Agrokémia és Talajtan
Volume/Issue:
Volume 60: Issue 1
Root analysis in stands of beech, hornbeam–pedunculate oak and Turkey oak
Authors:
Ernő Führer Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai és Erdőművelési Osztály 9400 Sopron Paprét 17.

Search for other papers by Ernő Führer in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
György Czupy Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai és Erdőművelési Osztály Sárvár

Search for other papers by György Czupy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Judit Kocsisné Antal Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai és Erdőművelési Osztály Sárvár

Search for other papers by Judit Kocsisné Antal in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Anikó Jagodics Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai és Erdőművelési Osztály 9400 Sopron Paprét 17.

Search for other papers by Anikó Jagodics in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
103–118
Online Publication Date:
21 Jun 2011
Publication Date:
01 Jun 2011
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/agrokem.60.2011.1.8
Keywords:
fafajok; gyökérrendszer; föld alatti dendromassza
Restricted access

Három klímajelző fafajú – egy bükkös, egy gyertyános–kocsányos tölgyes és egy cseres – faállományban végzett összehasonlító gyökérvizsgálatok eredményeit mutatja be a dolgozat. Az állományok talajtani és hidrológiai tulajdonságai többé-kevésbé megegyeznek. Klímájuk azonban különbözik, a bükkös a legnedvesebb, a cseres pedig a legszárazabb adottságú. A legfontosabb eredmények az alábbiak: – Az 50 mm-nél vastagabb gyökerek a talajba lefelé hatolva kizárólag a törzs alatt fordultak elő, a többi vastagsági csoportba (20–50, 5–20, 2–5 és 0–2 mm) tartozó gyökerek mennyisége viszont a törzstől távolodva fokozatosan csökkent. – Az egyes talajrétegekben (10–150 cm) lévő gyökerek összes tömege fölülről lefelé haladva fokozatosan csökkent. – A szívgyökérzettel rendelkező árnyéktűrő bükkösben a felső 30 cm-es rétegben a durva gyökerek (Ø>2 mm) aránya 66%, a fénykedvelő, karógyökérzetű csernél és kocsányos tölgyesnél pedig 50, ill. 45% volt. – Mindhárom ökoszisztémában a felső 100 cm-es talajrétegben elhelyezkedő gyökérzet tömege meghaladta az összes gyökértömeg 90%-át. – A fizikai talajféleség az egyes talajszintek finomgyökér-behálózottságát (Ø<2 mm) nagymértékben befolyásolta. – A finomgyökérzet és a hajtás (Ø<1 cm) tömegének aránya a legcsapadékosabb, azaz a legjobb vízellátottságú bükk esetében volt a legnagyobb (2,49), a kocsányos tölgynél 2,14, a legkedvezőtlenebb vízellátottságú csernél pedig 1,9 volt. – A föld alatti dendromassza aránya az egészhez (föld feletti és föld alatti dendromassza) faállományonként különböző volt: bükkösben 17%, a gyertyános–kocsányos tölgyesben 24%, a cseresben pedig 27%. – A kedvezőbb ökológiai, elsősorban klímaadottságok a szervesanyag-produkcióra pozitívan hatottak, mert a föld feletti dendromassza a jobb körülmények mellett abszolút értékben és arányában is nagyobb volt.

  • Bauch, J. & Schröder, W., 1982. Zellulärer Nachweis einiger elemente in den Feinwurzeln gesunder und erkrankter Tannen (Abies alba Mill.) und Fichten (Picea abies [L.] Karst.). Forstwiss. Cent.bl. 101. 285–294.

  • Blaschke, H., 1986. Einfluss von saurer Beregnung und Kalkung auf die Biomasse und Mykorrhizierung der Feinwurzel von Fichten. Forstwiss. Cent.bl. 105. 324–333

  • Block, J., 1983. Ermittlung der Wurzeltiefe von Kiefern und Stieleichen zur Beurteilung der möglichen Auswirkungen von Grundwasserabsenkung auf den Wald. In: Wurzelökologie und ihre Nutzanwendung. (Eds.: Böhm, W., Kutschera, L. & Lichtenegger, E.) 566–575. Bundesanstalt für alpenländische Landwirtschaft. Gumpenstein, A-Irdning.

