Munkánk során különböző klímaváltozási forgatókönyvek lehetséges hatását értékeltük a hazai mészlepedékes csernozjom talajok vízmérlegére. Igazoltuk, hogy a vizsgált talajok vízforgalmát alapvetően meghatározzák az időjárási feltételek. Megállapítottuk, hogy a talaj víztartóképesség-függvényének jellemzésére használt arányossági együttható esetenként megfelelő indikátora lehet a talajvízforgalom klímaérzékenységének. A szélsőséges csapadékösszegű években nagyobb eltérést tapasztaltunk a különböző klímaforgatókönyvekre becsült talajvízmérleg elemek között, mint az átlagos csapadékmennyiséggel rendelkező években. Ezt az általános tendenciát azonban az A2 szcenárióra jellemző, nagy csapadékintenzitással bíró extrém időjárási helyzetek esetenként felülírták, elsősorban a mélybeszivárgás megnövekedése révén. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy bár modellezési eredményeinkből kimutathatóak általános összefüggések, a talajok klímaérzékenységének tanulmányozásához szükséges a csapadék éven belüli eloszlásának és a szélsőséges időjárási helyzetek hatásának vizsgálata is. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az azonos mechanikai összetételű, de eltérő szerkezetű talajok vízforgalma megváltozott klímafeltételek között is jelentősen eltér, tehát megfelelően megválasztott, talajszerkezet-megóvó és nedvességőrző talajművelési rendszerekkel elősegíthetjük a párolgási veszteségek csökkentését és a növényi vízfogyasztás növekedését. A kapott eredmények összevetése során kimutattuk, hogy statikus jellemzőkből, a talajvízforgalom folyamatának mérleg-elvekre épülő, dinamikus megközelítése nélkül csak óvatos következtetéseket vonhatunk le a talajok vízgazdálkodására és klímaérzékenységére vonatkozóan. Reményeink szerint a felvázolt összefüggések hozzájárulnak a megelőző, illetve a káros hatásokat csökkentő beavatkozási stratégiák kidolgozásához a szélsőséges vízforgalmi helyzetek negatív következményeinek enyhítése céljából.
Bartholy , J., Pongrácz , R. & Gelybó , Gy. , 2007a. Regional climate change expected in Hungary for 2071–2100. Applied Ecology and Environmental Research. 5. 1–16.
Bartholy J. et al., 2007b. A hőmérsékleti extrémumok várható alakulása a Kárpát-medence térségében a XXI. század végén. Klíma-21 Füzetek. 51. 3–17.
Bartholy J. et al., 2007c. A klímaváltozás regionális hatásai: a jelenlegi állapot és a várható tendenciák. Földrajzi Közlemények. CXXXI. (LV.) 4. 257–269.
Birkás M. & GyuriczaCs. , 2004a. A talajhasználat és a klimatikus hatások kapcsolata. In: Talajhasználat–Műveléshatás–Talajnedvesség. (Szerk.: Birkás M. & GyuriczaCs. ). 10–46. Szent István Egyetem. Gödöllő.
Birkás M. & GyuriczaCs. , 2004b. Agroökoszisztéma elemek kölcsönhatásainak vizsgálata művelési kísérletben. AGRO-21 Füzetek. 37. 97–110.
Birkás , M. et al., 2008. Soil condition and plant interrelations in dry years. Cereal Res. Comm. 36. S155–S158.
Csete L. & VárallyayGy. , 2004. Agroökológia. Az agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei. AGRO-21 Füzetek. 37. 139-145.
FarkasCs. , 2002. A talajnedvesség-forgalom modellezése a talajfizikai tulajdonságok területi inhomogenitásának és szezonális dinamikájának tükrében. PhD dolgozat. ELTE TTK. Budapest.
FarkasCs. , 2004. A művelés és a talajállapot hatása a talaj nedvességforgalmára. In: Talajhasználat–Műveléshatás–Talajnedvesség. (Szerk.: Birkás M. & Gyuricza Cs.). 61–81. Szent István Egyetem. Gödöllő.
Farkas , Cs. & Majerčak , J., 2007. Soil water storage under conventional and soil conserving tillage practices. Abstract Volume, ISSPA Conference, Budapest, June 2007.
Farkas , Cs. & Rajkai , K., 2002. Moisture regime with respect to spatial variability of soil hydrophysical properties. Agrokémia és Talajtan. 51. 7–16.
Farkas , Cs. et al., 2008. A chernozem soil water regime response to predicted climate change scenarios. Soil and Water Research. 3. S58–S67.
FarkasCs. et al., 2009. Mészlepedékes csernozjom talajaink egyes változatainak klímaérzékenysége. Klíma-21 Füzetek. 57. 15–30.
HarnosZs. , 2005. A klímaváltozás és lehetséges hatásai a világ mezőgazdaságára. Magyar Tudomány. 50. (7) 826–832.
