View More View Less
  • 1 Gabonatermesztési Kutató Kht. 6723 Szeged Budapesti krt. 4/A. I. 1.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A Duna–Tisza közén, erősen karbonátos réti talajon kialakult természetes gyep (Achilleo-Festucetum pseudovinae) helyén telepített kaszálón, majd füvesherén 8+8 éven át műtrágyázási kísérleteket végeztünk. Célunk nagy és jó minőségű termést adó kultúrgyepek létesítése és ezek optimális tápanyagellátásának kidolgozása volt. A kísérletek talajának sekély, 25–30 cm-es humuszos szintje szerves anyagokban, káliumban, nitrogénben és CaCO3-ban gazdag, míg foszforban nagyon szegény. Kísérleteinkben a N- és P-műtrágya 2-2 adagjának és ezek kombinációinak hatását vizsgáltuk 5 ismétléses, véletlen blokk elrendezésű 50 m²-es parcellákon a növényzet fajösszetételére, szénatermésére, nyersfehérje-tartalmára, -hozamára, valamint a talaj tápanyagviszonyaira. Az első 8 évben öntözetlen és öntözött viszonyok között 8 faj komponensű kaszálón, míg a következő 8 évben az öntözetlen kísérletben vetett 5 komponensű füvesherén végeztük vizsgálatainkat. Az öntözött kísérletet 40–50 mm vízzel évente 4–5-ször megöntöztük. – A kísérletek fitocönológiai vizsgálata. A gyep feltörése következtében beindult intenzív mineralizációs folyamatok eredményeként a talajban átmenetileg kialakult nagy N-bőség és ennek nagyfokú P-szegénysége miatt a kontrollparcellákon nagyon silány, rövid életű növényállomány jött létre. Az önmagában alkalmazott N-műtrágyázás hatására – a talaj N:P arányának továbbromlása miatt – gyenge, kis produktivitású fűállomány alakult ki. Ezzel szemben a P-trágyázás nagymértékben elősegítette a pillangósok térhódítását, fejlődését és növelte tömegét, valamint 4 éven át biztosította a pillangósok abszolút uralmát. A füvek csak a pillangósok 4–5. évben elkezdődött visszahúzódása után jutottak uralomra. Az NP-kezelésekben a füvek a N adagjától függő mértékben és gyorsasággal szorították vissza a pillangósokat és vették át az uralmat. A fű:pillangós tömegarány nagyon lényegesen eltért a szóló P-kezelésű parcellákétól. A kísérletek 4–5. évétől kezdve a pillangósok egyre gyorsabb és nagyobb mértékű természetes visszahúzódásával párhuzamosan alapvető szukcesszióváltás indult meg, a füvek közötti konkurenciaharc felerősödött, miközben a kétszikű gyomok térhódítása is elkezdődött. Mindez a gyepállományok produktivitásának jelentős mértékű csökkenésével járt együtt. A kísérletek első ciklusában vizsgált kaszálókban a pillangósok uralmát öntözetlen viszonyok között először a csomós elbír, majd a magyar rozsnok váltotta fel, míg az öntözött kísérletben a réti csenkesz dominanciáját a francia perjéé követte. A többi fűkomponens alárendelt szerepet töltött be. A fű:pillangós arányokat a P- és az NP-kezelések döntően befolyásolták, de ebben az időjárás is fontos szerepet játszott. A kísérlet második 8 évében az öntözetlen körülmények között vizsgált füvesherében a csomós ebír – amely a lucernának nagyon jó partnere volt – még az NP-kezelésekben is csak a 3–4. évben kezdte átvenni az uralmat a lucernától. A kísérlet utolsó éveiben az aszályos időjárásnak köszönhetően a magyar rozsnok jutott vezető szerephez, melynek révén – elsősorban az N200P60-kezelésű parcellákon – jó produktivitású kaszáló alakult ki. – Terméseredmények. A talaj nagyfokú P-szegénysége miatt a kontroll-, és a szóló N-kezeléses parcellákon elfogadható mennyiségű termések még a kísérletek első éveiben sem alakultak ki. Ezzel szemben a P-műtrágyázás kiemelkedően nagy terméseket eredményezett, elsősorban a pillangósok tömegének nagyarányú növelése révén. Az önmagában alkalmazott P-trágyával az öntözetlen kaszálón több év átlagában 8–9, öntözöttben 12–13 t széna·ha–1 terméseket kaptunk, nagy műtrágya-hatékonysággal (1 kg P205-tel 98–156 kg szénaterméstöbblet). Az öntözetlen füvesherében a szóló P-kezelésekkel – az első 4 év átlagában – még a kaszálóknál is nagyobb szénaterméseket (10–11 t·ha–1) értünk el. E termések 60–90%-át a pillangósok (elsősorban a lucerna) képezték. Az NP-kezelésekkel a kísérletek első 4 évében még nem kaptunk megbízható terméstöbbleteket a szóló P-kezelésekhez viszonyítva. A kísérletek második 4 évében viszont – a pillangósok erőteljes visszahúzódása miatt – jóval kisebb terméseket értünk el, különösen a szóló P-kezelések esetében. Ez a csökkenés az NP-kezelésekben kisebb volt a füvek abszolút dominanciája miatt. A N-műtrágya termésnövelő hatása ezért ekkor már nagyobb lett, különösen a nagyobb N-adagoknál. A kaszálók szénatermésének nyersfehérje-tartalma a P- és az NP-kezelések 4 évi átlagában az öntözetlen területen 835–1044, öntözöttben 1032–1456 kg·ha–1 között volt, a kontrollparcellák szénatermésében mért 260–280 kg·ha–1 nyersfehérje-tartalommal szemben. – A talaj termékenységének javulása. A kísérletek anaerob viszonyok között kialakult karbonátos réti vályogos agyagtalajának termékenysége lényegesen megnőtt a természetes gyep feltörése és az ezt követő gyeptermesztés hatására. Nagymértékben javult a hő-, víz-, és levegőgazdálkodása a talaj ősi, erős tömődöttségének megszüntetése révén. Ez a talaj kiemelkedően jó N-szolgáltatását eredményezte. A P-trágyázás hatására pedig megszűnt a talaj nagyfokú P-szegénysége. A telepített kaszálók, főként a füveshere komponenseinek (főleg a lucerna) gyökérzete jelentős javító hatást gyakorolt a talajra. A felsorolt hatások együttesének tulajdonítható, hogy 8 évi kaszáló után a 2 évig termesztett búza 8,2 és 6,6, majd a 3. évben vetett őszi árpa 7,1 t szem·ha–1 termést adott az NP-kezelésű parcellákon, a hajdani füvet is alig termő legelőn. A kísérletek eredményei is rávilágítanak arra, hogy 20–30 cm vastagságú humuszos réteggel rendelkező karbonátos réti talajú gyepeken nagy termőképességű legelők, kaszálók, és füvesherék létesíthetők, amelyek a természetes gyepek feljavításával együtt biztosíthatják a szarvasmarhák egész évi olcsó és értékes szálastakarmány-szükségletét.