  • Blommberg, W. J. & Hall, A. A., 1986. Effects of laminated root rot on relationships between stem growth and root-system-size, morphology, and a spatial distribution in Douglas-fir. For. Sci. 32. (1) 202–219.

  • Børja, I. et al., 2008. Stand age and fine root biomass, distribution and morphology in a Norway spruce chronosequence in southeast Norway. Tree Physiology. 28. 773–784.

  • Burger, H., 1930a. Bodenveränderung und Wurzelbildung. Schweiz. Z. Forstwes. 81. (2) 67–71.

  • Burger, H., 1930b. Holzarten auf verschiedenen Bodenarten. Mitt. Eidgenöss. Forsch. anst. Wald Schnee Landsch. 16. (1) 49–128.

  • Burger, H., 1931. Wasserreiser und Wurzelbrut. Schweiz. Z. Fostwes. 82. (10) 305–308.

  • Büsgen, M., 1901. Einiges über die Gestalt und Wachstumsweise der Baumwurzeln. Allg. Forst-Jagdztg. 27. 273–278, 305–314.

  • Büsgen, M., 1905. Studien über die Wurzelsysteme einiger dicotyler Holzpflanzen. Flora. 95. 58–94.

  • Büttner, V. & Leuschner, C., 1994. Spatial and temporal patterns of fine root abundance in a mixed oak-beech forest. Forest Ecology and Management. 70. (1–3) 11–21.

  • Curt, T. & Prèvosto, B., 2003. Root biomass and rooting profile of naturally regenerated beech in mid-elevation Scots pine woodlands. Plant Ecology. 167. 269–282.

  • Eichhorn, J., 1992. Wurzeluntersuchungen an sturmgeworfenen Bäumen in Hessen. Forst. Holz. 47. 1555–1559.

  • Eichhorn, J., Gürtner, E. & Hüttermann, A., 1988. Wurzelspitzenhäufigkeit von Feinwurzeln als Funktionsparameter der Schädigung von Altfichten. Allg. Forst-Jagdztg. 159. 37–42.

  • Engler, A., 1903. Untersuchungen über das Wurzelwachstum der Holzarten. Mitt. Schweiz. Centralanstalt forstl. Versuchswes. 7. 247–317.

  • Faragó S., 1960. Homoki cserjék gyökérfeltárása. Erdészeti Kutatások. 56. (1-3) 341–360.

  • Faragó, S., 1972. Investigations on the growth rate of Austrian pine (Pinus nigra) roots and side branches. Erdészeti Kutatások. 68. (2) 155–176.

  • Finér, L. et al., 2007. Variation in fine root biomass of three European tree species: Beech (Fagus sylvatica L.), Norway spruce (Picea abies L. Karst.), and Scots pine (Pinus sylvestris L.). Plant Biosystems. 141. 394–405.

  • Friedrich, J., 1992. Räumliche Variation bodenchemischer und -physikalischer Merkmalsgrössen sowie der Wurzelverteilung in Buchen- und Fichtenwald-ökosystemen. Dissertation. Univ. Göttingen.

  • Führer E., 2010. A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21“ Füzetek. 61. 98–107.

  • Führer E. & Jagodics A., 2009. A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „KLÍMA-21” Füzetek. 57. 43–55.

  • Glatzel, G., 1983. Root distribution and soil water depletion in an Oak-Hornbeam stand (Quercus petraea, Q. robur, Carpinus betulus) and Spruce Thicket (Picea abies). In: Wurzelökologie und ihre Nutzanwendung. (Eds.: Böhm, W., Kutschera, L. & Lichtenegger, E.) 65–88. Bundesanstalt für alpenländische Landwirtschaft. Gumpenstein, A-Irdning.

