Az 1990-es években újraindult, több egyetem és kutatóintézet részvételével folyó hazai földminősítési kutatások két évtizeden átívelő munkálatai révén kidolgozásra került az ún. D- e -Meter földminősítési rendszer. A földminőségre ható talajtani és klimatikus tényezők parametrizálását nagy mintaszámú, idősoros növénytermesztési és talajvizsgálati adatok alapján, valamint a klimatikus agrárpotenciált tükröző nagytájak és Magyarország agroökológiai fajspecifikus paramétereire (Szász , 1999, 2002) támaszkodva végeztük. A vizsgálati adatbázist az 1980-as években az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer keretei között begyűjtött adatok (mintegy 80.000 parcella öt évre szóló adatai), valamint részletes talajtérképeket is tartalmazó mintaterületi adatbázisok jelentették. A D- e -Meter projekt földminősítési kutatási eredményeit összegezve elmondható, hogy kialakításra került egy új, környezeti elemeket alapul vevő földminősítési rendszer, ami: – statisztikai vizsgálatokon nyugszik és kvantitatív módon határozza meg a termőhelyek produkciós potenciálját; – a művelésben álló, vagy művelésbe vonható hazai talajféleségekre, ill. valamennyi szántó termőhelyre érvényes; – a főbb gazdasági növények, illetve növénycsoportok szerinti értékelést is ad; – tartalmazza a klimatikus hatásokból eredő, talajtani és földtani tényezőkön keresztül érvényesülő termékenységcsökkenés és termelési kockázat (aszály, belvíz) kifejezésének lehetőségét; – a produkciós viszonyokat különböző művelési intenzitási szinteken is jellemzi; – a földminőségről mezőgazdasági parcella szinten is megbízható információt nyújt. A D- e -Meter földminősítési módszer kidolgozásával és annak informatikai rendszerbe integrálásával megteremtődtek az alapok a sokat bírált aranykoronás földértékelési rendszer kiváltásának, valamint a környezetgazdálkodás magasabb szintű tervezésének is.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 27. sz. törvényerejű rendelete a földértékelésről szóló 1980. évi 16. sz. törvényerejű rend. módosításáról. Magyar Közlöny 54. 1462–1466.
Antal J. et al., 1987. Új műtrágyázási irányelvek. MÉM NAK. Budapest.
Baranyai F. (szerk.) 1988. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. Agroinform. Budapest.
Gaál Z., Máté F. & Tóth G. (szerk.) 2003. Földminősítés és földhasználati információ. Keszthely, 2003. december 11–12. Országos konferencia kiadványa. Veszprémi Egyetem.
Győri D., 1984. A talaj termékenysége. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Gyuricza .Cs & Birkás M., 2000. A szélsőséges csapadékellátottság hatása egyes növénytermesztési tényezőkre barna erdőtalajon kukoricánál. Növénytermelés. 49 . 691–706.
Makó A., Tóth B. & Rajkai K., 2007a. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak földminősítési célú becslése. In: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely, 2007. november 22–23. Országos konferencia kiadványa. (Szerk.: Tóth T. et al.) 45–49. MTA TAKI. Budapest.
Makó A. et al., 2007b. A talajtermékenység számítása a változati talajtulajdonságok alapján. In: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely, 2007. november 22–23. Országos konferencia kiadványa. (Szerk.: Tóth T. et al.) 39–44. MTA TAKI. Budapest.
Makó A., Várallyay Gy. & Tóth G., 2003. A földminőség évjáratos változásának talaj-vízgazdálkodási tényezői. In: Földminősítés és földhasználati információ. Keszthely, 2003. december 11-12. Országos konferencia kiadványa. (Szerk.: Gaál Z., Máté F. & Tóth G.) 49–55. Veszprémi Egyetem.
Máté F., 1960. Megjegyzések a talajok termékenységük szerinti osztályozásához. Agrokémia és Talajtan. 9. 419–426.
Máté F. & Tóth G., 1996. Talajbonitáció, mint a földértékelés egyik tényezője. Agrárökonómiai Tudományos Napok, 1996. március 26–27. 2. kötet. 513–516. GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Gyöngyös.
MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) 1982. Táblázatok a földértékelés végrehajtásához. Budapest.
Németh Á., Bella Sz. , Szalai S. 2003. Aszályérzékenység vizsgálata térinformatikai eszközökkel. XIII. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok, 2003. szeptember 25–26. http://www.otk.hu/cd03/
OECD, 2008. Handbook on Constructing Composite Indicators. Methodology and User Guide. OECD Publications. Paris, France.
Péter B., 2002. Domborzati és kitettség hatása a mezőgazdasági termelésben. Mszh 187993. Budapest. Kézirat.
Szabolcs I., 1966. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. OMMI. Bp.
Szász G., 1999. Klimatikus agrárpotenciál térképek. In: Nemzeti Agrár-Környezet-védelmi Program. FVM. Budapest.
Szász G., 2002. Magyarország agroökológiai fajspecifikus paraméterei. Debreceni Egyetem. Agrártudományi Centrum. Kézirat.
Tóth G., 2000a. A nemzetközi földminősítési kutatások eredményeinek és a földminősítés külföldi rendszereinek áttekintése. Agrokémia és Talajtan. 49. 573–585.
Tóth G. 2000b. A Balaton-felvidék talajainak bonitációja. Doktori (PhD) értekezés. Veszprémi Egyetem, Georgikon MK, Talajtani Tanszék, Keszthely.
Tóth , G., 2001. Soil productivity assessment method for integrated land evaluation of Hungarian croplands. Acta Agron. Hung. 49. (2) 151–160.
Tóth G., 2003. Fönntartható mezőgazdasági földhasználat: az integrált tervezés lehetőségei. Földrajzi Értesítő. 52. (3–4.) 215–227.
Tóth G. & Máté F., 1999. Jellegzetes dunántúli talajok főbb növényenkénti relatív termékenysége, Agrokémia és Talajtan. 48. 172–181.
Tóth G. & Máté F., 2006. Megjegyzések egy országos, átnézetes, térbeli talajinformációs rendszer kiépítéséhez. Agrokémia és Talajtan. 55. 473–478.
Tóth , G., Máté , F. & Makó , A., 2005. Soil attribute parametrization for plant-specific evaluation of cropland productivity in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Analysis 36. 681–693.
Tóth , G. et al., 2003. Developing an internet-based decision support system for land management optimization of Hungarian croplands. In.: Reconsidering the Importance of Energy. 3rd Biennial International Workshop Advances in Energy Studies. Porto Venere, Italy, September 24–28 2002. (Ed.: Ulgiati , S.) 251–257.
Tóth , G. et al., 2007. Optimizing the nutrient management with an on-line land evaluation system. In.: Mineral versus Organic Fertilization Conflict or Synergizm? 16th Int. Symp. of CIEC. (Eds.: de Neve , S. et al.) 515–521. International Scientific Centre of Fertilizers (CIEC). Ghent, Belgium
Tóth Z., Kismányoky T. & Hermann T., 2007. A vetésváltás jelentősége és figyelembe vétele a földminősítésben. In.: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely, 2007. november 22–23. Országos konferencia kiadványa. (Szerk.: Tóth T. et al.) 9–14. MTA TAKI. Budapest.
Vass J. et al., 2003. A D-e-Meter internet bázisú földminősítési rendszer információs technológiája. In: Földminősítés és földhasználati információ. Keszthely, 2003. december 11–12. Országos konferencia kiadványa. (Szerk.: Gaál Z., Máté F. & Tóth G.) 57–77. Veszprémi Egyetem.
Várallyay Gy. , 1982. A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait, valamint vízháztartását ábrázoló nagyméretarányú térképezés módszertana. MTA TAKI. Budapest. Kézirat.
Várallyay Gy. et al., 1980. Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe II. Agrokémia és Talajtan. 29. 35–36.
Várallyay Gy. et al., 1982. Magyarország agroökolgiai potenciálját meghatározó talajtani tényezők térképe. Földrajzi Értesítő. 30. 235–250.
Várallyay Gy. et al., 1985. Soil factors determining the agroecological potential of Hungary. Agrokémia és Talajtan. 34. 90–94.