View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A talaj foszforforgalmában meghatározó szerepet játszó foszfatázenzimek forrásai az élő szervezetek, ezért az enzimaktivitás a külszíni meddőhányók felszínén az élő szervezetek megtelepedésének és aktivitásának, végső soron a talajfejlődésnek a jellemzője. Észak-Magyarország legnagyobb lignitbányáinak (Bükkábrány, Ecséd, Visonta) meddőhányóin vizsgáltuk a talajban végbemenő változások és fejlődés jelzőjeként a különböző korú és rekultivációs hasznosítású fedőrétegek foszfatázaktivitását. Célunk annak megállapítása volt, hogy a meddőhányók talajfejlődése a foszfatáz-aktivitáson keresztül mennyiben követhető. Vizsgálatunk a fedőréteg tulajdonságainak, a kor, a rétegmélység, a művelés és egyes talajtulajdonságok foszfatázaktivitásra gyakorolt hatásának megismerésére, elkülönítésére irányult. A meddőhányót 20 cm mélységig mintáztuk 3 rétegben (0–2, 2–7 és 7–20 cm). A meddőhányók igen nagy heterogenitását mind a mintázás, mind az értékelés során figyelembe vettük. A meddőhányó foszfatázaktivitása a környező bolygatatlan területekénél jóval alacsonyabb volt. A foszfatázaktivitás a meddőhányó korával nőtt, míg a rétegmélységgel általánosságban csökkent. A rétegmélységgel csökkenő foszfatáz-aktivitás a régi (≥ 5 év) hányófelszínek általános jellemzője, azonban a szántó művelésbe vont részeken jóval kisebb volt a csökkenés mértéke, mint a mechanikai művelés nélküli területeken. Az általános tendencia nem érvényesült valamennyi, új építésű (0–4 éves) meddőrészen, ahol esetenként a mélyebb réteg foszfatáz-aktivitása magasabb volt, mint a felszíni rétegé, jelezve a hányóépítés során felszínről elkerült réteg „megőrzött” foszfatázaktivitását. Az enzimaktivitást alakító talajtulajdonságok hatását a kor és rétegmélység és mintavételi idő szerint csoportosított adatokon vizsgáltuk. A humusztartalom valamennyi vizsgálati helyen és rétegben pozitív kapcsolatot mutatott a foszfatáz-aktivitással. Az Arany-féle kötöttség hatása elsősorban a régi meddőhányó részeken volt jelentős és pozitív. A CaCO3-tartalom magas szintje néhány esetben az enzimaktivitást gátolta. A tápanyagtartalmak összefüggését a foszfatázaktivitással nem tudtuk kimutatni, ugyanakkor a gombaszám pozitív hatása a foszfatázaktivitásra a szántott talajban egyértelműen megállapítható volt. Vizsgálatsorozatunk igazolta, hogy a fedőréteg foszfatázaktivitása jelzi a talajfejlődést, azonban megmutatta azt is, hogy az egyéb, enzimaktivitást alakító tényezők ismerete az elemzésekhez nélkülözhetetlen.

  • Buti, I. et al., 1987. The composition of streptomycete communities in recultivated soils of a refuse dump area at Gyöngyös-Visonta. In: Soil Biology and the Conservation of the Biosphere. (Ed.: Szegi, J.) 603–613. Akadémia Kiadó. Budapest.

  • Deng, D. P. & Tabatabai, M. A., 1997. Effect of tillage and residue management on enzyme activities in soils: III. Phosphatases and arylsulphatase. Biol. Fertil. Soils 24. 141–146.

  • Dutzler, F. G., 1977. Beziehungen zwischen der Enzymaktivität verschiedener Boden-typen der mikrobiellen Aktivität, der Wurzelmasse und einigen Klimafaktoren. Zeitschrift für Pflanzenernährung und Bodenkunde. 140. 351–374.

  • Erdősi F., 1966. Meddőhányók mikroklímájának néhány jellemzője a pécsi bányavidéken. Időjárás. 1. 41–46.

  • Erdősi F. & Lehmann A., 1984. A környezetváltozás hatásai. Mezőgazd. Kiadó. Bpest.

  • Fresquez, P. R., Aldon, E. F., & Lindemann, W. C., 1987. Enzyme activities in reclaimed coal mine spoils and soils. Landscape and Urban Planning. 14. 359–367.

  • Gil-Sotres, F. et al., 1992. Biochemical characterization of biological activity in very young mine soils. Biol. Fertil. Soils.13. 25–30.

