View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 32. évében, 2005-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és elemtartalmára. A termőhely mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2005. évben azonban kielégítő mennyiségű (649 mm) csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg·ha–1 vetőmaggal, amelynek 25%-át (15 kg) a réti csenkesz (Festuca pratensis); 21–21%-át (12,6 kg) a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és az angol perje (Lolium perenne); 9%-át (5,4 kg) a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), valamint 6–6%-át (3,6 kg) a vörös csenkesz (Festuca rubra), a réti komócsin (Phleum pratense), a zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tette ki. Főbb eredményeink: – A meghatározó N-trágyázás nyomán a szénatermés 5-szörösére emelkedett a két kaszálással a N-kontrollhoz viszonyítva. A maximális 10 t·ha–1 körüli légszáraz szénahozamokat a 300 kg N·ha–1·év–1 N-adag, valamint a 150 mg·kg–1 körüli AL-P2O5-, illetve 150 mg·kg–1 feletti AL-K2O-tartalom biztosította. Növénydiagnosztikai szempontból a nagy terméshez kötődő optimális elemtartalom 2% körüli N- és K-, illetve 0,2–0,3% P-koncentráció volt a szénában. – A két kaszálással felvett minimum (a 2 t·ha–1 körüli szénatermést adó N-kontroll) és maximum (a 10 t·ha–1 körüli szénahozamú, nitrogénnel és PK-vel jól ellátott talajok) elemmennyiségek a következőképpen alakultak: N 21–196 kg, K 39–188 kg, Ca 9–48 kg, Mg 4–22 kg, P 6–21 kg. – Az N×P és N×K kölcsönhatások kifejezettebbé váltak a 2. kaszálás idején. A P 0,18–0,55%, a NO3-N 86–1582 mg·kg–1, a Cu 4,7–7,4 mg·kg–1, a Mo 0,7–4,1 mg·kg–1 extrém értékeket jelzett az N×P kezelések függvényében. Az N×K kezelésekben a K 1,44–2,73%, a Mg 0,26–0,39%, a Na 71–2178 mg·kg–1, a Ba 4,1–9,6 mg·kg–1, a Cd 15–44 µg·kg–1 szélsőértékekkel volt jellemezhető. A Sr a 10–26 mg·kg–1 koncentrációtartományban módosult a P×K-ellátottság nyomán. Élettani, takarmányozástani szempontból az indukált kölcsönhatások nyomon követése elengedhetetlen, amennyiben olyan mérvű tápelemhiányok, illetve aránytalanságok jöhetnek létre, melyek anyagcserezavarokat okozhatnak a növényt fogyasztó állatban.

  • Barcsák Z., 1999. A gyepek tápanyagellátása. In: Tápanyaggazdálkodás. (Szerk.: Füleky Gy.) 522–535. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Barcsák Z., 2004. Biogyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Baskay T. B., 1962. Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bánszky T., 1988. NPK műtrágya mennyiségi és aránykísérlet intenzív telepített gyepen. Növénytermelés. 37. 247–257.

  • Bánszky T., 1991. Fű- és gyepkeverék műtrágyázásának értékelése. In: Legelő az emberiség szolgálatában. (Szerk.: Vinczeffy I.) 18–117. DATE. Debrecen.

  • Bánszky T., 1997. Telepített gyep NPK műtrágyázása csernozjom talajon. Növénytermelés. 46. 499–508.

  • Bíró J., 1928. A legelőgazda könyve. Földművelésügyi Minisztérium. Budapest.

  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Finck, A., 1982. Fertilizers and Fertilization. Verlag Chemie. Deerfield Beach–Florida– Basel.

  • Geisler, G., 1988. Pflanzenbau. 2. Auflage. Paul Parey. Berlin–Hamburg.

  • Gericke S., 1957. Zehn Fragen der Wiesendüngung. 3. Aufl. Tellus. Essen.

  • Gericke, S., 1965. Die Wirkung langjähriger PK-Düngung auf den Wiesen. Die Phosphorsäure. 25. 12–13.

  • Gruber F., 1960. Rét és legelő. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Gyarmathy Gy., 1980. A gyepnövények műtrágyázási irányelvei. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Harmati I., 1981. A Duna–Tisza közi sós, lúgos szikesek hasznosítása és javítása gyepgazdálkodással. Agrokémia és Talajtan. 30. 186–199.

  • Harmati I., 1997. Intenzív telepített gyep létesítése és műtrágyázása karbonátos szoloncsák–szolonyec szikesen. Növénytermelés. 46. 191–202.

