A talajok eredményes szennyvíziszap-kezelése érdekében szükséges vizsgálni a talaj biológiai tulajdonságait, melyek szoros összefüggésben vannak a talaj minőségével. A talajok biokomponensei általában gyorsabban reagálnak a változó talajkörülményekre, mint a talaj fiziko–kémiai tulajdonságai, ezért a talajban élő mikrobapopulációk és az enzimaktivitás mértéke bioindikátorként szolgál a talaj termőképességét illetően. Kísérletünkben vizsgáltuk a nyíregyházi és hódmezővásárhelyi eredetű kommunális szennyvíziszappal (100:0, 20:80, 40:60, 60:40, 0:100%, talaj:iszap) kezelt réti csernozjom talaj, kovárványos barna erdőtalaj és agyagbemosódásos barna erdőtalaj – kontrolhoz viszonyított – fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, valamint összemértük a kezelt és kezeletlen (kontroll) talajok termőképességét a paradicsomnövény példáján 63 napos termesztést követően. Eredményeink azt mutatják, hogy a szennyvíziszap-kezelés növelte a talaj pH(KCl)-értékét, szervesanyag-tartalmát, CO 2 -termelését (talajlégzést) és nedvességtartó idejét is meghosszabbította. A terméshozamot illetően a kezelt talajoké minden esetben felülmúlták a kontrolltalajokét. A legmagasabb terméshozamot a 60% nyíregyházi eredetű szennyvíziszappal kezelt kovárványos barna erdőtalaj esetében (1,5–2-szeres) kaptuk. A kezelt talajok esetében ugyancsak szignifikáns növekedés volt tapasztalható a heterotróf bakériumok, aerob heterotróf spórások, cellulózbontók és foszfátoldók, Bacillus , fluorescens Pseudomonas -ok, aktinomicéták, fonalas gombák, valamint élesztőket illetően. Ennek köszönhetően nőtt a kezelt talajok FDA, dehidrogenáz, kataláz, ureáz, proteáz, foszfatáz, β-glükozidáz, invertáz és aril-szulfatáz aktivitása is. Jelen enzimek aktivitása lineárisan emelkedő korrelációt mutat a talaj szervesanyag-tartalmával, mely a talajokhoz adagolt szennyvíziszapnak köszönhető. Összefoglalásképpen, a talajok szennyvíziszappal való kezelése serkenti a növényi növekedést, javítja a rizoszféra fizikai, biokémiai és mikrobiális tulajdonságait, segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, valamint emeli a talaj pH-értékét, amely ugyancsak kedvező a növények növekedése szempontjából.
Abdorhim , H. et al., 2004. Szennyvíziszap adagok hatása a növény ( Triticum vulgare L.) talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. Agrokémia és Talajtan. 53. 367–376.
Abdorhim , H. et al., 2005. Szennyvíziszap-kezelés hatása egy étkezési szárazbabfajta ( Phaseolus vulgaris L.) növekedésére és rizoszférájának mikrobiális változására. Agrokémia és Talajtan. 54. 465–476.
Anderson , T. H. & Gray , T. R. G., 1990. Soil microbial carbon uptake characteristics in relation to soil management. FEMS Microbiol. Ecol. 74. 11–20.
Anton , A., Máthé , P. & Füleky , Gy ., 2004. The effect of phosphorus fertilizer on the phosphomonoesterase activity of Capsicum annuum L. rhizosphere. Acta Microbiol. Immunol. Hung. 51. 196–197.
Bayoumi Hamuda , H. E. A. F. et al., 2001. Ecotoxicological effects of Cd 2+ , Co 2+ and Cu 2+ ions on symbiotic relationship between Sinorhizobium meliloti and Medicago sativa L. Sci. Bull. Uzhgorod Nat. University, Ukraine. Biology Series. 9. 163–166.
Bánhegyi J. et al., 1985. Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. I.–III. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Brzezinska , M. et al., 2006. Variation of enzyme activities, CO 2 evolution and redox potential in an Eutric Histosol irrigated with wastewater and tap water. Biol. Fertil. Soils. 43. 131–135.
Chang , Ed-Haun , Chung , Ren-Shih & Tsai , Yuong-How , 2007. Effect of different application rates of organic fertilizer on soil enzyme activity and microbial population. Soil Sci. Plant Nutr. 53. 132–140.
Deák T., 1998. Élesztőgombák a természetben és az iparban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.
Domsch , K. H., Games , W. & Traute-Heidi , A., 1980. Compendium of Soil Fungi. Academic Press. London–San Francisco.
EC, 1999. Council directive 1999/31/EC of 26 April 1999 on the landfill of waste. Official J. European Community L. 182 /1. 16/7/1999.