  • Gulyás, F., 1983. Effect of fertilization on the soil biological activity of spoils. In: Recultivation of Technogenous Areas. (Ed.: Szegi, J.) 185–191. Mátraalja Coal Mining Company. Gyöngyös.

  • Halstead, R., 1964. Phosphatase activity of soils as influenced by lime and other treatments. Can. J. Soil Sci. 44. 137–144.

  • Klement, R., 1990. Acid phosphomonoesterase in a floodplain forest soil. Agrokémia és Talajtan. 49. 555–557.

  • Kovács F., 1995. A hazai szénelőfordulások erőműves célú hasznosítása. Magyar Energetika.3. 16–18.

  • Kovács, F. & Molnár, J., 1997. Mechanical and hydraulic characteristics of the lignite fired power plant wastes. Publ. Univ. of Miskolc, Series A. Mining. 52. (5) 51–64.

  • Kovács F., Mecsi J. & Molnár J., 1999. Az erőműi salak és pernye bekeverésének hatása a visontai bánya hányóanyagának mechanikai jellemzőire. Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat.132. (2) 109–115.

  • Krámer M. & Erdei S., 1958. A talaj foszfatáz-aktivitásának vizsgálata dinátrium-fenil-foszfáttal. Agrokémia és Talajtan. 7. 361–366.

  • Martin, J. P., 1950. Use of acid, rose bengal, and streptomycin in the plate method for estimating soil fungi. Soil Sci. 69. 215–232.

  • Máthéné Gáspár G. & Máthé P., 2009. Foszfatázaktivitás foszforral jól ellátott karbonátos homok és mészlepedékes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 58. 297–308.

  • Máthé, P., Füleky, G. & Anton, A., 1994. Effect of carbon- and phosphorus-content on the phosphomonoesterase activity in soil. Acta Biol. Hung.45. 81–85.

  • Nagyné Vörös I., Szegi J. & Benesóczky J.-né., 1985. Rekultivációs módok vizsgálata visontai hányókon. In: A rekultiváció és a vele foglalkozó kutatások helyzete Magyarországon. Melioráció-, öntözés és tápanyaggazdálkodás. Rekultivációs melléklet. 57–63.

  • Nannipieri, P., Ceccanti, B. & Bianchi, D., 1988. Characterisation of humus-phosphatase complexes extracted from soil. Soil Biol Biochem. 20. 683–691.

  • Pant, H. K. & Warman, P. R., 2000. Enzymatic hydrolysis of soil organic phosphorus by immobilized phosphatases. Biol. Fertil. Soils. 30. 306–311.

  • Qiaoyun, H., Wei, L. & Peng, C., 2005. Adsorption, desorption and activities of acid phosphatase on various colloidal particles from an Ultisol. Colloids and Surfaces B: Biointerfaces. 45. (3–4) 209–214.

  • Skujins, J., 1978. History of abiotic soil enzyme research. In: Soil Enzymes. (Ed.: Burns, R. G.) 1–49. Academic Press. London.

  • Szegi, J., 1984. Some soil microbiological problems of the recultivation of technogenous areas. In: Soil Biology and Conservation of the Biosphere. (Ed.: Szegi, J.) 779–786. Akadémia Kiadó. Budapest.

  • Szili-Kovács, T. et al., 2007. Promoting microbial immobilization of soil nitrogen during restoration of abandoned agricultural fields by organic additions. Biol. Fertil. Soils. 43. 823–828.

  • Szili-Kovács, T. et al., 2009. Talajbiológiai és talajkémiai változók közötti összefüggések néhány tartamkísérlet talajában. Agrokémia és Talajtan. 58. 309–324.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

 

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

         

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 144 EUR / 194 USD
Print + online subscription: 160 EUR / 232 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 146 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Publication
Programme
2021 Volume 70
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 2 0 0
May 2021 4 0 0
Jun 2021 3 0 0
Jul 2021 5 0 0
Aug 2021 6 0 0
Sep 2021 2 0 0
Oct 2021 0 0 0

Felkért hozzászólás

Dobos Endre, Vadnai Péter, Bertóti Réka Diána, Kovács Károly, Michéli Erika, Szegi Tamás, Fullajtar Emil, Penizek Vit és Switoniak Marcin: „Új WRB alapú validációs adatbázis és validációs módszertan Közép-Európára, ValiDat.DSM” című cikkéhez (Agrokémia és Talajtan 63. (2) 393–408)

Author: Gábor Illés