View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását négy kísérleti talaj (savanyú és karbonátos homok-, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes” és NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tesztnövény tavaszi árpa szem- és szalmatermésének Ba-, B-, Pb-, Mo-, Sn-, Co- és As-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0; 2,5; 5; 10 és 20 g iszap/kg talaj terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális talajterhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené kb. 2%-os tömegarányt képviselve. A 4 talaj×5 iszapkezelés = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt (alul lyuggatott 10 literes műanyagvödröt) tett ki. A levonható főbb tanulságok: – A kontrolltalajok cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes” Ba-, Pb-, B-, Sn-, Co- és As-készlete, azok kötöttségével, a többszörösére nőtt. Az „összes” Mo-tartalmat a talajféleség nem módosította. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakció mennyisége a Ba és Pb elemek esetében a kötöttebb talajokon 4–5-szörös; a B, Mo és Co elemeknél egy nagyságrendbeli dúsúlást jelzett a kötöttebb talajon a homoktalajhoz képest. – Az iszaptrágyával talajba juttatott Ba-, Pb-, B- és Mo-mennyiség jól kimutatható volt az „összes” készlet növekményében, míg az Sn csupán mintegy 50–60%-ban. A Ba-terhelés nyomán viszont a bárium NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakciója drasztikusan mérséklődött a kezelt talajokban. A bevitt Pb-, B-, Mo- és As-mennyiség 30–50%-ban visszamérhető volt, illetve akkumulációja nyomon követhető volt a kezelt talajok oldható elemtartalmának emelkedésében. – Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható frakció az „összes” talajbani készletnek mintegy 25–30%-át adta az Pb, Mo és Co esetében; 10–15%-át átlagosan a Ba és B elemeknél, valamint 2–3%-át az As esetében. Az egyes elemek kémiai oldhatósága tehát egy nagyságrenddel különbözhet. – A bárium és a bór döntően a melléktermékben halmozódott fel, míg a molibdén egyenletesen oszlott meg a szem és a szalma között, közel hasonló koncentrációt mutatva. Az iszaptrágyázással nemcsak a Ba kémiai oldhatósága mérséklődött a talajban, hanem növényi felvehetősége is. A tavaszi árpa magtermésében a Ba-koncentráció 1/3-ára esett a kezelt talajon a kontrollhoz képest. Az iszap 35% szerves anyagot és 4,6% kalciumot tartalmazott, így az óriási szervesanyag-bevitelen túl a Ca–Ba kationantagonizmus is megnyilvánulhatott a Ba-felvétel gátlásában. – Az Pb, Sn, Co és As elemek talajbani oldhatósága és növényi felvehetősége – az irodalmi utalásokkal összhangban – egyaránt csekély, a talaj–növény–állat táplálékláncot kevéssé veszélyeztethetik, amennyiben a talaj–növény rendszerben kevéssé mobilisak. A tavaszi árpa az itt vizsgált mikroelemekkel nem szennyeződött, emberi és állati fogyasztásra alkalmas maradt. Megemlítjük, hogy bár a maximális iszapterheléssel az éves szinten kiadható, illetve engedélyezett Zn-, Cu-, Cr- és Cd-bevitelt egy nagyságrenddel haladtuk meg három éven át a kísérletben, a tavaszi árpa termése 3–5-szörösére nőtt a kontrollhoz képest a 3. évben. Depresszió nem jelentkezett. – A terheléssel előálló „összes” koncentrációemelkedés növény/talaj hányadosaként ismert transzfer koefficiens (Tcoeff.) vagy biokoncentrációs faktor (BCF), magyarul az áthasonulási vagy növénybeni dúsulási hányados a bárium esetében negatív tartományt, hígulást jelzett. Az Pb, Sn, Co és As elemeknél a kimutatási határ alatt maradt. A B elemnél a magban 0,3; a melléktermésben 7,7, míg a Mo esetén a magban 6,5; a melléktermésben 8,2 értéket mutatott. A B és a Mo elemek a tömegárammal könnyen bejuthatnak a növényi részekbe, dúsulásukat az emelkedett BCF vagy Tcoeff jól jellemzi.

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bingham , F. T., 1973. Boron in cultivated soils and irrigation waters. In: Trace Elements in the Environment. 130–143. Amer. Chem. Soc. Washington. D.C.

  • Chaney , R. L., 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. In: Proc. Int. Symp. on Land Application of Sewage Sludge. 259–324. Tokyo. Japan.

  • Csathó P., 1994. A környezet nehézfém-szennyezettsége és az agrártermelés. MTA TAKI. Budapest.

  • Eaton , F. M., 1944. Deficiency, toxicity and accumulation of B in plants. J. Agric. Res. 69. 237–277.

  • ISO 11261, 1995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.

  • Kádár I. & Csathó P., 1991. A K- és B-trágyázás hatása a kukoricára. In: Csathó P.: A környezet nehézfém-szennyezettsége és az agrártermelés. 143–144. MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I., Koncz J. & Gulyás F., 2000. Mikroelem-terhelés hatása a kukorica összetételére és a talaj könnyen oldható elemtartalmára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49. 205–220.

  • Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 333–352.

  • Kádár I. & Morvai B., 2008a. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. II. Agrokémia és Talajtan. 57. 97–112.

  • Kádár I. & Morvai B., 2008b. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III. Agrokémia és Talajtan. 57. 305–318.

  • Kádár I. & Morvai B., 2009. Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. IV. Agrokémia és Talajtan. 58. 91–104.

  • Kádár I., Radics L. & Bana K.-né , 2000. Mikroelem-terhelés hatása a kukoricára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49. 181–204.

  • Kádár I. & Shalaby , M. H., 1985. A K- és B-trágyázás hatása a talaj és növény tápelemtartalmára. Növénytermelés. 34. 321–327.

  • Kjeldahl , J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • Lakanen , E. & Erviö , R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Gr. Fenn. 123. 223–232.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Mortvedt , J. J. & Cunningham , H. G., 1971. Production, marketing and use of other secondary and micronutrient fertilizers. In: Fertilizer Technology and Use. (Ed.: Olson , R. A.) 49–77. Soil Science Society of America. Madison, WI.

  • MSz 21470-50, 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr(VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

  • Pais I., 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Shalaby , M. H. & Kádár I., 1984. A kálium és bór közötti kölcsönhatások vizsgálata napraforgó jelzőnövénnyel meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33. 275–280.

  • Wear , J. I. & Patterson , R. M., 1962. Effect of soil pH and texture on the availability of water-soluble boron in the soil. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 26. 543–546.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 2 0 0
Sep 2020 1 0 0
Oct 2020 5 0 0
Nov 2020 0 1 0
Dec 2020 1 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0