View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha–1 mikroelem-terhelés 4. évi utóhatását a napraforgóra. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3 és ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelés = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 (egyenként 7×5 = 35 m² méretű) parcellát jelentett. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és a főbb tápelemekkel (NPK) gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100–100–100 kg·ha–1 N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A növényi sorrend sárgarépa, zöldborsó, őszi búza, napraforgó volt. A főbb eredmények: – A kedvező időjárás/csapadékviszonyok nyomán a szennyezetlen kontrolltalajon kereken 2,3 t·ha–1 kaszat, illetve összesen 7,1 t·ha–1 légszáraz föld feletti biomassza képződött. A kaszat olajtartalma 51% volt, az olajhozam 1,2 t·ha–1 mennyiséget tett ki. A kísérlet 4. évében a Se-terhelés bizonyult toxikusnak. Terméscsökkenés már a 30 kg·ha–1 adagnál igazolható volt, míg a 270 kg·ha–1 terhelésnél a napraforgó gyakorlatilag kipusztult, a föld feletti biomassza 1/10-ére zuhant. A melléktermés/főtermés aránya betakarításkor a kontrollon mért 2,1-ről 5,0-re nőtt, a toxicitás a generatív fázisban volt a kifejezettebb. – A napraforgó szerveinek Cr-tartalma egy nagyságrenddel dúsult a kontrollhoz viszonyítva. A koncentrációemelkedés a Cr(VI)-kezelésben átlagosan kétszerese volt a Cr(III)-kezelésben mértnek. A koncentrációk a hajtás, szár, levél, tányér, kaszat sorrendben csökkentek. Hasonló sorrendben mérséklődött az Pb-koncentráció is, mely a kaszatban már minden esetben a 0,1 mg·kg–1 kimutatási határ alatt maradt. Mérsékelten emelkedett szennyezett talajon a Cu-tartalom, mely a kaszatban már igazolhatóan nem is változott. A Zn-koncentráció maximálisan 2–3-szorosára nőtt. Hiperakkumulációt mutatott a Se minden növényi részben, ezres nagyságrendbeli dúsulással. A szelénnel kezelt talajon termett napraforgó magja emberi fogyasztásra, illetve a hajtása, szára takarmányozási célokra egyaránt alkalmatlanná vált. – A terméscsökkenés miatt a maximális Se-felvétel a 30 és 90 kg·ha–1 terhelésnél jelentkezett és 450 g·ha–1 mennyiséget tett ki. Változatlan körülményeket feltételezve a 30 kg·ha–1 felvétele 66 évet, a 90 kg·ha–1 fitoremediációja mintegy 200 évet venne igénybe. A napraforgó föld feletti termése szennyezett talajon maximálisan kb. 10 g Pb, 24 g Cr, 100 g Cu és 330 g Zn elemet vont ki a talajból ha-onként. A 270 kg·ha–1 talajtisztítás tehát 27 ezer Pb-évet, 11 ezer Cr-évet a Cr (VI)-kezelésben, 2700 Cu-évet, illetve 818 Zn-évet igényelne. – A levéldiagnosztikai adatok alapján a napraforgó Ca- és Mg-túlsúlyt; enyhe N- K-, P- és Cu-, illetve kifejezett Zn-hiányt jelzett. Az abszolút Zn-hiány nem okozott terméscsökkenést azonban, mivel a P/Zn arány az optimális 50–150 körüli tartomány közelében maradt. Az 1 t kaszat + a hozzátartozó tányér és szár ún. fajlagos elemtartalma az alábbi volt: 34 kg N, 7 kg P (16 kg P2O5), 32 kg K (38 kg K2O), 66 kg Ca (92 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO) és 4–5 kg S. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a növény elemigényeinek becslésekor. A hazai szaktanácsadásban ajánlott 30 kg P2O5 fajlagos mutató kifogásolható, túltrágyázásra ösztönöz. – A kísérlet 4. éve után NH4-acetát+EDTA-oldható formában találtuk a karbonátos homoktalaj szántott rétegében a Cr átlagosan 0,5%-át a Cr(III)-kezelésben, illetve mintegy 1%-át a Cr(VI)-kezelésben, a Se 1,5%-át. A Cr(VI) és a Se az altalajba mosódhatott, illetve részben megkötődhetett. A Cu, Pb és Zn elemek bevitt mennyiségének átlagosan 1/3-át találtuk oldható formában.

  • Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bergmann, W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena–Stuttgart–New York.

  • Borbélyné, H. É., Csajbók, J. & Lesznyák M.-né, 2007. Relations between the yield of sunflower and the characteristics of the cropyear. Cereal Res. Comm. 35. (2) 285–288.

  • Chaney, R. L., 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. In: Proc. Int. Symp. Land Application of Sewage Sludge. Tokyo. Japan. 259–324.

  • Dani, M. & Pepó, P., 2005. The yield potential utilization of some sunflower hybrids in different cropyears. Cereal Res. Comm. 33. (1) 193–196.

  • Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I., 2001. A napraforgó (Helianthus annuus L.) tápelemfelvétele mészlepedékes vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 285–295.

  • Kádár I., 2009. Mikroelem-terhelés hatása a borsóra (Pisum sativum L.) karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 58. 281–296.

  • Kádár I., 2010a. Mikroelem-terhelés a sárgarépára (Daucus carota L.) karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 59. 27–46.

  • Kádár I., 2010b. Mikroelem-terhelés hatása a búzára (Triticum aestivum L.) karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 59. (Megjelenés alatt)

  • Kádár I. & Pálvölgyi L., 2003. Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52. 79–92.

  • Kádár I. & Shalaby, M. H., 1985. A K- és B-trágyázás hatása a talaj és a növény tápelemtartalmára. Növénytermelés. 34. 321–327.

  • Kádár I. & Vass E., 1988. Napraforgó műtrágyázása és meszezése savanyú homoktalajon. Növénytermelés. 37. 541–547.

  • Kádár I. et al., 2001. A napraforgó (Helianthus annuus L.) műtrágyázása mészlepedékes vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 297–308.

  • Kjeldahl, J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. F. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Pepó, P. & Szabó A., 2005. Effect of agrotechnical and meteorological factors on yield formation in sunflower production. Cereal Res. Comm. 33. (1) 49–52.

  • Shalaby, M. H. & Kádár I., 1984. A kálium és bór közötti kölcsönhatások vizsgálata napraforgó jelzőnövénnyel meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33. 275–280.

  • Simon, L., 1998. Cadmium accumulation and distribution in sunflower plant. J. Plant Nutrition. 2. 341–352.

  • Simon L., Vágvölgyi S. & Győri Z., 1999. Kadmium akkumuláció vizsgálata napra-forgó (Helianthus annuus L.) növényben. Agrokémia és Talajtan. 48. 99–108.

  • Szabó A., 2008. Az állománysűrűség hatása a napraforgóra eltérő évjáratokban. Növénytemelés. 57. 359–366.

  • Szabó, A. & Pepó, P., 2007. Effect of plant density on yield and oil content of different sunflower genotypes. Cereal Res. Comm. 35. (2) 1121–1124.

  • Zsombik, L., 2006. Effect of sowing time on the oil content of different sunflower hybrids. Cereal Res. Comm. 34. (1) 725–728.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2021 8 0 0
Sep 2021 2 0 0
Oct 2021 2 0 0
Nov 2021 1 0 0
Dec 2021 3 0 0
Jan 2022 0 0 0
Feb 2022 0 0 0