View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Mezőgazdaság-tudományi Intézet 5540 Szarvas Szabadság út 1–3.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A Szarvason 1989-ben, csernozjom réti talajon, négy-négy N-, P- és K-kezelés-kombinációval, 64 kezeléssel beállított műtrágyázási tartamkísérlet négy N-ellátottsági szintjén (0, 80, 160 és 240 kg·ha–1) vizsgáltuk a kiválasztott kezelésekben a talajok N-mérlegét, a NO3-N mélységi eloszlását a kísérleti periódus 4., 8., 11., 14. és 18. évében a 200–300 cm-es talajrétegben. A talaj mélyben karbonátos, a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, a művelt réteg pH(KCl) értéke 5,0–5,2, humusztartalma 3,0–3,2 %, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%. A kísérleti eredmények alapján az alábbi fontosabb megállapítások tehetők: – A 3,0–3,2% humusztartalmú csernozjom réti talaj jó N-szolgáltató képességű, a 18 év alatt a növények által felvett N-mennyiség 2273 kg·ha–1 volt, ami éves átlagban 126 kg·ha–1 N-szolgáltatásnak felelt meg. A vízellátottságtól, ebből eredően a növények terméshozamától, valamint N-igényétől függően az évenkénti N-felvétel 40–275 kg·ha–1 között változott N-trágyázás nélkül. – A talaj N-mérlege 80 kg·ha–1 N-trágyázásnál negatív, azonban ilyen szintű N-ellátottságnál a növények átlagos N-felvétele 170 kg·ha–1·év–1 volt. A nagyobb N-adag (160, ill. 240 kg·ha–1) a N-felvételt átlagban csak 15–20 kg-mal növelte hektáronként, míg a terméshozamok szignifikánsan nem emelkedtek. Az évenkénti 80 kg·ha–1 N-trágyázás esetén és még N-trágyázás nélkül is előfordulhat NO3-N kimosódás, ha a hiányos vízellátottság miatt a növények kis terméshozamukkal nem képesek felvenni a rendelkezésre álló nitrogént. – A 160 kg·ha–1 N-trágyázás halmozott N-mérlege csak kismértékben volt negatív. A 18 évből 7 évben a növények N-felvétele 160 kg·ha–1 alatt maradt. A talaj természetes N-szolgáltatását is figyelembe véve a 160 kg·ha–1 N-adag termőhelyi viszonyaink között már túlzott, az évek többségében a növények potenciális termőképességének N-igényét már meghaladja, s NO3-N kimosódással járt együtt. – A 240 kg·ha–1 N-trágyázás halmozott N-mérlege pozitív és 18 évből 11 évben a növények N-felvétele nem érte el a hektáronkénti 240 kg-ot. Ezen a N-ellátottsági szinten a terméshozamok már nem növekedtek, egyes években termésdepresszió mutatkozott és a NO3-N kimosódás jelentős volt. – A szélsőségesen csapadékos és száraz időjárás miatt bekövetkezett talajvízszint-emelkedés, majd -süllyedés jelentős mértékű NO3-N kimosódást okozott.

  • Blaskó, L. & Zsigrai, Gy., 1994. Sustainable land use and mineral fertilizers on meadow chernozem soil. Agrokémia és Talajtan. 43. 344–356.

  • Csathó, P. & Radimszky, L., 2009. Two worlds within EU 27: sharp contrast in organic and mineral NP use, NP balances and soil P status. Widening and deepening gap between Western and Central Europe. Comm. in Soil Sci. and Plant Anal. 40. (in print).

  • Decrem M. et al., 2007. Impact of Swiss agricultural policies on nitrate leaching from arable land. Agron. Sustain. Dev. 27. 243–253.

  • Delphin, J. E., 2000. Estimation of nitrogen mineralization in the field from an incubation test and from soil analysis. Agron. Sustain. Dev. 20. 349–361.

  • Dhondt, K. et al., 2002. Seasonal groundwater nitrate dynamics in a riparian buffer zone. Agron. Sustain. Dev. 22. 747–753.

  • EC, 1991. Council Directive 91/676/EEC concering the protection of waters against pollution caused by nitrates from agricultural sources (Nitrate Directive).

  • EC, 2007. Report from the Commission to the Council and the European Parliament on implementation of Council Directive 91(676) EEC concerning the protection of waters against pollution caused by nitrates from agricultural sources for the period 2000-2003 [SEC (2007) 339]

  • EEA, 2005. Source apportionment of nitrogen and phosphorus inputs into the aquatic environment. European Environment Agency Report No 7/2005.