  • Göttsche, D., 1972. Verteilung von Feinwurzeln und Mykorrhizen im Bodenprofil eines Buchen- und Fichtenbestandes im Solling. Mitt. Bundesforsch.anst. Forst- Holzwirtsch. 88. 1–102.

  • Helmisaari, H. S. et al., 2007. Fine root biomass in relation to site and stand characteristics in Norway spruce and Scots pine stands. Tree Physiology. 27. 1493–1504.

  • Hilf, H. H., 1927. Studien über die Wurzel-Ausbreitung von Fichte, Buche und Kiefer, in geschlossenen älteren Beständen, insbesondere auf Sandböden. Dissertation. Hannover.

  • Hoffmann, G., 1974. Einfluss von Sommerdürre auf das Wurzelwachstum von Lärche (Larix leptolepis). In: Ökologie und Physiologie des Wurzelwachstums. (Ed.: Hoffmann, G.) 213–282. II. Internationales Symposium, Potsdam 1971. Akademie Verlag. Berlin.

  • Járó Z., 1991. Lomberdők gyökérrendszere és gyökértömege. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, Sopron. 1. 5–22.

  • Járó Z., 1995. A legfontosabb magyarországi természetszerű, származék- és kultúr erdőtársulások évi szervesanyag-képzése. Kutatási jelentés a 1385. számú OTKA pályázatról.

  • Jozefaciukowa, W., 1983. Biomass of root systems of principal species of woodstand in the reserve «Las Piwnicki» (polnisch). Acta Universitatis Nicolai Copernici. 55. 42–49.

  • Karpov, V. G. (Ed.), 1983. Faktory regulaci ekosistemov elovych lesov. Nauka. Leningrad.

  • Keresztesi B., 1969. Beszámoló a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) „A gyökérzet és a rizoszférában élő szervezetek produktivitásának vizsgálati módszerei” című szimpóziumáról. Erdészeti Kutatások. 65. (2–3) 329–363.

  • Krauss, G. et al., 1939. Standortsgemässe Durchführung der Abkehr von der Fichtenwirtschaft im nordwestsächsischen Niederland. Tharandter forstliches Jahrbuch. 90. 481–715.

  • Krauss, G., Wobst, W. & Gärtner, G., 1934. Humusauflage und Bodendurch-wurzelung im Eibenstocker Granitgebiet. Tharandter forstliches Jahrbuch. 85. 290–370.

  • Ladefoged, K., 1939. Untersuchungen über die Periodizität im Ausbruch und Längen-wachstum der Wurzeln bei einigen unserer gewöhnlichsten Waldbäumen. Host & Sono. Kopenhagen.

  • Laitakari, E., 1929a. The root system of Pinus sylvestris. A morphological investigation. Acta Forestalia Fennica. 33. (1) 1-380.

  • Laitakari, E., 1929b. Die Wurzelforschung in ihrer Beziehung zur praktischen Forstwirtschaft. Acta Forestalia Fennica. 33. (2) 1–31.

  • Lyr, H. & Hoffmann, G., 1992. Wachstum – Einflussfaktoren. In: Physiologie und Ökologie der Gehölze. (Eds.: Lyr, H. et al.) 397–438. Gustav Fischer Verlag. Jena–Stuttgart.

  • Magyar P., 1929. Gyökérvizsgálatok csemetekerti és szikes talajban. Erdészeti Kísérletek. 31. (2) 117–165.

  • Magyar P., 1961. Gyökérvizsgálatok. In: Alföldfásítás II. (Szerk.: Magyar P.) 86–104. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Mainiero, R. & Kazda, M., 2006. Depth-related fine root dynamics of Fagus sylvatica during exceptional drought. Forest Ecology and Management. 237. (1–3) 135–142.

  • Majer A., 1958. Bükk erdőtípusok gyökérszint-vizsgálata. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 14. (1–3) 117–134.

