View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén vizsgáltuk a K és B elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban napraforgó jelzőnövénnyel. Az alaptrágyázás 100–100 kg N és P2O5·ha-1 volt. A K-szinteket 0, 1000 és 2000 kg·ha-1 K2O feltöltő adaggal, a B-szinteket 0, 20, 40 és 60 kg·ha-1 adaggal állítottuk be 1987 őszén, lucerna elővetemény után. A műtrágyákat Ca-ammónium-nitrát, szuperfoszfát, 60%-os KCl és 11%-os bórax formában alkalmaztuk. Főparcellaként a 3 K-szint, alparcellaként a 4 B-szint szolgált. A kísérletet 12 kezeléssel 3 ismétlésben, összesen 36 parcellával, osztott parcellás (split-plot) elrendezésben állítottuk be. A termőhely szántott rétege 5% körüli CaCO3-ot, 3% humuszt, 20–22% agyagot tartalmazott. A talaj eredetileg N, Ca, Mg és Mn elemekkel jól, káliummal közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A napraforgó tenyészideje alatt 290 mm csapadékot kapott (a sokéves átlaghoz közeli érték), igen száraz volt viszont a május és a július. A főbb megállapítások, eredmények: – Betakarítás idején a ha-onkénti tőszám 34 ezerről 23 ezerre csökkent igazolhatóan a B-terhelés nyomán a K-kontroll parcellákon. A tőszámcsökkenés nagyobb tányérokat, ezerkaszattömeget és tányéronkénti kaszattömeget indukálva terméskiegyenlítődést eredményezett. A káliummal feltöltött parcellákon a bór ilyen irányú negatív hatása elmaradt. A kaszat 2,1, a szár szintén 2,1, a tányér 1,3, az összes légszáraz föld feletti biomassza tömege 5,5 t·ha-1 mennyiséget tett ki. – A B-trágyázás igazolhatóan növelte a napraforgó szerveinek B-tartalmát, míg a K-trágyázás igazolhatóan vagy tendencia jelleggel mérsékelte. Az aratáskori tányérban halmozódott fel a legtöbb bór (69 mg·kg-1 átlagos koncentrációban), mely a szár és a kaszat átlagos B-készletét mintegy 3-szorosan múlta felül. A K-trágyázással a növényben mért K-tartalom érdemben nem módosult. – A 4–6 leveles korú gyökérben főként a Na és Fe, a hajtásban a N, K, Ca és Mg, az aratáskori tányérban a B mellett a Ca és Cu, míg a kaszatban a N, P, Zn és Cu elemek dúsultak. A szár N, P, Zn és Cu elemekben szegényedett el, melyekben a generatív kaszat dúsult. – Az 1 t kaszattermés + a hozzá tartozó szár és tányér melléktermés elemtartalma közelítően 46 kg N, 40 kg K (47 kg K2O), 27 kg Ca (38 kg CaO), 7 kg P (16 kg P2O5), 7 kg Mg (11 kg MgO) mennyiséget tett ki. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a napraforgó elemigényének becslésekor a szaktanácsadásban. – A talajzsaroló, illetve trágyaigényesnek tartott napraforgó trágyaigénye drasztikusan lecsökken kombájn betakarításnál, amennyiben a K, Ca és Mg elemek döntően a táblán maradó melléktermésben találhatók és el sem kerülnek az adott tábláról.

  • Balogh I. & Józsa Á., 1986. Nyírségi savanyú Mg-hiányos homok- és erdőtalajok kémiai javításának jelentősége az üzemi napraforgó termesztésében. In: Jövedelmezőbb napraforgótermesztés. 128–132. MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet. Budapest.

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talajtápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest

  • Beckenbach, J. R., 1944. Functional relationships between boron and various anions in the nutrition of tomato. Florida. Univ. Agr. Expt. Sta. Tech. Bull. 395.

  • Blair, A. W. & Brown, B. E., 1921. The influence of fertilizers containing borax on the yield of potatoes and corn, – season 1920. Soil. Sci. 11. 369–384.

  • Bergmann, W., 1979. Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Dvoracsek M., 1986. A napraforgó műtrágyázása és a jövedelmezőség az OTK kísérletek tükrében. In: Jövedelmezőbb napraforgótermesztés. 109–127. MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet. Budapest.

