View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A talaj foszforforgalmában meghatározó szerepet játszó foszfatázenzimek forrásai az élő szervezetek, ezért az enzimaktivitás a külszíni meddőhányók felszínén az élő szervezetek megtelepedésének és aktivitásának, végső soron a talajfejlődésnek a jellemzője. Észak-Magyarország legnagyobb lignitbányáinak (Bükkábrány, Ecséd, Visonta) meddőhányóin vizsgáltuk a talajban végbemenő változások és fejlődés jelzőjeként a különböző korú és rekultivációs hasznosítású fedőrétegek foszfatázaktivitását. Célunk annak megállapítása volt, hogy a meddőhányók talajfejlődése a foszfatáz-aktivitáson keresztül mennyiben követhető. Vizsgálatunk a fedőréteg tulajdonságainak, a kor, a rétegmélység, a művelés és egyes talajtulajdonságok foszfatázaktivitásra gyakorolt hatásának megismerésére, elkülönítésére irányult. A meddőhányót 20 cm mélységig mintáztuk 3 rétegben (0–2, 2–7 és 7–20 cm). A meddőhányók igen nagy heterogenitását mind a mintázás, mind az értékelés során figyelembe vettük. A meddőhányó foszfatázaktivitása a környező bolygatatlan területekénél jóval alacsonyabb volt. A foszfatázaktivitás a meddőhányó korával nőtt, míg a rétegmélységgel általánosságban csökkent. A rétegmélységgel csökkenő foszfatáz-aktivitás a régi (≥ 5 év) hányófelszínek általános jellemzője, azonban a szántó művelésbe vont részeken jóval kisebb volt a csökkenés mértéke, mint a mechanikai művelés nélküli területeken. Az általános tendencia nem érvényesült valamennyi, új építésű (0–4 éves) meddőrészen, ahol esetenként a mélyebb réteg foszfatáz-aktivitása magasabb volt, mint a felszíni rétegé, jelezve a hányóépítés során felszínről elkerült réteg „megőrzött” foszfatázaktivitását. Az enzimaktivitást alakító talajtulajdonságok hatását a kor és rétegmélység és mintavételi idő szerint csoportosított adatokon vizsgáltuk. A humusztartalom valamennyi vizsgálati helyen és rétegben pozitív kapcsolatot mutatott a foszfatáz-aktivitással. Az Arany-féle kötöttség hatása elsősorban a régi meddőhányó részeken volt jelentős és pozitív. A CaCO3-tartalom magas szintje néhány esetben az enzimaktivitást gátolta. A tápanyagtartalmak összefüggését a foszfatázaktivitással nem tudtuk kimutatni, ugyanakkor a gombaszám pozitív hatása a foszfatázaktivitásra a szántott talajban egyértelműen megállapítható volt. Vizsgálatsorozatunk igazolta, hogy a fedőréteg foszfatázaktivitása jelzi a talajfejlődést, azonban megmutatta azt is, hogy az egyéb, enzimaktivitást alakító tényezők ismerete az elemzésekhez nélkülözhetetlen.

  • Buti, I. et al., 1987. The composition of streptomycete communities in recultivated soils of a refuse dump area at Gyöngyös-Visonta. In: Soil Biology and the Conservation of the Biosphere. (Ed.: Szegi, J.) 603–613. Akadémia Kiadó. Budapest.

  • Deng, D. P. & Tabatabai, M. A., 1997. Effect of tillage and residue management on enzyme activities in soils: III. Phosphatases and arylsulphatase. Biol. Fertil. Soils 24. 141–146.

  • Dutzler, F. G., 1977. Beziehungen zwischen der Enzymaktivität verschiedener Boden-typen der mikrobiellen Aktivität, der Wurzelmasse und einigen Klimafaktoren. Zeitschrift für Pflanzenernährung und Bodenkunde. 140. 351–374.

  • Erdősi F., 1966. Meddőhányók mikroklímájának néhány jellemzője a pécsi bányavidéken. Időjárás. 1. 41–46.

  • Erdősi F. & Lehmann A., 1984. A környezetváltozás hatásai. Mezőgazd. Kiadó. Bpest.

