View More View Less
  • 1 Gabonatermesztési Kutató Kht. 6723 Szeged Budapesti krt. 4/A. I. 1.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Erősen karbonátos, humuszban és káliumban gazdag, de foszforban szegény réti talajú legelőn feltörés után létesített telepített gyepen 10 éven át vizsgáltuk a P- (0, 40, 80, 120 kg P2O5·ha–1),ill. a N-műtrágyázás (0, 120, 200, 280, 360 kg N·ha–1) hatását önmagukban és kombinációikkal a gyep fajösszetételére és termésére. Az előbbiek fajonkénti tömeg %-át becsültük, míg az utóbbit szénaként mértük. A kísérletet esőztetve öntöztük. Főbb megállapításaink: – A gyep fajösszetétele. Telepítéskor a kísérlet egész területét egységes NP-trágyázásban részesítettük azonos fajösszetételű, jól beállt és fejlett gyepállomány kialakítása céljából. Így még a kontrollparcellákon is 2–3 évig megfelelő gyepborítás mutatkozott. Azonban az évek során a fokozódó P-hiány miatt a gyep egyre jobban kiritkult. Az önmagában alkalmazott N-trágyázás a kialakult nagy N-bőség miatt negatív hatást eredményezett. A szóló P-trágyázás nagymértékben fokozta mind a füvek, mind a pillangósok fejlődését és produktivitását. A P-adagok és 10 év átlagában a fű:pillangós:gyom tömegarány 50:44:6%. E kezelésben a füvek közül legnagyobb mennyiségben a réti perje fordult elő, jelentős tömegű réti csenkesz társaságában. Az NP kombinált kezelésekben – 10 év átlagában – a fű:pillangós: gyom tömegarány 82:11:7%-ot tett ki. A kísérlet első évében a réti csenkesz vált uralkodóvá, melyet a 3. évben a csomós ebír váltott fel. A 4. évtől kezdve fokozatosan a réti perje vette át a vezető szerepet, melyet a kísérlet utolsó éveiben megosztott az ismét megerősödött réti csenkesszel. A pillangósok közül az NP-kezelésű parcellákban csak a szarvaskerep maradt meg a műtrágyaadagok növeléséhez igazodó arányban. – A gyep szénatermése. A talaj nagyfokú P-szegénysége miatt a kontroll- és az önmagában N-trágyázott parcellákon elfogadható mennyiségű termés nem alakult ki. A P-trágya az adagjaitól függően nagymértékben növelte a termést, 10 év átlagában 177, 256 és 285%-kal, vagyis 1 kg P2O5-tel az adagok sorrendjében 85, 62 és 45 kg széna többlettermést kaptunk. Még a 120 kg P2O5·ha–1 adag is megbízhatóan növelte a hozamot, annak ellenére, hogy a talajban az évek során jelentős mennyiségű foszfor akkumulálódott. A legnagyobb terméseket az NP együttes alkalmazásával értük el. A N-trágyázás növekedő adagjaival – a P-kezelések és 10 év átlagában – 1,12, 2,11, 2,86 és 3,36 t széna·ha–1 terméstöbbletet eredményezett. A P-trágya termésnövelő hatása ennél jóval nagyobb volt. Az adagok sorrendjében – 10 év és a N-adagok átlagában – 4,80, 6,95 és 7,73 t széna·ha–1 terméstöbbletet idézett elő. Tehát a 120 kg P2O5·ha–1 adag még az NP kombinációban is megbízhatóan növelte a termést. A kísérlet legnagyobb termését 10 év átlagában az N360P120-kezeléssel értük el: 12,89 a kontroll 2,24 t·ha–1 termésével szemben. Az évenkénti szénatermések az idő előrehaladtával, főként az 5. évtől kezdődően jelentősen csökkentek. A kísérlet eredményei is rávilágítanak arra, hogy karbonátos réti talajú legelő helyén telepített gyepen P- és NP-trágyázással nagy és jó minőségű termést adó gyep alakítható ki, nagyon jó műtrágya-hatékonysággal.

  • Bánszky T., 1992. Telepített gyep NPK műtrágyázása csernozjom talajon. Növénytermesztés. 46. 499–508.

  • Barcsák Z. & Kertész I., 1986. Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Harmati, I., 1974. Effect of fertilizing and irrigation on the soil properties and natural vegetation of the Danube Plain’s salt affected area. Agrokémia és Talajtan. 23. Suppl. 210–220.

  • Harmati I., 1977. Intenzív telepített gyep létesítése és műtrágyázása karbonátos szoloncsák-szolonyec szikesen. Növénytermelés. 46. 191–202.

  • Harmati I., 2001. Gyepre alapozott húsmarhatartás. Magyar Mezőgazdaság. 15. 14–15.

  • Harmati I., 2006. Rétek és legelők műtrágyázása, a gyepgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a Duna–Tisza közén. Agrofórum. 17. (10) 51–55.

  • Horváth J. & Dér F., 1983. A nitrogéntrágyázás és a káros N-tartalom összefüggése telepített gyepeken. Tudomány és Mezőgazdaság. 6. 43–44.

  • Kádár I., 2005. Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére. Gyepgazdálkodási Közlemények. (2) 36–45.

  • Vinczeffy I., 1993. Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 4 0
Jul 2020 4 0 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 2 0 0
Nov 2020 0 4 2
Dec 2020 0 0 0