View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Mezőgazdaságtudományi Intézet 5540 Szarvas Szabadság út 1–3.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Kukorica műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáltuk a talaj P-ellátottságának hatását a kukorica szemtermésére, P- és Zn-tápláltsági állapotára, valamint e két tápelem kölcsönhatására. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A talaj főbb jellemzői: a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, humusztartalom 2,8–3,2%, a művelt réteg pH(KCl)-ja 5,0-5,2, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%, az AL-P2O5-tartalma a P-trágyázástól függően 120–362 mg·kg-1, EDTA Zn-tartalma 3,0 mg·kg-1. Jelen dolgozatban a 2001 és 2008 között, a tartamkísérlet 12–19. éveiben végzett kísérletek P-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők: – A savanyú kémhatású agyagos vályogtalajon, melynek P-ellátottsága P-trágyázás nélkül 120–150 mg AL-P2O5·kg-1 között változott, a kukorica szemtermése 7,39 t·ha-1 volt a nyolc év átlagában. A szemtermés maximuma a 160–220 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinten jelentkezett. Ennél magasabb P-ellátottságnál (360 mg AL-P2O5·kg-1 értékig), a terméshozamban érdemi változás nem volt kimutatható. – A címerhányás kezdetén végzett levélanalízis eredményei szerint a jobb P-ellátottságot a kukoricalevél nagyobb P-koncentrációja kísérte. A kukoricalevél P-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján meghatározott kielégítő P-ellátottsági határérték a 10–14 t·ha-1 szemtermésszinten a 0,20–0,37% P-koncentrációhoz kötődik. – A növekvő P-ellátottságot kísérő P–Zn antagonizmus a 160 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinttől érvényesült, de a 160–360 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági tartományban és a művelt réteg kielégítő Zn-ellátottságánál a kukorica Zn-tápláltságá-nak csökkenése termésdepressziót nem váltott ki. – A kukoricalevél Zn-koncentrációja, P/Zn aránya és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján a 10–14 t·ha-1 termésszinthez tartozó kielégítő Zn-koncentráció 10–32 mg Zn·kg-1, a P/Zn arány pedig 80–330.

  • Alloway, B. J., 2008. Zinc in Soil and Crop Nutrient. IZA–IFA. Brussel, Belgium–Paris, France.

  • Banaj, D. et al., 2006. Phosphorus impacts on yield and nutritional status of maize. Cereal Research Commun. 34. 393–396.

  • Bergmann, W., 1979. Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bergmann, W., 1992. Nutritional disorders of plants – Development, visual and analytical diagnosis. Gustav Fisher Verlag. Jena–Stuttgart–New York.

  • Bergmann, W. & Neubert, P., 1976. Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse. VEB Gustav Fisher Verlag. Jena.

  • Bukvic, G. et al., 2003. Effect of P and Zn fertilisation on biomass yield and its uptake by maize lines (Zea mays L.). Plant Soil. Environ. 49. 505–510.

  • Csathó P., Kádár I. & Sarkadi J., 1989. A kukorica műtrágyázása meszes csernozjom talajon. Növénytermesztés. 38. 69–75.

  • Elek É. & Kádár I., 1980. Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest.

  • Izsáki, Z., 2008a. Effect of soil P supply on P–Zn interactions in a maize (Zea mays L.) long-term field experiment. Cereal Research Commun. 36. 1851–1854.

  • Izsáki Z., 2008.b. Hatások és kölcsönhatások vizsgálata NPK műtrágyázási tartamkísérletben kukorica (Zea mays L.) jelzőnövénnyel. Növénytermelés. 57. 275–289.

  • Kádár I. & Márton L., 2007. Búza utáni kukorica trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1969–2006 között. Növénytermelés. 56. 147–159.

  • Kádár I. & Shalaby, M. H., 1986. A P- és Zn-trágyázás közötti összefüggés vizsgálata meszes csernozjom talajon. Növénytermesztés. 35. 419–424.

  • Kádár I. & Turán T., 2002. P–Zn kölcsönhatás mészlepedékes csernozjom talajon kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan. 51. 381–394.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerkönyve. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • MÉM NAK, 1979. Mütrágyázási irányelvek és üzemi módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest.

  • Modaihsh, A. S., Abdallah, A. E. & El-Shall, A. A., 1996. Assessment of P–Zn interaction in corn grown on calcareous soil. J. King Saud University. 8. Agric. Sci. 2. 299–314.

  • Nagy J., 2007. Kukoricatermesztés. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Turán T. L., 2003. Foszfor–cink kölcsönhatás-vizsgálatok a trágyázási kutatásokban. Agrokémia és Talajtan. 52. 185–194.

  • Prabhalcaran Nair, K. P. & Babu, G. R., 1975. Zinc–phosphorus–iron interaction studies in maize. Plant and Soil. 42. 517–536.

  • Reuter, D. J. & Robinson, J. B., 1997. Plant Analysis: An Interaction Manual. CSIRO. Australia.

  • Verma, T. S. & Minhas, R. S., 1987. Zinc and phosphorus interaction in a wheat–maize cropping system. Nutrient Cycling in Agroecosystems. 13. (1) 77–86.