A talaj foszforforgalmában meghatározó szerepet játszó foszfatázenzimek forrásai az élő szervezetek, ezért az enzimaktivitás a külszíni meddőhányók felszínén az élő szervezetek megtelepedésének és aktivitásának, végső soron a talajfejlődésnek a jellemzője. Észak-Magyarország legnagyobb lignitbányáinak (Bükkábrány, Ecséd, Visonta) meddőhányóin vizsgáltuk a talajban végbemenő változások és fejlődés jelzőjeként a különböző korú és rekultivációs hasznosítású fedőrétegek foszfatázaktivitását. Célunk annak megállapítása volt, hogy a meddőhányók talajfejlődése a foszfatáz-aktivitáson keresztül mennyiben követhető. Vizsgálatunk a fedőréteg tulajdonságainak, a kor, a rétegmélység, a művelés és egyes talajtulajdonságok foszfatázaktivitásra gyakorolt hatásának megismerésére, elkülönítésére irányult. A meddőhányót 20 cm mélységig mintáztuk 3 rétegben (0–2, 2–7 és 7–20 cm). A meddőhányók igen nagy heterogenitását mind a mintázás, mind az értékelés során figyelembe vettük. A meddőhányó foszfatázaktivitása a környező bolygatatlan területekénél jóval alacsonyabb volt. A foszfatázaktivitás a meddőhányó korával nőtt, míg a rétegmélységgel általánosságban csökkent. A rétegmélységgel csökkenő foszfatáz-aktivitás a régi (≥ 5 év) hányófelszínek általános jellemzője, azonban a szántó művelésbe vont részeken jóval kisebb volt a csökkenés mértéke, mint a mechanikai művelés nélküli területeken. Az általános tendencia nem érvényesült valamennyi, új építésű (0–4 éves) meddőrészen, ahol esetenként a mélyebb réteg foszfatáz-aktivitása magasabb volt, mint a felszíni rétegé, jelezve a hányóépítés során felszínről elkerült réteg „megőrzött” foszfatázaktivitását. Az enzimaktivitást alakító talajtulajdonságok hatását a kor és rétegmélység és mintavételi idő szerint csoportosított adatokon vizsgáltuk. A humusztartalom valamennyi vizsgálati helyen és rétegben pozitív kapcsolatot mutatott a foszfatáz-aktivitással. Az Arany-féle kötöttség hatása elsősorban a régi meddőhányó részeken volt jelentős és pozitív. A CaCO3-tartalom magas szintje néhány esetben az enzimaktivitást gátolta. A tápanyagtartalmak összefüggését a foszfatázaktivitással nem tudtuk kimutatni, ugyanakkor a gombaszám pozitív hatása a foszfatázaktivitásra a szántott talajban egyértelműen megállapítható volt. Vizsgálatsorozatunk igazolta, hogy a fedőréteg foszfatázaktivitása jelzi a talajfejlődést, azonban megmutatta azt is, hogy az egyéb, enzimaktivitást alakító tényezők ismerete az elemzésekhez nélkülözhetetlen.
Buti, I. et al., 1987. The composition of streptomycete communities in recultivated soils of a refuse dump area at Gyöngyös-Visonta. In: Soil Biology and the Conservation of the Biosphere. (Ed.: Szegi, J.) 603–613. Akadémia Kiadó. Budapest.
Deng, D. P. & Tabatabai, M. A., 1997. Effect of tillage and residue management on enzyme activities in soils: III. Phosphatases and arylsulphatase. Biol. Fertil. Soils 24. 141–146.
Dutzler, F. G., 1977. Beziehungen zwischen der Enzymaktivität verschiedener Boden-typen der mikrobiellen Aktivität, der Wurzelmasse und einigen Klimafaktoren. Zeitschrift für Pflanzenernährung und Bodenkunde. 140. 351–374.
Erdősi F., 1966. Meddőhányók mikroklímájának néhány jellemzője a pécsi bányavidéken. Időjárás. 1. 41–46.
Erdősi F. & Lehmann A., 1984. A környezetváltozás hatásai. Mezőgazd. Kiadó. Bpest.
Fresquez, P. R., Aldon, E. F., & Lindemann, W. C., 1987. Enzyme activities in reclaimed coal mine spoils and soils. Landscape and Urban Planning. 14. 359–367.
Gil-Sotres, F. et al., 1992. Biochemical characterization of biological activity in very young mine soils. Biol. Fertil. Soils.13. 25–30.
Gulyás, F., 1983. Effect of fertilization on the soil biological activity of spoils. In: Recultivation of Technogenous Areas. (Ed.: Szegi, J.) 185–191. Mátraalja Coal Mining Company. Gyöngyös.
