View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
  • 2 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Budapest
  • 3 MOSZ Somogy megyei Szövetség Kaposvár
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Mészlepedékes csernozjom talajon beállított őszi búza trágyázási kísérlet talajának szántott rétegéből dekádonként talajmintákat vettünk. A mintákból folyamatos vizes áramú nitrát deszorpciós vizsgálatokat végeztünk Stefanovits és munkatársai (1984) szerint. A N-műtrágyázás az első ötperces frakcióban szignifikánsan, a további frakciókban csupán tendenciaszerűen növelte a nitrát mennyiségét. A deszorpció intenzív, az első frakcióban volt a teljes leoldott mennyiség 84%-a. A tavaszi mintákban mért nitráttartalmak a nyáriaknál szignifikánsan nagyobbak. A vizsgálati eredmények igazolják, hogy a módszer segítségével jól kimutatható a nitrogéntrágyázás hatása. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy érdemes lenne a frakcionálási időket finomítani, valamint csökkenteni a frakciók számát. Fontos lenne vizsgálni, hogy a deszorpciós görbe alakja (ellaposodása) milyen összefüggésben lehet a talajok fizikai féleségével, esetleg a talajok agyagásvány összetételével.

  • Biczók Gy., Jáki I. & Lásztity B., 1989. A mozgékony PK-készletek alakulása a feltöltő adagú PK-műtrágyázás hatására csernozjom és homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 37. 139–143.

  • Biró, B., Szili-Kovács, T. & Szegi, J., 1992. Some characteristics of N2-fixing Azospirillum strains isolated from the rhizosphere of wheat and maize. Acta Microbiologica Acad. Sci. Hung. 39. 359.

  • Buzás I., 1987. Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Csathó P., 2003. Őszi búza N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata hazai szabadföldi kísérletek bázisán. Növénytermelés. 52. 41–59.

  • Filep Gy., 1988. Specifikusan kötött anionok deszorpciója. In: Talajkémia. 211–212. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Füleky Gy., Tolner L. & Dömsödi J., 1980. A talaj foszfor szolgáltatásának kinetikai vizsgálata anion kicserélhető műgyanta felhasználásával. Agrokémia és Talajtan. 29. 273–280.

  • Izsáki Z. & Iványi I., 2002. A N-műtrágyázás hatása a talaj N-mérlegére és az NO3-N kimosódására műtrágyázási tartamkísérletben Növénytermelés. 51. 115–124.

  • Jáki I., 1984. Különböző agyagásvány tartalmú talajok megkötő képességének vizsgálata. Egyetemi doktori értekezés. Gödöllő.

  • Kádár I., 2005. A talajvizsgálatok elvei és módszere. In: A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között (Szerk: Kovács G. J. & Csathó P.) 73–77. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet. Budapest.

  • Lásztity B., 1988. A műtrágyázás hatása a tápanyagok felvételére és dinamikájára őszi

  • búzában. Növénytermelés. 36. 481–506.

  • Lásztity, B., Biczók, Gy. & Ruda, M., 1994. Evaulation of dry matter and nutrient accumulation by winter wheat. Cereal Res. Commun. 12. 193–199.

  • Latkovics Gy.-né, 1982. A nitrogén átalakulása és mozgása a talajban. Doktori Értekezés. Budapest.

  • Loch J. & Noszticius A., 1992. Agrokémia és növényvédelmi kémia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Nelson, D. W., 1982. Gaseous losses of nitrogen other than through denitrification. In: Nitrogen in Agricultural Soils. (Ed.: Stevenson, F. J.) Agronomy No. 22. 327–364. American Society of Agronomy. Madison.

  • Németh T., 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAKI. Budapest.

  • Németh T. & Buzás I., 1991. Nitrogéntrágyázási tartamkísérlet humuszos homok- és mészlepedékes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 40. 399–408.

  • Sarkadi J., 1975. A műtrágyaigény becslésének módszerei. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.

  • Stefanovits P. & Dombovári L.-né, 1987. Az agyagásványok szerepe a talajok nitrogén gazdálkodásában. Növénytermelés. 36. 269–278.

  • Stefanovits, P. & Füleky, Gy., 2000. Zn- and Cu-adsorption and desorption in the soils after treatment with hydrogen peroxide. Agrokémia és Talajtan. 49. 163–179.

  • Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy., 1999. Talajtan Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Stefanovits P., Jáki I. & Biczók Gy., 1984. Folyamatosan frakcionált deszorpció. Új talajvizsgáló módszer a tápanyagok mennyiségének és az intenzitás dinamikai paramétereinek egyidejű meghatározására. Szabadalom. T/39515/51 Go IN 33/24. (71).

  • Stevenson, F. J. (Ed.) 1982. Nitrogen in Agricultural Soils. Agronomy No. 22. American Society of Agronomy. Madison.

  • Szűcs M., 1989. A talaj nitrát-tartalmának változása az évszakok és a műtrágyázás hatására. Acta Ovariensis. 31. 45–52.

  • Várallyay Gy. & Csathó P., 2005. A talaj termékenységét meghatározó talajtulajdonságok. In: A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901–2003. (Szerk: Kovács G. J. & Csathó P.) 27–56. MTA TAKI. Budapest.

  • Várallyay, Gy. et al., 1992. New plant nutrition advisory system in Hungary Commun. Soil. Sci. Plant. Anal. 23. 2053–2073.

  • Westerman, R. L. (Ed.), 1990. Soil Testing and Plant Analysis. Soil Science Society of America. Madison.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 3 0
Jul 2020 4 0 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 1 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0