Alapvetően hiányoznak a talajbiológiai változók közötti összehasonlító vizsgálatok különböző magyarországi talajoknál. Első lépésként hat különböző fizikai féleségű, szervesanyag-tartalmú, tartamkísérletben szereplő talaj összehasonlító elemzését céloztuk meg tíz talajbiológiai és -enzimológiai módszer együttes felhasználásával. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a mintavételi időpont (tavasz vagy ősz) lényegesen befolyásolja-e a mért változó értékét. A tavaszi és őszi mintavételek között szignifikáns különbség adódott a legtöbb talajbiológiai változó között. Áprilisban általában kisebb mikrobiális biomassza és aktivitás értékeket kaptunk, mint novemberben, és a vízoldható szerves-C és -N tartalomra is elmondható ugyanez. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy novembertől áprilisig a szervesanyag-képződés lecsökken, ugyanakkor a lebontás folyamatosan történik. A kloroform fumigációs módszerrel meghatározott mikrobiális biomassza az alaprespirációval, a szubsztrát indukált respirációval, az FDA hidrolitikus aktivitással, az ureáz- és foszfomonoészteráz-aktivitással mutatott szoros összefüggést. A lemezöntéssel meghatározott aerob heterotróf baktériumszám semmilyen más változóval nem mutatott szignifikáns kapcsolatot, a mikrogombák száma a dehidrogenáz enzimaktivitással volt szoros összefüggésben. A vizsgált talajok fizikai és kémiai tulajdonságai közül a humusztartalom, és főleg a vízoldható szerves-C tartalom befolyásolta a talajbiológiai változókat. Az Arany-féle kötöttségi szám a szubsztrát indukált respirációval, a FDA hidrolitikus aktivitással és a foszfatázaktivitással mutatott szoros összefüggést. Az általunk vizsgált változók közül az ureáz- és dehidrogenázaktivitás egyetlen talajfizikai vagy kémiai változóval sem mutatott korrelációt. Az eddigi eredmények megfelelő kiinduló pontot jelenthetnek a tartamkísérletek monitorozásához szükséges háttérértékek rögzítéséhez, ugyanakkor szükség van a vizsgálatok kiterjesztésére további talajtípusokra is.
Adam , G. & Duncan , H., 2001. Development of a sensitive and rapid method for the measurement of total microbial activity using fluorescein diacetate (FDA) in a range of soils. Soil Biology and Biochemistry. 33. 943–951.
Anton , A., Antal , M. & Biczók , Gy ., 1990. Effect of C-sources and urea on the carbohydrate hydrolysing enzyme activities of different soils. Agrokémia és Talajtan. 39. 404–408.
Bailey , V. L. et al., 2002. Relationships between soil microbial biomass determined by chloroform fumigation extraction, substrate-induced respiration, and phospholipid fatty acid analysis. Soil Biology and Biochemistry. 34. 1385–1389.
Bakken , L. R., 1997. Culturable and nonculturable bacteria in soil. In: Modern Soil Microbiology. (Eds.: van Elsas , J. D., Trevors , J. T. & Wellington , E. M. H.) 47–61. Marcel Dekker. New York.
Böhme , L., Langer , U. & Böhme , F., 2005. Microbial biomass, enzyme activities and microbial community structure in two European long-term field experiments. Agriculture, Ecosystems & Environment. 109. 141–152.
Buzás I., 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.
Buzás I., 1993. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. A talaj fizikai, vízgazdálkodási és ásványtani vizsgálata. INDA 4231 Kiadó. Budapest.
Dick , R. P., 1997. Soil enzyme activities as integrative indicators of soil healths. In: (Eds.: Pankhurst , C. E., Doube , B. M. & Gupta , V. V. S. R.) Biological Indicators of Soil Health. 121–156. CAB International. Wallingford.
Filip , Z., 2002. International approach to assessing soil quality by ecologically-related biological parameters. Agriculture, Ecosystems & Environment. 88 . 169–174.
Frostegård , A., Tunlid , A. & Bååth , E., 1991. Microbial biomass measured as total lipid phosphate in soils of different organic content. Journal of Microbiological Methods. 14. 151–163.
Gerei , L., 1970. Talajtani és agrokémiai vizsgálati módszerek. OMMI Kiadvány.
Gil-Sotres , F. et al., 2005. Different approaches to evaluating soil quality using biochemical properties. Soil Biology and Biochemistry. 37 . 877–887.
Gulyás , F. & Füleky , Gy ., 1994. C- and N-transformation dynamics in the soil. Die Bodenkultur. 45. 313–318.
