Termesztett növényeink tápanyagigény szerinti csoportosításában az őszi káposztarepce (Brassica napusL. subsp. napus) a nagy tápanyagigényű növényfajok közé sorolandó. A tápanyagok közül a nitrogéntrágya termést meghatározó szerepe mellett jelentős a repce P-igénye is. A nitrogén és a foszfor a növények esszenciális tápelemei, melyeknek egyedi koncentrációján túl arányuk is külön jelentőséggel bír. Tükrözi a termés kémiai összetevőinek (fehérje, szénhidrát, zsír) arányát, s így alkalmas a termesztett növények csoportosítására, továbbá az optimális tápanyag-ellátás jelzésére. Vizsgálatainkat 2007–2008-ban az MTA TAKI Nagyhörcsöki (mészlepedékes csernozjom talajon) és Őrbottyáni (humuszos, karbonátos homoktalajon) Kísérleti Telepén végeztük egy N-trágyázási tartamkísérlet részeként. Arra kerestünk választ, hogy hogyan alakul a két eltérő talajon a repcemag N/P aránya, s ez milyen összefüggést mutat a N-ellátással, a termés mennyiségével és olajtartalmával. Főbb eredményeink: – A N-adag növelésével a repcemag N-tartalma és N/P aránya nőtt, a P- és olajtartalma csökkent mindkét talajon. A két tápelem egyedi szintje a homoktalajon volt magasabb, arányuk (N/P) átlaga viszont a csernozjom talajon. – A két talajon termett repcemag N/P aránya hasonló tartományban mozgott (4,1–4,2 és 5,3–5,4 között). N-trágyázás nélkül azonos N/P arányt mutatott (4,4), és az arány növekedése mindkét talajon a mag olajtartalmának csökkenését eredményezte. Jellemző különbség volt viszont a termés- és olajhozamokban, a N/P arány és a termésmennyiség összefüggésében, továbbá a termésmaximumnál a mag N/P arányában. Az N/P arány növekedésével az őrbottyáni homoktalajon a magtermés mennyisége nőtt, a nagyhörcsöki csernozjom talajon csökkent. Ugyancsak különbözött az optimális tápanyag-ellátottságot jelző termésmaximumra jellemző N/P arány, amely Nagyhörcsökön 4,5–4,7, Őrbottyánban pedig 4,8–5,3 között volt. A csernozjom talajon tehát a termésmaximum alacsonyabb N/P aránynál volt, mint a homoktalajon. – Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a repcemag nitrogén- és foszfortartalma és N/P aránya a különböző talajokon nagyban hasonlít ugyan, azonban a tápanyagfelvételi lehetőségek különbözősége miatt a tápelemek „optimális szintjében és arányában” jellegzetes eltérésekkel kell számolnunk.
Bergmann, B., 1993. Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. Gustav Fischer Verlag. Jena.
Brennan, R. F. & Bolland, M. D. A., 2001. Comparing fertilizer phosphorus requirements of canola, lupin, and wheat. J. Plant Nut. 24. 1885–1900.
Christensen, J. V., et al., 1985. Effect of seeding date, nitrogen and phosphate fertilizer on growth, yield and quality of rapeseed in Nortwest Alberta. Can. J. Plant Sci. 65. 275–284.
Elser, J. J. et al., 1996. Organism size, life history, and N:P stoichiometry. BioScience. 46. 674–684.
Eőri T., 2001. A repce termesztése. Luca Bt., Budapest.
Füredi K., 2000. A repce termesztése. In: Antal J.: Növénytermesztők zsebkönyve. 40–50. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Gonzalez Ponce, R. & Salas, M. L., 1995. Improvement of the growth, grain yield, and nitrogen, phosphorus, and potassium nutrition of grain corn through weed control. J Plant Nutr. 18. 2313–2324.
Güsewell, S., Koerselman, W. & Verhoeven, J. T. A., 2003. Biomass N:P ratios as indicators of nutrient limitation for plant populations in wetlands. Ecological Applications. 13. (2) 372–384.
Harphool, S. & Singh, B. P., 2001. Effect of weed management on nutrient uptake in Brassica species. Ann. Agric. Res. 22. 417–419.
Hocking, P. J., Randall, P. J. & DeMarco, D., 1997. The response of dryland canola to nitrogen fertilizer: partitioning and mobilization of dry matter and nitrogen, and nitrogen effects on yield components. Field Crops Research. 54. 201–220.
Kádár I., 2002. A repce (Brassica napus L.) tápláltsági állapotának megítélése növényanalízissel. Agrokémia és Talajtan. 51. 395–416.
Kádár I. et al., 2001. A repce (Brassica napus L.) műtrágyázása vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 50. 559–573.
Kjeldahl, J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. F. Analyt. Chemie. 22. 366–382.
Lickfett, T. et al., 1999. Seed yield, oil and phytate concentration in the seeds of two oilseed rape cultivars as affected by different phosphorus supply. European Journal of Agronomy. 11. 293–299.
Marschner, H., 1995. Mineral Nutrition of Higher Plants. 2nd edition. Academic Press. London.
Máthé-Gáspár, G., Radimszky, L. & Máthé, P., 2008. Changes in growth parameters and water content of young canola in response to N fertilization on two sites. Cereal Res. Commun. 36. 1927–1930.
Németh T., 1987–1988. Az őszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. Agrokémia és Talajtan. 36-37. 294–312.
Németh T., 1988. A N-ellátottság szerepe az őszi káposztarepce termesztésében. Kandidátusi értekezés. Budapest
Németh T. & Karamán J., 1986. A N-trágyázás hatása az őszi káposztarepce termésére és tápelemtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 35. 95–104.
Németh, T. et al., 2009. Nitrogen and sulfur content of canola grown on a calcareous chernozem soil. Commun. Soil Sci. Plant Analysis. 40. 825–834.
Panford, J. A. & deMan, J. M., 1990. Determination of oil content of seeds by NIR: Influence of fatty acid composition on wavelength selection. Journal of the American Oil Chemists’ Society. 67. (8) 473–482.
Puy, K. & Győri Z., 2002. Az őszi káposztarepce nitrogén- és kéntartalmának változása a tenyészidő folyamán. Agrártudományi Közlemények Debrecen. 77–80.
Rathke, G. W., Behrens, T., Diepenbrock, W., 2006. Integrated nitrogen manage-ment strategies to improve seed yield, oil content and nitrogen efficiency of winter oilseed rape (Brassica napus L.): A review. Agriculture, Ecosystems and Environment. 117. 80–108.
Sadras, V. O., 2006. The N:P stoichiometry of cereal, grain legume and oilseed crops. Field Crops Research. 95. 13–29.
Tkachuk, R., 1981. Oil and protein analysis of whole rapeseed kernels by near infrared reflectance spectroscopy. J. Am. Oil. Chem. Soc. 58. 819–822.