Az utóbbi időben az atmoszférába irányuló folyamatosan növekvő üvegházhatású gázok kibocsátása fokozott figyelmet érdemel. Míg a talaj felszínéről történő gázemissziót széleskörűen tanulmányozzák, viszonylag kevesen vizsgálják a talajprofilon belül az üvegházhatású gázok transzportját és koncentrációváltozását. Vizsgálatunk célja ezeknek a folyamatoknak a tanulmányozása volt bolygatatlan talajoszlopokban. Mivel a talajlevegő mintavétele gyakran körülményes, különösen vízzel átitatott és nedves talajokban, egy szilikoncsöves talajlevegő mintavevőt fejlesztettünk ki bolygatatlan talajoszlopok számára. Hat bolygatatlan talajoszlopot preparáltunk a Pannon Egyetem Georgikum Mezőgazdaságtudományi Karának keszthelyi tartamkísérleti területének művelés alól kivont részéről. A talajlevegő mintavételezéséhez szilikoncsöveket helyeztünk el a talajoszlop három eltérő mélységében (20, 40 és 60 cm). Mivel a szilikoncső falán keresztül a gázok diffúzióval könnyen átjutnak, a szén-dioxid és dinitrogén-oxid koncentrációját mérni tudtuk. A talajoszlopokba kukoricát vetettünk és a növények növekedése során közel egyenlő időközökben vizsgáltuk a talajgáz összetételét. Míg a CO 2 koncentrációja a talajmélységgel szignifikánsan változott, addig a N 2 O eloszlása alig változott. A talajlevegő CO 2 - és N 2 O-tartalma időben jelentősen változott. A tenyészidőszak alatt a CO 2 -koncent-ráció két csúcsot mutatott, ezek közül az első csúcs a 20 cm-es mélységben korábban jelent meg, mint a 40 és 60 cm-es mélységben. A 20 cm-es mélységben a CO 2 -koncentráció időbeli ingadozása sokkal kisebb volt. A második csúcs után a CO 2 koncentrációja mind a három mélységben fokozatosan lecsökkent. A N 2 O-koncentráció egy maximumot mutatott a kísérlet kezdeti szakaszában, ami egybeesett a kezdeti intenzív gyökérnövekedéssel, és feltehetően a talajlégzés általi jelentős O 2 -fogyasztás miatt növekedett az anaerob talajtérfogat, ami a denitrifikáció fokozódásához vezetett. Ezt követően a N 2 O-képződés fokozatosan lecsökkent. A talaj gázösszetétel dinamikájában nyomon követhető változások a gyökérlégzés intenzitásával, a talajnedvesség és a hőmérséklet változásával állhattak kapcsolatban, amire közvetett módon a csapadék- és léghőmérséklet adatok alapján következtettünk.
Algaidi , A. A. et al., 2008. A hőmérséklet hatása nehézfémekkel szennyezett talajok gázkibocsátására. Agrokémia és Talajtan. 57. 147–160.
Anton , A. & Máthé-Gáspár , G., 2005. Factors affecting heavy metal uptake in plant selection for phytoremediation. Z. Naturforsch. C. 60. 244–246.
Berecz , K., Kismányoky , T. & Debreczeni , K., 2004. Nitrogeneous gas production in soil air in crop years with different precipitation. In: Proc. III. Alps-Adria Scientific Workshop. Dubrovnik, Croatia, 1–6 March 2004. 118–123.
Berecz K., Kismányoky T. & Debreczeni B.-né , 2005. Az ásványi és szervestrágyázás néhány növénytermesztési és környezeti hatása. Növénytermelés. 54 . 169–179.
Biró , I. & Takács , T., 2007. Effects of Glomus mosseae strains of different origin on plant macro- and micronutrient uptake in Cd-polluted and unpolluted soils. Acta Agron. Hung. 55. 183–192.
Clough , T. J. et al., 2006. Diffusion of 15 N-labelled N 2 O into soil columns: a promising method to examine the fate of N 2 O in subsoils. Soil Biol. Biochem. 38. 1462–1468.
Debreczeni , K. et al., 2002. Nitrogenous gas production in the soil air as affected by different N fertiliser forms and water supplies in model experiments. Acta Agron. Hung. 50. 433–440.
DeSutter , T. M., Sauer , T. J. & Parkin , T. B., 2006. Porous tubing for use in monitoring soil CO 2 concentrations. Soil Biol. Biochem. 38. 2676–2681.
