Agrokémia és Talajtan
Volume/Issue:
Volume 59: Issue 2
Evaluation of mineral fertilizer effects in a long-term experiment on a planted sward
Author: Imre Kádár 1
View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
DOI:
https://doi.org/10.1556/agrokem.59.2010.2.8
Page Count:
295–314
Publication Date:
01 Dec 2010
Online Publication Date:
09 Dec 2010
Article Category:
Research Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $184.00

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 32. évében, 2005-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és elemtartalmára. A termőhely mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2005. évben azonban kielégítő mennyiségű (649 mm) csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg·ha–1 vetőmaggal, amelynek 25%-át (15 kg) a réti csenkesz (Festuca pratensis); 21–21%-át (12,6 kg) a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és az angol perje (Lolium perenne); 9%-át (5,4 kg) a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), valamint 6–6%-át (3,6 kg) a vörös csenkesz (Festuca rubra), a réti komócsin (Phleum pratense), a zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tette ki. Főbb eredményeink: – A meghatározó N-trágyázás nyomán a szénatermés 5-szörösére emelkedett a két kaszálással a N-kontrollhoz viszonyítva. A maximális 10 t·ha–1 körüli légszáraz szénahozamokat a 300 kg N·ha–1·év–1 N-adag, valamint a 150 mg·kg–1 körüli AL-P2O5-, illetve 150 mg·kg–1 feletti AL-K2O-tartalom biztosította. Növénydiagnosztikai szempontból a nagy terméshez kötődő optimális elemtartalom 2% körüli N- és K-, illetve 0,2–0,3% P-koncentráció volt a szénában. – A két kaszálással felvett minimum (a 2 t·ha–1 körüli szénatermést adó N-kontroll) és maximum (a 10 t·ha–1 körüli szénahozamú, nitrogénnel és PK-vel jól ellátott talajok) elemmennyiségek a következőképpen alakultak: N 21–196 kg, K 39–188 kg, Ca 9–48 kg, Mg 4–22 kg, P 6–21 kg. – Az N×P és N×K kölcsönhatások kifejezettebbé váltak a 2. kaszálás idején. A P 0,18–0,55%, a NO3-N 86–1582 mg·kg–1, a Cu 4,7–7,4 mg·kg–1, a Mo 0,7–4,1 mg·kg–1 extrém értékeket jelzett az N×P kezelések függvényében. Az N×K kezelésekben a K 1,44–2,73%, a Mg 0,26–0,39%, a Na 71–2178 mg·kg–1, a Ba 4,1–9,6 mg·kg–1, a Cd 15–44 µg·kg–1 szélsőértékekkel volt jellemezhető. A Sr a 10–26 mg·kg–1 koncentrációtartományban módosult a P×K-ellátottság nyomán. Élettani, takarmányozástani szempontból az indukált kölcsönhatások nyomon követése elengedhetetlen, amennyiben olyan mérvű tápelemhiányok, illetve aránytalanságok jöhetnek létre, melyek anyagcserezavarokat okozhatnak a növényt fogyasztó állatban.

  • Barcsák Z., 1999. A gyepek tápanyagellátása. In: Tápanyaggazdálkodás. (Szerk.: Füleky Gy.) 522–535. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Barcsák Z., 2004. Biogyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Baskay T. B., 1962. Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bánszky T., 1988. NPK műtrágya mennyiségi és aránykísérlet intenzív telepített gyepen. Növénytermelés. 37. 247–257.

  • Bánszky T., 1991. Fű- és gyepkeverék műtrágyázásának értékelése. In: Legelő az emberiség szolgálatában. (Szerk.: Vinczeffy I.) 18–117. DATE. Debrecen.

  • Bánszky T., 1997. Telepített gyep NPK műtrágyázása csernozjom talajon. Növénytermelés. 46. 499–508.

  • Bíró J., 1928. A legelőgazda könyve. Földművelésügyi Minisztérium. Budapest.

  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Finck, A., 1982. Fertilizers and Fertilization. Verlag Chemie. Deerfield Beach–Florida– Basel.

  • Geisler, G., 1988. Pflanzenbau. 2. Auflage. Paul Parey. Berlin–Hamburg.

  • Gericke S., 1957. Zehn Fragen der Wiesendüngung. 3. Aufl. Tellus. Essen.

  • Gericke, S., 1965. Die Wirkung langjähriger PK-Düngung auf den Wiesen. Die Phosphorsäure. 25. 12–13.

  • Gruber F., 1960. Rét és legelő. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Gyarmathy Gy., 1980. A gyepnövények műtrágyázási irányelvei. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Harmati I., 1981. A Duna–Tisza közi sós, lúgos szikesek hasznosítása és javítása gyepgazdálkodással. Agrokémia és Talajtan. 30. 186–199.

