közepes negatív összefüggést tapasztaltunk. A keményítő- és a fehérjetartalom között az Mv 251 és Mv 500 hibrideket tekintve szoros, míg az Mv Koppány esetében csupán közepes negatív összefüggést tapasztaltunk.

  • Balláné Kovács , A., Kincses , I. & Vágó , I., 2006. The effect of N and N/S supply levels on oil and protein content in mustard seed ( Sinapis alba L.). Cereal Research Commun. 34. II. 385–389.

  • Berzsenyi Z. & Győrffy B., 1995. Különböző növénytermesztési tényezők hatása a kukorica termésére és termésstabilitására. Növénytermelés. 44. 507–517.

  • Bocz E., 1976. Trágyázási útmutató. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • El Hallof , N. & Sárvári , M., 2007. Relationship between yield quality and quantity of maize hybrids and fertilizer. Cereal Research Commun. 35. (2) 1. 369–372.

  • Győrffy B., 1965. A kukorica tápanyagfelvétele. In: Kukoricatermesztés. (Szerk.: Győrffy B. et al.) 64–70. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Houba , V. J. G. et al., 1990. Applicability of 0.01 M CaCl 2 as a single extraction solution for the assessment of the nutrient status of soils and other diagnostic purposes. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 21. 2281–2290.

  • Izsáki Z., 2006. A kukorica minőségorientált tápanyagellátása. Szántóföld. 10. 7–12.

  • Izsáki , Z., 2007. Quality of maize ( Zea mays L.) kernel as affected by the NP supplies of the soil. Acta Agron. Hung. 55. 99–114.

  • Jolánkai M., 2003. Tápanyag-visszapótlás, tápanyagellátás a növénytermesztésben. In: Szántóföldi növények tápanyagellátása. (Szerk.: Csorba Zs., Jolánkai P. & Szöllősi G.) 16–21. Akaprint. Budapest.

  • Kádár I. & Márton L., 2007. Kukorica utáni kukorica trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1970–2006 között. Növénytermelés. 56. 307–319.

  • Kincses S.- , Filep T. & Loch J., 2002. Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között. Agrártudományi Közlemények. 1. 23–28.

  • Kovács K., 1994. A műtrágyázás és a kémiai növényvédelem hatása az őszi búza és a kukorica szemtermésének minőségére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: Debreczeni B. & Debreczeni B.- ) 65–73. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Kreuz , E., 1977. Neue Ergebnisse zur Ernährung und zum Wasserhaushalt des Maises. Übersichtsbeitrag. Arch. Acker- und Pflanzenbau. Bodenk. 21. (4) 327–344.

  • MÉM NAK, 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. Budapest.

  • Nagy J., 1997. A műtrágyázás hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére öntözés nélküli és öntözéses termesztésben. Agrokémia és Talajtan. 46. 275–288.

  • Nagy J., 2007. Evaluating the effect of year and fertilisation on the yield of mid ripening (FAO 400–499) maize hybrids. Cereal Research Commun. 3. 1497–1507.

  • Nagy P. T., 2000. Égetéses elven működő elemanalizátor alkalmazhatósága talaj- és növényvizsgálatoknál. Agrokémia és Talajtan. 49. 521–534.

  • Prokszáné Paplogó E., Széll E. & Kovácsné Komlós M., 1995. A N-műtrágyázás hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére és néhány beltartalmi mutatójára eltérő évjáratokban réti öntéstalajon. Növénytermelés. 44. 33–42.

  • Raman , R., Sarkar , K. R. & Singh , D., 1983. Correlations and regressions among oil content, grain yield and yield components in maize. Indian Journal of Agricultural Sciences. 53. 285–288.

  • Ruzsányi L., 1977. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Egyetemi Karának néhány fontosabb, a gyakorlatnak átadható eredménye. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Debrecen.

  • Sváb J., 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Tolner L., Füleky Gy . & Aydinalp , C., 2008. Öntözés talajszennyező hatásának igazolása valódi ismétlést nem tartalmazó megfigyelési adatok segítségével. VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia. Budapest.

  • Vágó , I. et al., 2008. Effect of liming on the yield and some nutrient element content of maize ( Zea mays L.). In: Proc. International Scientific Conference on Cereals – Their Products and Processing. Debrecen. 158–163.

  • Veress I., 1973. A kukoricaszem aminosavjainak változása nitrogén műtrágyázás hatására. Növénytermelés. 22. 125–135.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 5 2
Jul 2020 4 1 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 1
Nov 2020 3 0 0
Dec 2020 0 0 0