Eleiwa , M. E. et al., 1996. Influence of two sewage sludge sources on plant growth and nutrient uptake. Pakist. J. Sci. Indust. Res. 39. 34–37.
Fernandes , S. A. P., Bettiol , W. & Cerri , C. C., 2005. Effect of sewage sludge on microbial biomass, basal respiration, metabolic quotient and soil enzymatic activity. Appl. Soil Ecol. 30. 65–77.
García , C., Hernanddez , M. T. & Costa , F., 1997. Potential use of dehydrogenase as an index of microbial activity in degraded soils. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 28. 123–134.
Goldstein , A. H., 1986. Bacterial solubilization of mineral phosphates: historical perspective and future prospects. Am. J. Altern. Agric. 1. 51–57.
Hendricks , C. W., Doyle , J. D. & Hugley , B., 1995. A new solid medium for enumerating cellulose-utilizing bacteria in soil. Appl. Environ. Microbiol. 61. 2016–2019.
Holt , G. S. et al., 1994. Aerobic chemolithotrophic bacteria and associated organisms. In: Bergey’s Manual of Determinative Bacteriology. 9th ed. (Eds.: Murray , R. G. E. et al.) 427–455. Williams & Wilkins. Baltimore, USA.
Jones , D. L. & Hinsinger , P., 2008. The rhizosphere: complex by design. Plant and Soil. 312. 1–6.
Katai J., 1999. Talajmikrobiológiai jellemzők változása trágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 48. 348–360.
Lloyd-Jones , G., Laurie , A. D. & Tizzard , A. C., 2005. Quantification of Pseudomonas population in New Zealand soils by fluorogenic PCR assay and culturing techniques. J. Microbiol. Meth. 60. 217–224.
Masciandaro , G., Ceccanti , B. & Garacía , C., 1994. Anaerobic digestion of straw and piggery wastewater. II. Optimalization of the process. Agrochimica. 38. 195–203.
Nannipieri , P. et al., 1980. Extraction of phosphatase, urease, protease, organic carbon and nitrogen from soil. Soil Sci. Soc. Am. J. 44. 1011–1016.
Nautiyal , C. S. & Dion , P., 1990. Characterization of opine-utilizing microflora associated with samples of soil and plants. Appl. Environ. Microbiol. 6. 2576–2579.
Palágyi A. et al., 2008. Szennyvíziszappal kezelt Medicago sativa L. növekedésének és rizoszféra tulajdonságainak monitorozása modellkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 57. 113–132.
Perez De Mora , A. et al., 2006. Microbial community structure and function in a soil contaminated by heavy metals: effects of plant growth and different amendments. Soil Biol. Biochem. 38. 327–341.
Powlson , D. S., 1994. The soil microbial biomass: before, beyond and back. In: Beyond the Biomass – Compositional and Functional Analysis of Soil Microbial Communities (Eds.: Ritz , K., Dignton , J. & Giller , K. E.). 3–20, Wiley. Chichester.
Sastre , I., Vicente , M. A. & Lobo , M. C., 1996. Influence of the application of sewage sludges on soil microbial activity. Bioresource Technol. 57. 19–23.
Schnürer , J. & Rosswall , T., 1982. Fluorescein diacetate hydrolysis as a measure of total microbial activity in soil and litter. Appl. Environ. Microbial. 43. 1256–1261.
Seaker , E. M. & Sopper , W. E., 1988. Municipal sludge for minespoil reclamation. I. Effects on microbial populations and activity. J. Environ. Qual. 17. 591–597.
Siegenthaler , U., 1977. Eine einfache und rasche Methode zur Bestimmung der alpha-Glucosidase (Saccharase) im Homig, Mitt. Gebiete Lebensm. Hyg. 68. 251–258.
Szegi J., 1979. Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.
Tabatabai , M. A. & Bremner , J. M., 1969. Use of p -nitrophenyl phosphate for assay of soil phosphatase activity. Soil Biol. Biochem. 1. 301–307.
Tabatabai , M. A. & Bremner , J. M., 1970. Factors affecting soil aryl-sulphate activity. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 34. 427–429.
Vincent , J. M., 1981. The Prokaryotes. In: A Handbook on Habitats, Isolation and Identification of Bacteria (Eds.: Syars , M. P. et al.) 818–841. Springer Verlag. Berlin.
Wardle , D. A. & Parkinson , D., 1991. Analysis of co-occurrence in a fungal community. Mycol. Res. 95. 504–507.
Zelles , L. et al., 1991. Microbial activity measured in soils stored under different temperatures and humidity conditions. Soil Biol. Biochem. 191. 955–962.