Alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított vetésforgó, trágyázási (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180 és K 2 O: 0, 90, 180 kg·ha -1 ) és öntözési (öntözetlen; öntözött: 2×50 mm) tartamkísérlet 20. évében vizsgáltuk a kezelések hatását a 0,01 mol kalcium-kloridban mérhető N-frakciók alakulására, kukorica monokultúrában. A 200 cm-es szelvény CaCl 2 -ban mért NO 3 -N, NH 4 -N, N org - és N össz -tartalmát Houba és munkatársai (1990) módszerével határoztuk meg. Főbb megállapításaink a következőkben foglalhatók össze: – A kalcium-kloridban mért N-frakciókkal jól nyomon követhető a kezelések hatása. Valamennyi frakció szignifikánsan növekedett a N-trágyázás hatására. – A termésadatokból és talajvizsgálatokból egyaránt kitűnik, hogy a 240 kg N·ha -1 adag már nem hasznosul. A talajszelvényben mért összes N-tartalom érzékenyen jelzi a N-felhalmozódást. – A NO 3 -N mélységi eloszlása jól jellemzi az öntözött és öntözetlen körülmények között tapasztalható eltérő kimosódási viszonyokat. Az öntözetlen parcellákon 200 cm-nél mértük a legnagyobb NO 3 -N értéket. Az öntözött parcellák NO 3 -N tartalma kevesebb, mint fele az öntözetlenének, és a felhalmozódási maximum mélyebbre tehető. – A vizsgálati eredmények összhangban vannak a korábbi hazai tapasztalatokkal. – A 0,01 mol CaCl 2 -os módszer előnyeként kiemelhető az ásványi formákon kívül meghatározható szerves N frakció jelentősége, amely alkalmas az eddigi trágyázási gyakorlatban figyelmen kívül hagyott könnyen mobilizálható N-tartalékok jellemzésére.
Appel , T. & Mengel , K., 1990. Importance of organic nitrogen fractions in sandy soils, obtained by eletro-ultrafiltration or CaCl 2 extraction, for nitrogen mineralization and nitrogen uptake of rape. Biology and Fertility of Soils. 10. 97–101.
Appel , T. & Mengel , K., 1993. Nitrogen fractions in sandy soils in relation to plant nitrogen uptake and organic matter incorporation. Soil Biology & Biochemistry. 25. 685–691.
Appel , T. & Steffens , D., 1988. Vergleich von Electro-Ultrafiltration (EUF) und Extraktion mit 0.01 molarer CaCl 2 -Lösung zur Bestimmung des pflanzen-verfügbaren Stickstoffs im Boden. Z Pflanzenernaer Bodenkd. 151. 127–130.
Ballenegger R. & Mados L., 1994. Talajvizsgálati módszerkönyv. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Buzás I. et al. (szerk.), 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Houba , V. J. G. et al., 1986. Comparison of soil extractions by 0,01 M CaCl 2 , by EUF and by some conventional extraction procedures. Plant Soil. 96. 433–437.
Houba , V. J. G. et al., 1990. Applicability of 0,01 M CaCl 2 as a single extraction solution for the assessment of the nutrient status of soils and other diagnostic purposes. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 21. 2281–2290.
Izsáki Z. & Iványi I., 2002. A N-műtrágyázás hatása a talaj nitrogénmérlegére és a NO 3 -N kimosódására műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 51. 115–124.
Jászberényi , I., Loch , J. & Sarkadi , J., 1994. Experiences with 0,01 M calcium chloride as an extraction reagent for use as a soil testing procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. and Plant Anal. 25. 1771–1777.
Kádár I. & Németh T., 1993. Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 42 . 331–338.
Kádár I. & Németh T., 2004. A NO 3 -N és a SO 4 -S lemosódása egy 28 éves műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés. 53. 415–428.
Kádár I., Németh T. & Kovács G., 1987. A N-műtrágya érvényesülése és a nitrát kilúgzása meszes csernozjom talajon. In: A mezőgazdaság kemizálása Ankét. I. kötet. 101–107. Keszthely.