  • Bánszky T., 1993. A gyepek tápanyagellátása. MTA Doktori Értekezés. Budapest.

  • Bánszky T., 2002. A pillangósvirágú növények arányának növelése a gyepeken. In: Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Növénytermesztés. 219–223. DE ATC–SZIE. Debrecen.

  • Harmati I. & Bodrogközy Gy., 1967. A dunavölgyi réti talajú legelők (Achilleo-Festucetum pseudovinae) felülvetése és műtrágyázása. Növénytermelés. 16. 227–245.

  • Harmati I., 1966. Sziki mézpázsitos–tarackos típpanos gyep létesítése és műtrágyázása öntözött viszonyok között szoloncsák–szolonyec szikes talajon a Duna-völgyében. Növénytermelés. 45. 67–74.

  • Harmati I., 1977. Intenzív telepített gyep létesítése és műtrágyázása karbonátos szoloncsák-szolonyec szikesen. Növénytermelés. 46. 191–202.

  • Harmati I., 1991. Gyepkultúrák kialakítása a Duna–Tisza közi szikes és réti talajokon. In: Természetes állattartás. 33–45. SZAB-DAB-DATE. Hódmezővásárhely.

  • Harmati I., 2005. Gyepesítés a semlyékekben. Magyar Mezőgazdaság. Jan. 8–9.

  • Harmati I., 2006. Rétek és legelők műtrágyázása, a gyepgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a Duna–Tisza közén. Agrofórum. 17. (10) 51–55.

  • Kádár I., 2005a. Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére. Gyepgazdálkodási Közlemények. 2004/2. 36–45.

  • Kádár I., 2005b. Műtrágyázás hatása a telepített gyep takarmányértékére és tápanyagtartalmára. Gyepgazdálkodási Közlemények. 2004/2. 46–56.

  • Kádár I. & Győri Z., 2005. Műtrágyázás hatása a telepített gyep aminósav tartalmára és hozamára. Gyepgazdálkodási Közlemények. 2005/3. 11–20.

  • Vinczeffy I., 2005. Legeltessünk? Gyepgazdálkodási Közlemények. 2005/3. 36–39.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2021 2 0 0
Sep 2021 1 0 0
Oct 2021 0 0 0
Nov 2021 5 0 0
Dec 2021 2 0 0
Jan 2022 0 0 0
Feb 2022 0 0 0