Halstead, R., 1964. Phosphatase activity of soils as influenced by lime and other treatments. Can. J. Soil Sci. 44. 137–144.
Klement, R., 1990. Acid phosphomonoesterase in a floodplain forest soil. Agrokémia és Talajtan. 49. 555–557.
Kovács F., 1995. A hazai szénelőfordulások erőműves célú hasznosítása. Magyar Energetika.3. 16–18.
Kovács, F. & Molnár, J., 1997. Mechanical and hydraulic characteristics of the lignite fired power plant wastes. Publ. Univ. of Miskolc, Series A. Mining. 52. (5) 51–64.
Kovács F., Mecsi J. & Molnár J., 1999. Az erőműi salak és pernye bekeverésének hatása a visontai bánya hányóanyagának mechanikai jellemzőire. Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat.132. (2) 109–115.
Krámer M. & Erdei S., 1958. A talaj foszfatáz-aktivitásának vizsgálata dinátrium-fenil-foszfáttal. Agrokémia és Talajtan. 7. 361–366.
Martin, J. P., 1950. Use of acid, rose bengal, and streptomycin in the plate method for estimating soil fungi. Soil Sci. 69. 215–232.
Máthéné Gáspár G. & Máthé P., 2009. Foszfatázaktivitás foszforral jól ellátott karbonátos homok és mészlepedékes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 58. 297–308.
Máthé, P., Füleky, G. & Anton, A., 1994. Effect of carbon- and phosphorus-content on the phosphomonoesterase activity in soil. Acta Biol. Hung.45. 81–85.
Nagyné Vörös I., Szegi J. & Benesóczky J.-né., 1985. Rekultivációs módok vizsgálata visontai hányókon. In: A rekultiváció és a vele foglalkozó kutatások helyzete Magyarországon. Melioráció-, öntözés és tápanyaggazdálkodás. Rekultivációs melléklet. 57–63.
Nannipieri, P., Ceccanti, B. & Bianchi, D., 1988. Characterisation of humus-phosphatase complexes extracted from soil. Soil Biol Biochem. 20. 683–691.
Pant, H. K. & Warman, P. R., 2000. Enzymatic hydrolysis of soil organic phosphorus by immobilized phosphatases. Biol. Fertil. Soils. 30. 306–311.
Qiaoyun, H., Wei, L. & Peng, C., 2005. Adsorption, desorption and activities of acid phosphatase on various colloidal particles from an Ultisol. Colloids and Surfaces B: Biointerfaces. 45. (3–4) 209–214.
Skujins, J., 1978. History of abiotic soil enzyme research. In: Soil Enzymes. (Ed.: Burns, R. G.) 1–49. Academic Press. London.
Szegi, J., 1984. Some soil microbiological problems of the recultivation of technogenous areas. In: Soil Biology and Conservation of the Biosphere. (Ed.: Szegi, J.) 779–786. Akadémia Kiadó. Budapest.
Szili-Kovács, T. et al., 2007. Promoting microbial immobilization of soil nitrogen during restoration of abandoned agricultural fields by organic additions. Biol. Fertil. Soils. 43. 823–828.
Szili-Kovács, T. et al., 2009. Talajbiológiai és talajkémiai változók közötti összefüggések néhány tartamkísérlet talajában. Agrokémia és Talajtan. 58. 309–324.
Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu
Indexing and Abstracting Services:
| 2024 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | |
| CiteScore rank | |
| SNIP | |
| Scimago | |
| SJR index | 0.145 |
| SJR Q rank | Q4 |
| 2023 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | 0.4 |
| CiteScore rank | Q4 (Agronomy and Crop Science) |
| SNIP | 0.105 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.151 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Agrokémia és Talajtan | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid Online only |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article (only for OA publications) |
| Printed Color Illustrations | 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 172 EUR / 198 USD (Online only) |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Agrokémia és Talajtan | |
|---|---|
| Language | Hungarian, English |
| Size | B5 |
| Year of Foundation |
1951 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
2 |
| Founder | Magyar Tudományos Akadémia  |
| Founder's Address |
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0002-1873 (Print) |
| ISSN | 1588-2713 (Online) |
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Dec 2024 | 339 | 0 | 0 |
| Jan 2025 | 128 | 0 | 0 |
| Feb 2025 | 190 | 0 | 0 |
| Mar 2025 | 198 | 0 | 0 |
| Apr 2025 | 22 | 0 | 0 |
| May 2025 | 3 | 0 | 0 |
| Jun 2025 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