  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Finck, A., 1979. Dünger und Düngung. Verlag Chemie. Weinheim. New York.

  • Gupta, U. C., 1979. Boron nutrition of crops. Advances in Agronomy. 31. 273–307.

  • Győri D. & Ihász I., 1968. Egyszerű vizsgálatok a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Harmati I., 1989. Adatok a napraforgó műtrágyázásához. Agrokémia és Talajtan. 39. 207–212.

  • Kabata-Pendias, A. & Pendias, H., 1984. Trace Elements in Soil and Plants. CRC Press. Inc. Boca Raton, Florida.

  • Kádár I., 1989. Túltrágyázzuk-e a napraforgót? Agrokémia és Talajtan. 38. 441–447.

  • Kádár I., 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM–MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I., 2001. A napraforgó (Helianthus annuus L.) tápelemfelvétele mészlepedékes vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 285–295.

  • Kádár I., Koncz J. & Ragályi P., 2009. A kémiai elemek légköri ülepedése és agronómiai/környezeti jelentősége. Növénytermelés. 58. (4) 17–43.

  • Kádár I. & Shalaby, M. H., 1985. A K és B trágyázás hatása a talaj és a növény tápelemtartalmára. Növénytermelés. 34. (4) 321–327.

  • Kádár I. & Vass E., 1988. Napraforgó műtrágyázása és meszezése savanyú homoktalajon. Növénytermelés. 37. 541–547.

  • Kjeldahl, J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • Lásztity B., 1983. Műtrágyázás hatása a napraforgó fejlődésére és tápanyagforgalmára a tenyészidő folyamán II. Tápanyagfelvétel. Növénytermelés. 32. 259–268.

  • Lukács D.-né, 1988. A napraforgó olajtartalmának alakulása az ország különböző tájegységein. In: Magyar Mezőgazdaság Melléklete. Minőség, hatékonyság, jövedelmezőség. 7–10.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • MÉM NAK, 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Pais I., 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Rajkai K., 2011. A talajok hasznosítható vízkészletének becslése az MTA TAKI kísérleti telepein. Szóbeli közlés.

  • Reeve, E. & Shive, J. W., 1943. Potassium-boron relations in plants. Better Crops with Plant Food. 27. (4) 14–16.

  • Reeve, E. & Shive, J. W., 1944. Potassium-boron and calcium-boron relationship in plant nutrition. Soil. Sci. 57. 1–14.

  • Shalaby, M. H. & Kádár I., 1984. A kálium és a bór közötti kölcsönhatások vizsgálata napraforgó jelzőnövénnyel meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33. 275–280.

  • Sillanpää, M., 1982. Micronutrients and the Nutrient Status of Soils. A Global Study. FAO Soils Bulletin. No. 48. FAO. Rome.

  • Sippola, J. & Erviö, R., 1977. Determination of boron in soils and plants by the azomethine-H method. Finn. Chem. Lett. 138–140.

  • Sommer, A. L., 1927. The search for elements essential in only small amounts for plant growth. Science. 66. 482–484.

  • Sommer, A. L. & Lipman, C. B., 1926. Evidence on the indispensable nature of zinc and boron for higher green plants. Plant Physiol. 1. 231–249.

  • Szabó S. A., Regiusné M. Á. & Győri D., 1987. Mikroelemek a mezőgazdaságban. I. Esszenciális mikroelemek. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Tölgyesi Gy., 1989. A bór helyzete és szerepe a táplálékláncban. Magyar Állatorvosok Lapja. 44. (4) 249–252.

  • Tölgyesi, Gy., 1990. Boron content of lucerne. Acta Agron. Hung. 39. 287–295.

  • Tölgyesi, Gy. & Kozma, A., 1974. Factors affecting boron uptake by grasses. Agrokémia és Talajtan. 23. 83–98.

  • Tyurin, I. V., 1937. Organicseszkie vescsesztva pocsv. Szelhozgiz. Moszkva.

  • Vágó I., 1994. A talajok B-tartalmának és a növények B-felvételének vizsgálata. Kand. Értekezés Tézisei. DATE. Debrecen.

  • Warington, K., 1923. The effect of boric acid and borax on the broad bean and certain other plants. Ann. Bot. 37. 629–638.