View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem, MKK Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2103 Gödöllő Páter K. u. 1.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A rendelkezésre álló hazai irodalom, terepi jegyzőkönyvek és térképi adatbázisok alapján a nagy agyagtartalmú talajok elkülönítése, és az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák már a hazai talajtani tudomány korai szakaszában megjelentek. A nemzetközi talajkorrelációs rendszer (WRB) Vertisol kategóriájával korreláló duzzadó agyagos talajaink speciális morfológiai és művelhetőségi tulajdonságairól pontos leírásokat találhatunk Szabó József munkásságától a Kreybig térképek elkészültéig az összes jelentős hazai talajtani felvételezés dokumentációiban és publikációiban, kiemelve ezen talajok jelentősen eltérő jellemzőit és elsősorban az Alföldön jelentős területei elterjedését. A jelenlegi, genetikus szemléletű talajosztályozásunk kialakításánál is javaslat született az ún. „réti agyagok” önálló típusként történő elkülönítésére, de ez a megközelítés végül háttérbe szorult. Ennek eredményeképpen a nagy duzzadóagyag-tartalommal rendelkező talajaink – meghatározó tulajdonságaik hasonlósága ellenére – jelenleg különböző taxonómiai egységekbe tartoznak. Az utóbbi évtized megváltozott felhasználói igényei és környezetpolitikája szükségessé tették hazánk talajosztályozási rendszerének diagnosztikai szemléletű megújítását, melynek munkálatai során a hazai nagy duzzadóagyag-tartalommal rendelkező talajok újra dokumentálásra kerültek. Jelen dolgozat keretében egy, a nemzetközi osztályozási rendszerek “Vertisols” kategóriáját kielégítő talaj példáján keresztül mutatjuk be a hazai duzzadó agyagtalajokra jellemző morfológiai, fizikai és kémiai tulajdonságokat. A sziráki – jelenlegi osztályozási rendszerünkben – típusos réti talaj, a teljes szelvényben 40–60% közötti, a röntgendiffrakciós vizsgálatok alapján dominánsan szmektites összetételű agyagtartalommal rendelkezik, jellemzője hogy szárazon kemény, erősen repedező, míg nedvesen képlékeny, könnyen formázható, tapadós. A talaj mutatja a jól fejlett Vertisolokra jellemző ciklikus felszín alatti talajszintek rendszerét, és a szerves anyagban gazdag talajszintek „üst” formában történő megjelenését. A talaj morfológiai és laboratóriumi vizsgálatának eredményei is alátámasztják az üst forma kialakulásához szükséges egykori mikrodomborzat, a mikromélyedések (MM) és mikrokiemelkedések (MK) jelenlétét, bár a „gilgai” felszín a terület művelése miatt ma már nem megtalálható. A MM-ek, a nedves évszakban bennük összegyűlő nedvességtöbblet hatására mélyebb, nagyobb szervesanyag-tartalmú felszíni szinttel, intenzívebb kilúgzási és mállási folyamatokkal jellemezhetőek. A MK felszín közeli szintjeinek tulajdonságai, a mélyebb talajszintekből származó, redukált és másodlagos karbonátban gazdag talajanyagok jelenléte alátámasztja a mélyebben fekvő talajanyagok csúszási tükrök mentén a felszín irányába történő szállítódásának folyamatát. Eredményeink alapján megalapozottnak tartjuk a nagy duzzadóagyag-tartalommal rendelkező talajok önálló talajtípusként történő meghatározását, és továbbra is javasoljuk a „Duzzadó agyag” talajok elkülönítését az osztályozás legmagasabb szintjén.

  • A hazai talajosztályozás korszerűsítése és nemzetközi megfeleltetése, 2008. OTKA T 046513 Projekt zárójelentése.

  • Ballenegger R., 1912. Felvételi jelentés az 1910. év nyarán Békés környékén végzett agrogeológiai részletes felvételről. Földtudományi Int. 1910. évi jelentése. Bpest.

  • Ballenegger R., 1921. A termőföld. Ethika Tudományterjesztő és Könyvkiadó K.t. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet, Budapest.

  • Ballenegger R. & Finály I., 1963. A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Baranyai F. (szerk.), 1989. Melioráció-öntözés és talajvédelem. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. ’88 melléklet, Agroinform.

  • Csiki J., 1936. Mezőgazdasági talajosztályozás ’Sigmond általános talajrendszere alapján. I., II. Mezőgazdasági kutatások. Vol. 9.

  • Eswaran H. et al., 1999. Vertisols: Their Properties, Classification, Distribution and Management. Guy D. Smith Memorial Slide Collection.USDA–NRCS, World Soil Resources. Washington, D. C.

  • FAO, 2006. Guidelines for Soil Description. FAO. Rome.

  • Fuchs M., 2010. Vertisols – a duzzadó–zsugorodó agyagtalajok. Agrokémia és Talajtan. 59. 369–378.