IPCC, 2007. Climate Change 2007. The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Eds.: Solomon , S. et al.). 847–940. Cambridge University Press. Cambridge, United Kingdom–New York, NY, USA.
Koncsos , L., Flachner , Zs. & Fonyó , Gy. , 2004. Dynamic modelling for water retention based floodplain management at Bodrogköz. Hungary. Abstract Volume, 7th INTERCOL Wetland Conference, March 2004. University of Utrecht. The Netherlands.
Kovács G. J. & Dunkel Z., 1997. A klímaváltozás várható következményei Magyarország szántóföldjein a következő félszázadban. Meteorológiai Tudományos Napok Kiadványa, Nov. 20–21, 1997. 181–193. OMSz. Budapest.
Láng I., Csete L. & HarnosZs. , 1983. A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Makó A. & Tóth B., 2008. MARTHA: az első részletes talajfizikai adatbázis Magyarországon. Agrárnapló. XII . (76–77) 46–47.
Mika J., 1996. Regionális éghajlati forgatókönyvek. Változások a légkörben és az éghajlatban. Természet Világa. 1996/ I . Különszám (Szerk.: Mika J.) 69–74.
Miller , E. E. & Miller , R. D., 1956. Physical theory for capillary flow phenomena. J. Appl. Phys. 27. 324–332.
Mualem , Y., 1976. A new model for predicting the hydraulic conductivity of unsaturated porous media. Water Res. Res. 12. 513–522.
Nemes , A., 2003. Multi-scale hydraulic pedotransfer functions for Hungarian soils. PhD Thesis. Wageningen Agricultural University. Wageningen, The Netherlands.
Németh , T., 1996. Nitrogen balances in long-term field experiments. Fertilizer Research. 43. 13–19.
Palkovits G. & Koltai G., 2004. A talaj vízgazdálkodása és a növényi produkció kapcsolata különös tekintettel a talajvíz szerepére. Agro Napló Országos mezőgazdasági szakfolyóirat. VIII . (5) 11–13.
Rajkai , K. et al., 1996. Estimation of water retention from the bulk density and particle size distribution of Swedish soils. Soil Sci. 161. 832–844.
Rajkai , K. et al., 1997. Impacts of soil structure on crop growth. International Agrophysics. 11. 97–109.
Szász G., Cselőtei L., & Kovács G. J., 1994. Az időjárás és a növénytermesztés. In: Az agrárgazdaság jövőképe. (Szerk.: Láng I. et al.). AGRO-21 Füzetek. 1. 50–87.
Tuba Z., Nagy Z. & CzóbelSz. , 2004. Hazai gyeptársulások funkcionális ökológiai válaszai, C-körforgalma és üvegházhatású gázainak mérlege jövőbeni várható éghajlati viszonyok, illetve eltérő használati módok mellett. AGRO-21 Füzetek. 37. 123–138.
van Dam , J., 2000. Field-scale water flow and solute transport. PhD Thesis. Wageningen University. The Netherlands.
van Genuchten , M. Th. , 1980. A closed-form equation for predicting the hydraulic conductivity of unsaturated soil. Soil Sci. Soc. Am. J. 44. 892–898.
Varga–Haszonits Z. & Varga Z., 2004. Az éghajlati változékonyság és a természetes periódusok. AGRO-21 Füzetek. 37. 23–32.
VárallyayGy. , 1992. Globális klímaváltozások hatása a talajra. Magyar Tudomány. 9 . 1071–1076.
VárallyayGy. , 2004. Agroökológia és vízgazdálkodás. AGRO-21 Füzetek. 37. 33–49.
VárallyayGy. , 2005. Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan. 54. 5–24.
VárallyayGy. , 2007a. A talaj, mint legnagyobb potenciális természetes víztározó. Hidrológiai Közlöny. 87. (5) 33–36.
VárallyayGy. , 2007b. Potential impacts of climate change on agro-ecosystems. Agriculturae Conspectus Scientificus. 72. (1) 1–8.
VárallyayGy. , 2008. A talaj szerepe a csapadék-szélsőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. Klíma-21 Füzetek. 52. 57–72.
VárallyayGy. & FarkasCs. , 2008. A klímaváltozás várható hatásai Magyarország talajaira. In: Klímaváltozás: környezet–kockázat–társadalom. 91–129. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.
VárallyayGy. & Láng I., 2009. A hazai környezetállapot vizsgálata, különös tekintettel a klímaváltozásra. In: Stratégiai kutatások 2008–2009. Kutatási jelentések. 281–302. Miniszterelnöki Hivatal–Magyar Tudományos Akadémia. Budapest.
Wösten , J. H. M. et al., 1999. Development and use of a database of hydraulic properties of European soils. Geoderma. 90. 169–185.