  • Fresquez, P. R., Aldon, E. F., & Lindemann, W. C., 1987. Enzyme activities in reclaimed coal mine spoils and soils. Landscape and Urban Planning. 14. 359–367.

  • Gil-Sotres, F. et al., 1992. Biochemical characterization of biological activity in very young mine soils. Biol. Fertil. Soils.13. 25–30.

  • Gulyás, F., 1983. Effect of fertilization on the soil biological activity of spoils. In: Recultivation of Technogenous Areas. (Ed.: Szegi, J.) 185–191. Mátraalja Coal Mining Company. Gyöngyös.

  • Halstead, R., 1964. Phosphatase activity of soils as influenced by lime and other treatments. Can. J. Soil Sci. 44. 137–144.

  • Klement, R., 1990. Acid phosphomonoesterase in a floodplain forest soil. Agrokémia és Talajtan. 49. 555–557.

  • Kovács F., 1995. A hazai szénelőfordulások erőműves célú hasznosítása. Magyar Energetika.3. 16–18.

  • Kovács, F. & Molnár, J., 1997. Mechanical and hydraulic characteristics of the lignite fired power plant wastes. Publ. Univ. of Miskolc, Series A. Mining. 52. (5) 51–64.

  • Kovács F., Mecsi J. & Molnár J., 1999. Az erőműi salak és pernye bekeverésének hatása a visontai bánya hányóanyagának mechanikai jellemzőire. Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat.132. (2) 109–115.

  • Krámer M. & Erdei S., 1958. A talaj foszfatáz-aktivitásának vizsgálata dinátrium-fenil-foszfáttal. Agrokémia és Talajtan. 7. 361–366.

  • Martin, J. P., 1950. Use of acid, rose bengal, and streptomycin in the plate method for estimating soil fungi. Soil Sci. 69. 215–232.

  • Máthéné Gáspár G. & Máthé P., 2009. Foszfatázaktivitás foszforral jól ellátott karbonátos homok és mészlepedékes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 58. 297–308.

  • Máthé, P., Füleky, G. & Anton, A., 1994. Effect of carbon- and phosphorus-content on the phosphomonoesterase activity in soil. Acta Biol. Hung. 45. 81–85.

  • Nagyné Vörös I., Szegi J. & Benesóczky J.-né., 1985. Rekultivációs módok vizsgálata visontai hányókon. In: A rekultiváció és a vele foglalkozó kutatások helyzete Magyarországon. Melioráció-, öntözés és tápanyaggazdálkodás. Rekultivációs melléklet. 57–63.

  • Nannipieri, P., Ceccanti, B. & Bianchi, D., 1988. Characterisation of humus-phosphatase complexes extracted from soil. Soil Biol Biochem. 20. 683–691.

  • Pant, H. K. & Warman, P. R., 2000. Enzymatic hydrolysis of soil organic phosphorus by immobilized phosphatases. Biol. Fertil. Soils. 30. 306–311.

  • Qiaoyun, H., Wei, L. & Peng, C., 2005. Adsorption, desorption and activities of acid phosphatase on various colloidal particles from an Ultisol. Colloids and Surfaces B: Biointerfaces. 45. (3–4) 209–214.

  • Skujins, J., 1978. History of abiotic soil enzyme research. In: Soil Enzymes. (Ed.: Burns, R. G.) 1–49. Academic Press. London.

  • Szegi, J., 1984. Some soil microbiological problems of the recultivation of technogenous areas. In: Soil Biology and Conservation of the Biosphere. (Ed.: Szegi, J.) 779–786. Akadémia Kiadó. Budapest.

  • Szili-Kovács, T. et al., 2007. Promoting microbial immobilization of soil nitrogen during restoration of abandoned agricultural fields by organic additions. Biol. Fertil. Soils. 43. 823–828.

  • Szili-Kovács, T. et al., 2009. Talajbiológiai és talajkémiai változók közötti összefüggések néhány tartamkísérlet talajában. Agrokémia és Talajtan. 58. 309–324.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 4 0
Jul 2020 6 1 0
Aug 2020 2 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 2 0 0
Nov 2020 2 2 0
Dec 2020 0 0 0