  • Harmati I., 1997. Intenzív telepített gyep létesítése és műtrágyázása karbonátos szoloncsák–szolonyec szikesen. Növénytermelés. 46. 191–202.

  • Horváth R. & Prohászka K., 1976. Adatok a rét-legelő növényzetének tápelem-tartalmáról. Növénytermelés. 23. 51–56.

  • Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.

  • Kádár I., 2007. Műtrágyahatások vizsgálata a 4. éves telepített gyepen. Termés, elemösszetétel. Növénytermelés. 56. 363–376.

  • Kádár I., 2008. Műtrágyahatások vizsgálata a 4. éves telepített gyepen. Elemfelvétel, elemforgalom. Növénytermelés. 57. 9–19.

  • Kádár I. & Németh T., 1993. Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés. 42. 331–338.

  • Kátai J. & Veres E., 2003. Gyepek talajának és rizoplánjának összehasonlítása. Gyepgazd. Közlemények. 1. 13–17.

  • Klapp, E., 1951. Einfluss der Schnitthäufigkeit auf die Wurzeltrockenmasse. Leistung. Bewurzelung und Nachwuchs einer Grassnarbe unter verschieden häufiger Mahd und Beweidung. Z. Acker- und Pflbau. 90. 269–286.

  • Klapp, E., 1965. Die Düngung der Wiesen und Weiden. In: Handbuch der Pflanzenernährung und Düngung. III. Band. (Ed.: Linser, H.) 764–795. Springer Verlag. Wien–New York.

  • Klapp, E., 1971. Wiesen und Weiden. Paul Parey. 4. Auflage. Berlin.

  • Kovács, B. et al., 1996. A study of plant sample preparation and ICP-ES parameters. Comm. Soil. Sci. Plant Anal. 27. 1177–1198.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • NAAS, 1967. Fertilizer Recommendation for Agricultural and Horticultural Crops. National Agricultural Advisory Service. Advis. Paper No. 4. Ministry of Agriculture, Fishery and Food. London, UK.

  • McLean, E. O., Adams, D. & Franklin, R. E., 1956. Cation exchange capacities of plant roots as related to their nitrogen contents. Proc. Soil Sci. Soc. Amer. 20. 345–347.

  • Németh T. & Kádár I., 1999. Nitrát bemosódásának vizsgálata és a N-mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 48. 377–386.

  • Raymond, W. F. & Spedding, C. R. W., 1965. The effect of fertilizers on the nutritive value and production potential of forages. Proc. Fertil. Soc. No. 88. London, UK.

  • Richardson, H. L., 1938. The nitrogen cycle in grassland with special reference to the Rothamsted Park Grass Experiment. J. Agric. Sci. Camb. 28. 73–121.

  • Romasev, P. I., 1960. Luga i pasztviscsa. In. Szpravocsnyik po mineral’nüm udobrenijam. (Ed.: Katalümov, M. V.) 331–336. Gosz. Izd. Sz/h. Literaturü. Moszkva.

  • Schechtner, G., 1972. Das 1×1 der Grünlandwirtschaft. Beratungsschrift N. 31. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft. Wien. Austria.

  • Szabó J., 1977. Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Thamm F.-né, 1990. Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 39. 191–206.

  • Vinczeffy I., 1964. A természetes gyepek értéknövelésének lehetőségei. Magyar Mezőgazdaság. 19. (8) 9–10.

  • Vinczeffy I., 1998. Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. Tanulmány. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok. 16. DATE kiadvány. Debrecen.

  • Voisin, A., 1961. Lebendige Grasnarbe. BLV Verlagsgesellschaft. München.

  • Voisin, A., 1964. A talaj és a növényzet, az állat és az ember sorsa. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Voisin, A., 1965. Fertilizer Application. Soil, Plant, Animal. Crosby Lockwood. London.

  • Whitehead, D. C., 1970. The role of nitrogen in grassland productivity. Bulletin No. 48. Commonwealth Bureau of Pastures and Field Crops. Hurley, Berkshire.

  • Wagner, P., 1909. Versuche über Wiesendüngung. Arbeiten der DLG. N. 162. Berlin.

  • Wagner, P., 1921. Die Düngung der Wiesen nach den Ergebnissen von 4-14. jährigen Versuchen. Arbeiten der DLG. N. 318. Berlin.
Cover Agrokémia és Talajtan
Agrokémia és Talajtan
Print ISSN:
0002-1873
Online ISSN:
1588-2713
Keywords:
telepített gyep; NPK-műtrágyázás; szénatermés; elemtartalom

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 1 3 1
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 0 0 0