Kulcsár , L. et al., 1997. Investigation of the soil N-fractions in special consideration of the N-fertilizer recommendation for sugar beet. Poster, 11th World Fertilizer Congress, 7–13. September 1997. Gent, Belgium.
Lazányi , J., Loch , J. & Jászberényi , I., 2002. Analysis of 0.01 M CaCl 2 soluble organic nitrogen in the treatments of Westsik‘s Crop Rotation Experiment. Agrokémia és Talajtan. 51. 79–88.
Loch J., KissSz . & Vágó I., 2005. A talajok 0,01 M CaCl 2 -ban oldható tápelem frakciójának szerepe és jelentősége. In: Fenntartható homoki gazdálkodás megalapozása a Nyírségben. (Szerk.: Lazányi J.) 137–156. Westsik Vilmos Nyírségi Talajfejlesztési Alapítvány. Nyíregyháza.
Madsen , C. et al., 1994. Studies on the relationship between microbial biomass and extractable organic N fractions (Norg). In: Proc. 3rd Congress of the European Society of Agronomy (ESA). (Eds.: Borin , M. & Sattin , M.) 498–499. ESA. Colmar, France.
Nagy P. T. & Jászberényi I., 2002. A talaj N-szolgáltató képességének vizsgálata a Westsik vetésforgó kísérletben talajérleléses módszerekkel. In: Az agrokémia időszerű kérdései. (Szerk.: Győri Z. & Jávor A.) 193–203. DE ATC. Debrecen.
Nagy P. T., Jászberényi I. & Loch J., 2002. A trágyázás hatása a 0,01 M kalcium-kloridban oldható nitrogén-formák mennyiségére a nyírlugosi tartamkísérletben. In: Tartamkísérletek, tájtermesztés, vidékfejlesztés. (Szerk.: Láng I., Lazányi J. & Németh T.) 143–148. DE ATC. Debrecen.
Németh , K., 1972. Bodenuntersuchung mitteils Elektro-Ultrafiltration (EUF) mit mehrfach variierten Spannung. Landw. Forsch. Sonderh. 27. II. 184–196.
Németh T. & Kádár I., 1999. Nitrát bemosódásának vizsgálata és a nitrogén mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 48. 377–386.
Németh T., Kovács G. & Kádár I., 1987–1988. A nitrát, a szulfát és a vízoldható sók bemosódásának vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 36–37 . 110–126.
Nunan , N. et al., 2001. Organic matter extracted with 0.01 M CaCl 2 or with 0.01 M NaHCO 3 as indices of N mineralisation and microbial biomass. Biol. Fertil. Soils. 34. 433–400.
Olfs , H. W. & Werner , W., 1989. Veränderungen extraktierbarer N org -Mengen unter dem Einfluβ variierter C/N Verhältnisse und Biomasse. VDLUFA-Schriftenreihe 28. Teil II. 15–26.
Pálmai O., Horváth J. & Németh T., 1998. Őszi gabonák fejtrágyázása N min módszer alapján Fejér és Somogy megyékben. Gyakorlati AGROFÓRUM. 9. (4) 41–42.
Pepó P., Vad A. & Berényi S., 2005. Agrotechnikai tényezők hatása a kukorica termésére monokultúrás termesztésben. Növénytermelés. 54. 317–326.
Pepó , P., Vad , A. & Berényi , S., 2006. Effect of some agrotechnical elements on the yield of maize on chernozem soil. Cereal Research Communications. 34. (1) 621–624.
Ruzsányi L., 1992. Gondolatok, adatok a műtrágyaigény és a műtrágyahatás értékeléséhez. Agrofórum. 3. I. (Különszám) 38–40.
Sarkadi J., 1975. A műtrágyaigény becslésének módszerei. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Várallyay GY., 1950. A műtrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia. 2. 287–302.
Wehrmann , J. & Scharpf , H. C., 1979. Der Mineralstickstoffgehalt des Bodens als Massstab für den Stickstoffdüngerbedarf (Nmin-Methode). Plant and Soil. 52. 109–126.