Agrokémia és Talajtan
Volume/Issue:
Volume 58: Issue 2
Effect of mineral fertilization on the element content of alfalfa ( Medicago sativa L.) on calcareous sandy soil
Author:
Imre Kádár MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) 1022 Budapest Herman Ottó út 15.

Search for other papers by Imre Kádár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
265–280
Online Publication Date:
06 Jul 2010
Publication Date:
01 Dec 2009
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/agrokem.58.2009.2.8
Keywords:
szabadföldi tartamkísérlet; műtrágyázás; lucerna; termés; ásványi elemösszetétel
Restricted access
Get Permissions

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK-műtrágyázási kísérletünk 31–34. évében (2001–2004) vizsgáltuk a kezelések hatását a lucerna ásványi összetételére, szénahozamára, valamint a talaj szántott rétegének AL-oldható PK-tartalmára. A termőhely talaja 1% körüli CaCO 3 -ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz a szántott rétegben, az altalaj erősen karbonátos. A talajvíz 5–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N, P, K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések: – A vizsgált évek (8 kaszálás) szénahozamait tekintve a kontrolltalajon 6,8 t/ha, az N 1 P 1 -kezelésben 8,4 t/ha, az N 2 P 2 -kezelésben 9,5 t/ha, az N 2 P 2 K 4 -kezelésekben 12,5 t/ha termést kaptunk. Az NP-kezelések terméstöbbletei az első két évben jelentkeztek. A 3. és 4. évre a káliummal nem trágyázott talaj/altalaj felvehető K-készlete kimerült és így terméketlenné vált a lucerna számára. – A lucerna N-tartalma a kezelésektől, évektől és a kaszálásoktól függően tág határok között ingadozott. Az első kaszálás idején N-hiányos talajon 2% körüli, míg a 4. kaszáláskor NP-trágyázott talajon 7% körüli N-készletet találtunk. Az NP-kezelésben a N-tartalom megkétszereződött a kontrollhoz viszonyítva az 1. kaszálás idején. Később a trágyázatlan talajon is nőtt a széna N%-a, az NP-trágyázás hatása pedig mérséklődött. – A széna K-tartalma 0,9 és 3,6% között változott. Extrém K-hiány a kontroll- és az NP-kezelésekben alakult ki. A bőségesebb K-trágyázás nyomán a kontrollon mért 1,5% átlagos K-készlet 3,0%-ra emelkedett és helyreállt a kívánatos 1,0–1,5 körüli N/P arány a hajtásban. – A javuló K-kínálattal visszaesett a kontrollhoz, ill. az NP-kezeléshez képest a Ca, Mg, P, Sr, Mn, Na és B elemek koncentrációja a szénában. Az NP-trágyázás igazolhatóan javította ezzel szemben a P, S és Sr elemek beépülését a lucerna hajtásába. Utóbbi visszavezethető arra, hogy az alkalmazott szuperfoszfát 13% S, 8% P és közel 2% Sr átlagos készlettel rendelkezett, tehát S-, P- és Sr-forrásul szolgált a növény számára. – Az irodalomban közölt levéldiagnosztikai ellátottsági határértékek alkalmasak lehetnek a lucerna tápláltsági állapotának és közvetetten a talaj tápelem-szolgál-tatásának megítélésére, így a trágyaigényének becslésére is. Kísérletünkben a zöldbimbós korú szénában a kielégítő ellátottságot a 3,5% feletti N-; 2,5% feletti K- és a 0,3% feletti átlagos P-tartalom jelentette, összhangban az irodalomban fellelhető közlésekkel.

  • Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bergmann , W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena–Stuttgart–New York.

  • Csathó P., 1997. Összefüggés a talaj K-ellátottsága és a kukorica, őszi búza és a lucerna K-hatások között a hazai szabadföldi kísérletekben, 1960–1990. Agrokémia és Talajtan. 46. 327–346.

  • Csathó P., 2003. Lucerna N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés. 52. 243–253.

  • Csathó P., 2004. Lucerna P-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés. 53. 141–156.

  • Csathó P. & Kádár I., 1987. A köles és a lucerna tápelemfelvételének vizsgálata tartamkísérletben. Növénytermelés. 36. 443–453.

  • Csathó P. & Kádár I., 1989. A lucerna tápelemfelvétele meszes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 38. 381-394.

  • Cserháti S., 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. köt. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár.

  • Egnér , H., Riehm , H. & Domingo , W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Jakuskin , I. V., 1950. Növénytermelés. I. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I., 2007a. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) termésére és fejlődésére. Növénytermelés. 56. 235–243.

  • Kádár I., 2007b. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice ( Carthamus tinctorius L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 56. 61–72.

  • Késmárki I., 2005. Lucerna. In: Növénytermesztéstan. (Szerk.: Antal J.) 357–385. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Kjeldahl , J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • Kozák M., 1977. A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 26. 363–378.

  • Kozák M. & Szemes I., 1984. Összefüggések a lucerna tápanyag-ellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan. 33. 245–252.

  • Láng G., 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Liebig , J. V., 1840–1876. Kémia alkalmazása a mezőgazdaságban és a növényélettanban. (Szerk.: Kádár I.) MTA TAKI. Budapest. 1996.

  • Papp I., Pekáry K. & Mártonffy T., 1980. Ajánlások a lucerna műtrágyázásához. GATE Kutatóintézete. Kompolt.

  • Prjanisnyikov , D. N., 1931. Csasztnoe zemledelije. In: Izbrannüe szocsinenija. Tom. vtoroj. Izdatel’sztvo „Kolosz”. Moszkva. 1965.

  • Prohászka K., 1972. Microelement content in lucerna hays. Acta Agron. Hung. 21. 125–131.

  • Prohászka K. & Horváth R., 1970. Lucernalisztek mikroelem tartalma. Agrokémia és Talajtan. 19. 85–93.

  • Radics L., 1994. Szántóföldi növénytermesztéstan. KÉE Kertészeti Kar. Budapest.

  • Simkins , C. A., Overdahl , C. J. & Grava , J., 1970. Fertilizer for alfalfa. Univ. of Minnesota. Extension Folder 255. St. Paul, Minnesota, USA.

  • Collapse
  • Expand
Cover Agrokémia és Talajtan
Agrokémia és Talajtan
Print ISSN:
0002-1873
Online ISSN:
1588-2713

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Section Editors

  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest) - soil chemistry, soil pollution
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil physics
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil mapping, spatial and spectral modelling
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - agrochemistry and plant nutrition
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil water flow modelling
  • Szili-Kovács Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil biology and biochemistry

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Imréné Takács Tünde (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • CABELLS Journalytics
  • CABI
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.145
SJR Q rank Q4

2023  
Scopus  
CiteScore 0.4
CiteScore rank Q4 (Agronomy and Crop Science)
SNIP 0.105
Scimago  
SJR index 0.151
SJR Q rank Q4

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Online only
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article (only for OA publications)
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 172 EUR / 198 USD (Online only)
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation		 1951
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address		 H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2025 102 0 0
Feb 2025 129 0 0
Mar 2025 168 0 0
Apr 2025 18 1 1
May 2025 8 0 0
Jun 2025 16 0 0
Jul 2025 0 0 0