  • Gerzabek, M. A. et al., 1999. The respons of soil nitrogen and 15N natural abundance to different amendments in a long-term experiment at Ultuna, Sweden. Agron. Sustain. Dev. 19. 457–466.

  • Goulding, K., 2000. Nitrate leaching from arable and horticultural land. Soil Use and Management. 16. 145–151.

  • Goulding, K. W. T. et al., 2002. Nitrate leaching from the Broadbalk Wheat Experiment, Rothamsted, UK, as influenced by fertilizer and manure inputs and the weather. Soil Use and Management. 18. 244–250.

  • Guillard, K. & Kopp, K. L., 2004. Nitrogen fertilizer form and associated nitrate leaching from cool-season lawn turf. J. Environ. Qual. 33. 1822–1827.

  • Guo L. et al., 2001. Effect of long-term fertilization on soil nitrate distribution. J. Environ. Sci. 13. 58–63.

  • Hansen, E. M. & Djurhuus, J., 1996. Nitrate leaching as affected by long-term N fertilization on a coarse sand. Soil Use and Management. 12. 221–228.

  • Icher L. L., Ismaili, M. & Hofman, G., 2003. Recovery of 15N labeled wheat residue and residual effect of N fertilization in a wheat–wheat cropping system under Mediterranean conditions. Nutrient Cycling in Agroecosystems. 66. 201–207.

  • Izsáki, Z. & Iványi, I., 2005. Effect of mineral fertilization on NO3-N leaching on clay soil. Comm. Soil. Sci. Plant Anal. 36. 383–391.

  • Jung, J., 1972. Factors determining the leaching of nitrogen from soil, including some aspects of maintenance of water quality. Plant Foods for Human Nutrition. 21. (4) 343–366.

  • Kádár I. & Németh T., 1993. Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 42. 331–338.

  • Kirchmann, H., Johnston, A. E. J. & Bergström, L. F., 2002. Possibilities for reducing nitrate leaching from agricultural land. AMBIO: J. of the Human Environ. 31. 404–408.

  • Kramer, S. B. et al., 2006. Reduced nitrate leaching and enhanced denitrifier activity and efficiency in organically fertilized soils. Proc. National Academy of Sciences USA. 103. (12) 4522–4527.

  • López-Bellido Garrido, R. J. & López-Bellidó, L., 2001. Effect of crop rotation and nitrogen fertilization on soil nitrate and wheat yield under rainfed Mediterranean conditions. Agron. Sustain. Dev. 21. 509–516.

  • Macdonald, A. et al., 1989.Farming and quality of natural waters. Use of 15N. IACR Report, Institute of Arable Crop Research, Rothamsted Experimental Station Harpenden.

  • Mulligan, D. et al., 2006. An atlas of Pan-European data for investigation of the fate of agro-chemicals in terrestrial ecosystems. Joint Research Centre (EC). ISPRA.

  • Nakamura, K. et al., 2004. Assessment of root zone nitrogen leaching as affected by irrigation and nutrient management practices. Vadose Zone J. 3. 1353–1366.

  • Neeteson, J. J., 1989. Assessment of fertilizer nitrogen requirement of potatoes and sugar beet. International Agrarisch Centrum. Wageningen.

  • Németh T., 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.

  • Németh T. & Kádár I., 1999. Nitrát bemosódásának vizsgálata és a nitrogénmérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 48. 377–386.

  • Németh T., Kovács G. & Kádár I., 1987–1988. A NO3-, SO4 és a sóbemosódás vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 36-37. 109–126.

  • Paltineanu, C., 2001. Nutrient leaching in a cracked vertisol in Romania. Agron. Sustain. Dev. 21. 427–433.

  • Ruzsányi, L., Pepó, P. & Sárvári, M., 1994. Evaluation of major agrotechnical factors in sustainable crop production. Agrokémia és Talajtan. 43. 335–343.

  • Spalding, R. F. et al., 2001. Controlling nitrate leaching in irrigated agriculture. J. Environ. Qual. 30. 1184–1194.

  • Statistical Yearbook of Agriculture, 1991–2005. Hungarian Central Statistical Office. Budapest.

  • Szalai T. et al., 2000. A lucerna hatása a talaj nitrát-nitrogén tartalmára búza–kukorica bikultúrás tartamkísérletben. Növénytermelés. 49. 353–359.

  • Uhlen, G., 1989. Nutritient leaching and surface runoff in field lysimeters on a cultivated soil. Nutrient balances 1974–1981. Norwegian Journal of Agricultural Sciences. 3. 33–46.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 6 1
Jul 2020 7 1 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 2 0 0
Nov 2020 0 15 4
Dec 2020 0 0 0