  • Horváth R. & Prohászka K., 1976. Adatok a rét-legelő növényzetének tápelem-tartalmáról. Növénytermelés. 23. 51–56.

  • Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.

  • Kádár I., 2007. Műtrágyahatások vizsgálata a 4. éves telepített gyepen. Termés, elemösszetétel. Növénytermelés. 56. 363–376.

  • Kádár I., 2008. Műtrágyahatások vizsgálata a 4. éves telepített gyepen. Elemfelvétel, elemforgalom. Növénytermelés. 57. 9–19.

  • Kádár I. & Németh T., 1993. Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés. 42. 331–338.

  • Kátai J. & Veres E., 2003. Gyepek talajának és rizoplánjának összehasonlítása. Gyepgazd. Közlemények. 1. 13–17.

  • Klapp, E., 1951. Einfluss der Schnitthäufigkeit auf die Wurzeltrockenmasse. Leistung. Bewurzelung und Nachwuchs einer Grassnarbe unter verschieden häufiger Mahd und Beweidung. Z. Acker- und Pflbau. 90. 269–286.

  • Klapp, E., 1965. Die Düngung der Wiesen und Weiden. In: Handbuch der Pflanzenernährung und Düngung. III. Band. (Ed.: Linser, H.) 764–795. Springer Verlag. Wien–New York.

  • Klapp, E., 1971. Wiesen und Weiden. Paul Parey. 4. Auflage. Berlin.

  • Kovács, B. et al., 1996. A study of plant sample preparation and ICP-ES parameters. Comm. Soil. Sci. Plant Anal. 27. 1177–1198.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • NAAS, 1967. Fertilizer Recommendation for Agricultural and Horticultural Crops. National Agricultural Advisory Service. Advis. Paper No. 4. Ministry of Agriculture, Fishery and Food. London, UK.

  • McLean, E. O., Adams, D. & Franklin, R. E., 1956. Cation exchange capacities of plant roots as related to their nitrogen contents. Proc. Soil Sci. Soc. Amer. 20. 345–347.

  • Németh T. & Kádár I., 1999. Nitrát bemosódásának vizsgálata és a N-mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 48. 377–386.

  • Raymond, W. F. & Spedding, C. R. W., 1965. The effect of fertilizers on the nutritive value and production potential of forages. Proc. Fertil. Soc. No. 88. London, UK.

  • Richardson, H. L., 1938. The nitrogen cycle in grassland with special reference to the Rothamsted Park Grass Experiment. J. Agric. Sci. Camb. 28. 73–121.

  • Romasev, P. I., 1960. Luga i pasztviscsa. In. Szpravocsnyik po mineral’nüm udobrenijam. (Ed.: Katalümov, M. V.) 331–336. Gosz. Izd. Sz/h. Literaturü. Moszkva.

  • Schechtner, G., 1972. Das 1×1 der Grünlandwirtschaft. Beratungsschrift N. 31. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft. Wien. Austria.

  • Szabó J., 1977. Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Thamm F.-né, 1990. Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 39. 191–206.

  • Vinczeffy I., 1964. A természetes gyepek értéknövelésének lehetőségei. Magyar Mezőgazdaság. 19. (8) 9–10.

  • Vinczeffy I., 1998. Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. Tanulmány. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok. 16. DATE kiadvány. Debrecen.

  • Voisin, A., 1961. Lebendige Grasnarbe. BLV Verlagsgesellschaft. München.

  • Voisin, A., 1964. A talaj és a növényzet, az állat és az ember sorsa. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Voisin, A., 1965. Fertilizer Application. Soil, Plant, Animal. Crosby Lockwood. London.

  • Whitehead, D. C., 1970. The role of nitrogen in grassland productivity. Bulletin No. 48. Commonwealth Bureau of Pastures and Field Crops. Hurley, Berkshire.

  • Wagner, P., 1909. Versuche über Wiesendüngung. Arbeiten der DLG. N. 162. Berlin.

  • Wagner, P., 1921. Die Düngung der Wiesen nach den Ergebnissen von 4-14. jährigen Versuchen. Arbeiten der DLG. N. 318. Berlin.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Rajkai, Kálmán

Technical Editor(s): Koós, Sándor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Szili-Kovács, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely)

 

International Advisory Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)

 

           International Editorial Board

  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Ole Wendroth (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)

Rajkai Kálmán
ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 144 EUR / 194 USD
Print + online subscription: 160 EUR / 232 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Publication
Programme
2021 Volume 70
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 4 0 0
Apr 2021 0 0 0
May 2021 2 0 0
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 0 0 0