  • Melzer, E. W., 1964. Vergleich der Wurzelausbildung zwischen meliorierten und nicht meliorierten Standorten der Oberförsterei Adorf/Vogtland. Arch. F. Forstwesen. 13. 615–625.

  • Murach, D., 1984. Die Reaktion der Feinwurzeln von Fichten (Picea abies Karst.) aufzunehmende Bodenversauerung. Göttinger Bodenkundliche Berichte. 77. 1–126.

  • Murach, D., 1991. Feinwurzelumsätze auf bodensauren Fichtenstandorten. Forstarchiv. 62. 1–17.

  • Persson, H., 1979. Fine-root production, mortality and decomposition in forest ecosystems. Vegetatio. 41. (2) 101–109.

  • Persson, H., 1980. Spatial distribution of fine-root growth, mortality and decomposition in a young Scots pine stand in Central Sweden. Oikos. 34. 77–87.

  • Polomski, J. & Kuhn, N., 1998. Wurzelsysteme. Birmensdorf, Eidgenössische Forschungsanstalt für Wald, Schnee und Landschaft. Verlag Paul Haupt. Bern–Stuttgart–Wien.

  • Puhe, J., 1994. Die Wurzelentwicklung der Fichte (Picea abies [L.] Karst.) bei unterschiedlichen chemischen Bodenbedingungen. Göttingen, Berichte des Forschungszentrums Waldökosysteme. Reihe A. 108. 128 S.

  • Rastin, N., 1991. Influence of waterlogging on root distribution, fine-root biomass and mycorrhizal number of Norway spruce. In: Plant Roots and Their Environment. (Eds.: McMichael, B. L. & Persson, H.) 319–331. Elsevier. Amsterdam.

  • Santantonio, D., 1990. Modeling growth and production of tree roots. In: Process Modeling of Forest Growth Responses to Environmental Stress. (Eds.: Dixon, R. K. et al.) 124–141. Timber Press. Portland.

  • Schmid, I., 2002. The influence of soil type and interspecific competition on the fine root system of Norway spruce and European beech. Basic and Applied Ecology. 3. (4) 339–346.

  • Stienen, H., 1985. Struktur und Funktion der Feinwurzeln gesunder und erkrankter Fichten (Picea abies [L] Karst.) unter Wald- und Kulturbedingungen. Dissertation. Univ. Hamburg.

  • Stienen, H. et al., 1984. Mikroskopische und röntgenenergie-dispersive Unter-suchungen an Feinwurzeln gesunder und erkrankter Fichten verschiedener Standorte. Forstwiss. Cent.bl. 103. 262–274.

  • Yin, X., Perry, J. A. & Dixon, R. K., 1989. Fine-root dynamic and biomass distribution in a Quercus ecosystem following harvesting. Forest Ecology and Management. 27. (3–4) 159–177.

  • Collapse
  • Expand
Cover Agrokémia és Talajtan
Agrokémia és Talajtan
Print ISSN:
0002-1873
Online ISSN:
1588-2713

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Section Editors

  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest) - soil chemistry, soil pollution
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil physics
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil mapping, spatial and spectral modelling
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - agrochemistry and plant nutrition
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil water flow modelling
  • Szili-Kovács Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil biology and biochemistry

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Imréné Takács Tünde (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • CABELLS Journalytics
  • CABI
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS

2023  
Scopus  
CiteScore 0.4
CiteScore rank Q4 (Agronomy and Crop Science)
SNIP 0.105
Scimago  
SJR index 0.151
SJR Q rank Q4

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Online only
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article (only for OA publications)
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 172 EUR / 198 USD (Online only)
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation		 1951
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address		 H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 60 1 1
Jul 2024 21 0 0
Aug 2024 9 0 0
Sep 2024 44 0 0
Oct 2024 261 0 0
Nov 2024 374 1 0
Dec 2024 233 0 0