  • Fuchs M., Michéli E. & Waltner I., 2006. Javaslat új talajtípusra a magyar talajosztályozásban. III. Magyar Földrajzi Konferecia Budapest, 2006. szeptember 6–7. 78.

  • Fuchs, M., Szegi, T. & Micheli, E., 2005. Genesis and classification problems of Vertisols in Hungary. In: 2005 ASA–CSSA–SSSA International Annual Meetings, Salt Lake City, USA. 195.

  • Fuchs M., Waltner I. & Michéli E., 2007. A hazai hidromorf talajok osztályozásának és nemzetközi megfeleltetésének kérdései. In: Talajvédelem különszám. Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23–25. 184–192. Talajvédelmi Alapítvány. Budapest.

  • Fuchs M. et al., 2008. A Bodrogköz vízhatás alatt álló talajainak osztályozási problémái. In: Talajvédelem különszám. Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28–29. 595–601. Talajvédelmi Alapítvány, Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza.

  • Inkey B., 1892. Jelentés a németországi agronom-geologiai felvételek szervezetéről. Földtudományi Intézet 1891. évi jelentése. Budapest.

  • IUSS Working Group WRB, 2006. World Reference Base for Soil Resources 2006. World Soil Resources Reports. No. 103. FAO. Rome.

  • Kálmán A., 1965. Általános módszer többkomponensű kristályos rendszerek kvantitatív röntgendiffrakciós elemzésére. Magyar Kémiai Folyóirat. 71. 257–260.

  • Kreybig L., 1944. Magyar tájak talajismereti és termeléstechnikai leírása. I. rész: A Tiszántúl. Magyar Királyi Földtani Intézet. Budapest.

  • Máté F., 1955. Adatok tiszántúli réti talajaink genetikájához. Agrokémia és Talajtan. 4. 133–143.

  • Máté F., 1960. Javaslat a hazai réti talajok osztályozására. Agrokémia és Talajtan. 9. 121–131.

  • Máté F., 1962. Talajtérképezési kérdések a Nagykunságban. I. A Nagykunság talajainak leírása. Genetikus talajtérképek. 1. sor., 3. szám. OMMI. Budapest.

  • Michéli E. et al., 2005. A nagy agyagtartalmú talajok osztályozási problémái. Talajvédelem különszám. 278–281. Talajvédelmi Alapítvány. Budapest.

  • Náray-Szabó, I. & Péterné, É., 1964. Eine Röntgenkartei zur quantitativen Bestimmung von kristallinen Phasen mit dem Diffraktometer. Tschermaks Mineralogische und Petrographische Mitteilungen. 10. 120–124.

  • Sigmond E., 1934. Általános talajtan. A szerző kiadása. Budapest.

  • Stefanovits P., 1963. Magyarország talajai. 2. bőv. kiadás. Akadémiai Kiadó. Bpest.

  • Stefanovits P., 1972. Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Stefanovits P., 1999. A talajtan hazai fejlődése. In: Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy.: Talajtan. 445–456. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Sümeghy J., 1944. A Tiszántúl. Magyar Tájak 6. Földtudományi Intézet kiadványa. Budapest.

  • Szabó J., 1861. Békés- és Csanádmegye. Geológiai viszonyok és talajnemek ismertetése, egy színezett földtani térképpel. Magyar Gazdasági Egyesület. Pest.

  • Szabó J. & Molnár J., 1866. Tokaj-Hegyalja talajának leírása és osztályozása. Mathematikai és Természettudományi Közlemények. IV.

  • Szabolcs I. (szerk.), 1966. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. OMMI. Budapest.

  • Timkó I., 1912. Békés vármegye déli felének talajviszonyai. Földtudományi Intézet 1910. évi jelentése. Budapest.

  • Treitz P., 1893. Jelentés az 1893. évben végzett agronom-geológiai felvételről. Földtudományi Intézet 1893. évi jelentése. Budapest.

  • Treitz P., 1912. Aradhegyalja és Aradmegye síkvidékéről szóló előzetes jelentés. Földtudományi Intézet 1910. évi jelentése. Budapest.

  • Treitz P., 1924. Magyarázó az országos átnézetes klimazonális talajtérképhez. Földtudományi Intézet kiadv. térképpel. Budapest.

  • Van Reeuwijk, L. P., 1995. Procedures for Soil Analysis. 5th edition. ISRIC. Techn. Paper No. 9. Wageningen. The Netherlands.

  • Wilding, L. P. & Puentes, R. (Eds.), 1988. Vertisols: Their Distribution, Properties, Classification and Management. Tech. Mono. No. 18. Texas A & M Printing Center. College Station, TX.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 1 0
Jul 2020 5 0 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 1 0 0
Oct 2020 2 1 1
Nov 2020 2 0 0
Dec 2020 0 0 0