Glatzel , S. & Well , R., 2008. Evaluation of septum-capped vials for storage of gas samples during air transport. Environ. Monit. Assess. 136. 307–311.
Hagyó , A. et al., 2007. Water cycle of different wheat genotypes under different water stresses. Cereal Res. Commun. 35. 437–440.
Hárshegyi , Zs . et al., 2008. Modelling with kinetic equations of transformation of different nitrogen fertilizer in a soil core incubation and a pot experiment. Cereal Res. Commun. 36. 1679–1682.
Holter , P., 1990. Sampling air from dung pats by silicone rubber diffusion chambers. Soil Biol. Biochem. 22. 995–997.
Horn , R. & Peth , S., 2009. Soil structure formation and management effects on gas emission. Biologia. 64. 448–452.
Hynšt , J., Šimek , M. & Brucek , P., 2007. Nitrous oxide emissions from cattle-impacted pasture soil amended with nitrate and glucose. Biol. Fert. Soils. 43. 853–859.
Jacinthe , P. A. & Dick , W. A., 1996. Use of silicone tubing to sample nitrous oxide in the soil atmosphere. Soil Biol. Biochem. 28. 721–726.
Kampfl , Gy . et al., 2007. Study of NOx and CO 2 production of cultivated soil in closed microcosm experimental system. Microchem. J. 85. 31–38.
Koós , S. & Németh , T., 2007. Relation between carbon-dioxide fluxes and nitrogen content of soil in a long-term fertilization experiment. Cereal Res. Commun. 35. 641–644.
Kristóf , K. et al., 2007. Examination of NOx and CO 2 production in agricultural soils. Cereal Res. Commun. 35. 689–692.
Leahy , P., Kiely , G. & Scanlon , T. M., 2004. Managed grasslands: A greenhouse gas sink or source? Geophys. Res. Lett. 31. 20.
Lellei-Kovacs , E. et al., 2008. Experimental warming does not enhance soil respiration in a semiarid temperate forest-steppe ecosystem. Community Ecol. 9. 29–37.
Lukács , A., Pártay , G. & Farkas , Cs ., 2008. Studying the soil–water–plant relationships on winter wheat grown in undisturbed soil columns. Cereal Res. Commun. 36. 479–482.
Machon , A. et al., 2008. Non-CO 2 greenhouse gas flux measurement above a nature reserve grassland in Kiskunság in an unusual year. Cereal Res. Commun. 36. 199–202.
Máthéné Gáspár G. et al., 2006. Kadmiumszennyezés utóhatása a talajra és növényekre egy barna erdőtalajon. Agrokémia és Talajtan. 53. 143–154.
Nótás , E. et al., 2007. Effect of N fertilisers and soil moisture levels on the N-gaseous losses and the plant N uptake in a maize pot experiment. Cereal Res. Commun. 35. 853–856.
Pártay G. et al., 1992. A gázfázis vizsgálata bolygatatlan szerkezetű talajoszlopban, kvadrupol tömegspektrométerrel. Agrokémia és Talajtan. 41. 299–322.
Rajkai , K. et al., 2008. Effects of nitrogen fertilization on carbon flows in soils with contrasting texture. Cereal Res. Commun. 36. 1870–1874.
Robertson , G. P. & Tiedje , J. M., 1987. Nitrous oxide sources in aerobic soils: nitrification, denitrification, and other biological processes. Soil Biol. Biochem. 19. 187–193.
Takács , T., Vörös , I. & Biró , I., 2007. Changes in infectivity and effectiveness of Glomus mosseae in relation to soil nitrogen nutrition. Symbiosis. 44. 101–107.
Tang , J. T. et al., 2003. Assessing soil CO 2 efflux using continuous measurements of CO 2 profiles in soils with small solid-state sensors. Agr. Forest Meteorol. 118. 207–220.
Tóth , E., Koós , S. & Farkas , Cs . 2009. Soil carbon dioxide efflux determined from large undisturbed soil cores collected in different soil management systems. Biologia. 64. 643–647.
Tóth , E. et al., 2005. Carbon-dioxide emission from calcareous chernozem soil. Cereal Res. Commun. 33. 129–132.
Tóth , E. et al., 2008. Assessment of spatial variation of the soil water regime in the soil–plant system. Cereal Res. Commun. 36. 303–306.
Zsembeli , J. et al., 2005. CO 2 -measurements in a soil tillage experiment. Cereal Res. Commun. 33. 137–140.