Hintze , T., Gehlen , P. & Schröder , D., 1994. Are microbial biomass estimations equally valid with arable soils and forest soils? Soil Biology and Biochemistry. 26. 1207–1211.
Ingham , E. R. & Klein , D. A., 1984. Relationships between hyphal activity and staining with fluorescein diacetate. Soil Biology and Biochemistry. 16. 273–278.
Joergensen , R. G., 1996. The fumigation-extraction method to estimate soil microbial biomass: calibration of the kEC value. Soil Biology and Biochemistry. 28. 25–31.
Joergensen , R. G. & Mueller , T., 1996. The fumigation extraction method to estimate soil microbial biomass: calibration of the kEN value. Soil Biology and Biochemistry. 28. 33–37.
Kaiser , E. A. et al., 1992. Evaluation of methods to estimate the soil microbial biomass and the relationship with soil texture and organic matter. Soil Biology and Biochemistry. 24. 675–683.
Kandeler , E. & Gerber , H., 1988. Short-term assay of soil urease activity using colorimetric determination of ammonium. Biology and Fertility of Soils. 6. 68–72.
Klose , S. & Tabatabai , M. A., 1999. Urease activity of microbial biomass in soils. Soil Biology and Biochemistry. 31. 205–211.
Martens , R., 1985. Limitations in the application of the fumigation technique for biomass estimations in amended soils. Soil Biology and Biochemistry. 17. 57–63.
Máthé , P., Füleky , Gy . & Anton , A., 1994. Effect of carbon- and phosphorus content on the phosphomonoesterase activity in soil. Acta Biologica Hungarica. 45. 81–85.
Máthéné-Gáspár , G., Máthé , P. & Anton , A., 2003. Factors affecting the phosphomonoesterase activity of lignite mine spoils. In.: COST Action 831, Biotechnology of Soil: Monitoring, Conservation and Remediation. Workshop „Managing Soil Quality – Using Microbial Resources” (Ed.: Szili-Kovács , T.). 92–94. CD-ROM, RISSAC. Budapest.
Mersi, W. von , 1996. Dehidrogenase activity with the substrate INT. In: Methods in Soil Biology. (Eds: Schinner , F. et al.) 243–245. Springer-Verlag. Berlin.
Montgomery , H. J. et al., 2000. Determinination of soil fungal biomass from soil ergosterol analyses. Soil Biology and Biochemistry. 32. 1207–1217.
Nishiyama , M. et al., 2001. Relationship between microbial biomass and extractable organic carbon content in volcanic and non-volcanic ash soil. Applied Soil Ecology. 17. 183–187.
Öhlinger , R., 1996. Soil sampling and sample preparation. In: Methods in Soil Biology. (Eds: Schinner , F. et al.) 7–11. Springer-Verlag. Berlin.
Schnürer , J., Rosswall , T., 1982. Fluorescein diacetate hydrolysis as a measure of total microbial activity in the soil and litter. Applied Environmental Microbiology. 43. 1256–1261.
Szegi J., 1979. Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.
Szili-Kovács , T. & Szegi , J., 1992. Néhány magyarországi talaj mikrobiális biomassza-C tartalmának meghatározása kloroform fumigációs és szubsztrát indukált respirációs módszerrel. Agrokémia és Talajtan. 41. 227–240.
Szili-Kovács , T. & Takács , T., 2008. A talajminőség mikrobiológiai indikációja: lehetőségek és korlátok. In: Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza (Szerk.: Simon L.). 321–328. Talajvédelmi Alapítvány. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza.
Szili-Kovács , T. & Török , K., 2005. Szénforráskezelés hatása a talaj mikrobiális aktivitására és biomasszájára felhagyott homoki szántókon. Agrokémia és Talajtan. 54. 149–162.
Vance , E. D., Brookes , P. C. & Jenkinson , D. S., 1987. An extraction method for measuring soil microbial biomass-C. Soil Biology and Biochemistry. 19. 703–707.
Várallyay , G., 1993. Soil data-bases, soil mapping soil information and soil monitoring systems in Hungary. In: Proc. Int. Workshop on Harmonization of Soil Conservation Monitoring Systems. (Ed.: Várallyay , G.). 107–125. RISSAC. Budapest.
Wang , W. J. et al., 2003. Relationships of soil respiration to microbial biomass, substrate availability and clay content. Soil Biology and Biochemistry. 35. 273–284.
Wardle , D. A. & Ghani , A., 1995. Why is the strength of relationships between pairs of methods for estimating soil microbial biomass often so variable? Soil Biology and Biochemistry. 27. 821–828.
Williams , B. L. & Sparling , G. P., 1984. Extractable N and P in relation to microbial biomass in UK acid organic soils. Plant and Soil. 76. 139–148.