View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén vizsgáltuk a K és B elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban napraforgó jelzőnövénnyel. Az alaptrágyázás 100–100 kg N és P2O5·ha-1 volt. A K-szinteket 0, 1000 és 2000 kg·ha-1 K2O feltöltő adaggal, a B-szinteket 0, 20, 40 és 60 kg·ha-1 adaggal állítottuk be 1987 őszén, lucerna elővetemény után. A műtrágyákat Ca-ammónium-nitrát, szuperfoszfát, 60%-os KCl és 11%-os bórax formában alkalmaztuk. Főparcellaként a 3 K-szint, alparcellaként a 4 B-szint szolgált. A kísérletet 12 kezeléssel 3 ismétlésben, összesen 36 parcellával, osztott parcellás (split-plot) elrendezésben állítottuk be. A termőhely szántott rétege 5% körüli CaCO3-ot, 3% humuszt, 20–22% agyagot tartalmazott. A talaj eredetileg N, Ca, Mg és Mn elemekkel jól, káliummal közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A napraforgó tenyészideje alatt 290 mm csapadékot kapott (a sokéves átlaghoz közeli érték), igen száraz volt viszont a május és a július. A főbb megállapítások, eredmények: – Betakarítás idején a ha-onkénti tőszám 34 ezerről 23 ezerre csökkent igazolhatóan a B-terhelés nyomán a K-kontroll parcellákon. A tőszámcsökkenés nagyobb tányérokat, ezerkaszattömeget és tányéronkénti kaszattömeget indukálva terméskiegyenlítődést eredményezett. A káliummal feltöltött parcellákon a bór ilyen irányú negatív hatása elmaradt. A kaszat 2,1, a szár szintén 2,1, a tányér 1,3, az összes légszáraz föld feletti biomassza tömege 5,5 t·ha-1 mennyiséget tett ki. – A B-trágyázás igazolhatóan növelte a napraforgó szerveinek B-tartalmát, míg a K-trágyázás igazolhatóan vagy tendencia jelleggel mérsékelte. Az aratáskori tányérban halmozódott fel a legtöbb bór (69 mg·kg-1 átlagos koncentrációban), mely a szár és a kaszat átlagos B-készletét mintegy 3-szorosan múlta felül. A K-trágyázással a növényben mért K-tartalom érdemben nem módosult. – A 4–6 leveles korú gyökérben főként a Na és Fe, a hajtásban a N, K, Ca és Mg, az aratáskori tányérban a B mellett a Ca és Cu, míg a kaszatban a N, P, Zn és Cu elemek dúsultak. A szár N, P, Zn és Cu elemekben szegényedett el, melyekben a generatív kaszat dúsult. – Az 1 t kaszattermés + a hozzá tartozó szár és tányér melléktermés elemtartalma közelítően 46 kg N, 40 kg K (47 kg K2O), 27 kg Ca (38 kg CaO), 7 kg P (16 kg P2O5), 7 kg Mg (11 kg MgO) mennyiséget tett ki. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a napraforgó elemigényének becslésekor a szaktanácsadásban. – A talajzsaroló, illetve trágyaigényesnek tartott napraforgó trágyaigénye drasztikusan lecsökken kombájn betakarításnál, amennyiben a K, Ca és Mg elemek döntően a táblán maradó melléktermésben találhatók és el sem kerülnek az adott tábláról.

  • Balogh I. & Józsa Á., 1986. Nyírségi savanyú Mg-hiányos homok- és erdőtalajok kémiai javításának jelentősége az üzemi napraforgó termesztésében. In: Jövedelmezőbb napraforgótermesztés. 128–132. MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet. Budapest.

  • Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talajtápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest

  • Beckenbach, J. R., 1944. Functional relationships between boron and various anions in the nutrition of tomato. Florida. Univ. Agr. Expt. Sta. Tech. Bull. 395.

  • Blair, A. W. & Brown, B. E., 1921. The influence of fertilizers containing borax on the yield of potatoes and corn, – season 1920. Soil. Sci. 11. 369–384.

  • Bergmann, W., 1979. Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Dvoracsek M., 1986. A napraforgó műtrágyázása és a jövedelmezőség az OTK kísérletek tükrében. In: Jövedelmezőbb napraforgótermesztés. 109–127. MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet. Budapest.

  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Finck, A., 1979. Dünger und Düngung. Verlag Chemie. Weinheim. New York.

  • Gupta, U. C., 1979. Boron nutrition of crops. Advances in Agronomy. 31. 273–307.

  • Győri D. & Ihász I., 1968. Egyszerű vizsgálatok a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Harmati I., 1989. Adatok a napraforgó műtrágyázásához. Agrokémia és Talajtan. 39. 207–212.

  • Kabata-Pendias, A. & Pendias, H., 1984. Trace Elements in Soil and Plants. CRC Press. Inc. Boca Raton, Florida.

  • Kádár I., 1989. Túltrágyázzuk-e a napraforgót? Agrokémia és Talajtan. 38. 441–447.

  • Kádár I., 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM–MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I., 2001. A napraforgó (Helianthus annuus L.) tápelemfelvétele mészlepedékes vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 285–295.

  • Kádár I., Koncz J. & Ragályi P., 2009. A kémiai elemek légköri ülepedése és agronómiai/környezeti jelentősége. Növénytermelés. 58. (4) 17–43.

  • Kádár I. & Shalaby, M. H., 1985. A K és B trágyázás hatása a talaj és a növény tápelemtartalmára. Növénytermelés. 34. (4) 321–327.

  • Kádár I. & Vass E., 1988. Napraforgó műtrágyázása és meszezése savanyú homoktalajon. Növénytermelés. 37. 541–547.

  • Kjeldahl, J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366–382.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • Lásztity B., 1983. Műtrágyázás hatása a napraforgó fejlődésére és tápanyagforgalmára a tenyészidő folyamán II. Tápanyagfelvétel. Növénytermelés. 32. 259–268.

  • Lukács D.-né, 1988. A napraforgó olajtartalmának alakulása az ország különböző tájegységein. In: Magyar Mezőgazdaság Melléklete. Minőség, hatékonyság, jövedelmezőség. 7–10.

  • MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • MÉM NAK, 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Pais I., 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Rajkai K., 2011. A talajok hasznosítható vízkészletének becslése az MTA TAKI kísérleti telepein. Szóbeli közlés.

  • Reeve, E. & Shive, J. W., 1943. Potassium-boron relations in plants. Better Crops with Plant Food. 27. (4) 14–16.

  • Reeve, E. & Shive, J. W., 1944. Potassium-boron and calcium-boron relationship in plant nutrition. Soil. Sci. 57. 1–14.

  • Shalaby, M. H. & Kádár I., 1984. A kálium és a bór közötti kölcsönhatások vizsgálata napraforgó jelzőnövénnyel meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33. 275–280.

  • Sillanpää, M., 1982. Micronutrients and the Nutrient Status of Soils. A Global Study. FAO Soils Bulletin. No. 48. FAO. Rome.

  • Sippola, J. & Erviö, R., 1977. Determination of boron in soils and plants by the azomethine-H method. Finn. Chem. Lett. 138–140.

  • Sommer, A. L., 1927. The search for elements essential in only small amounts for plant growth. Science. 66. 482–484.

  • Sommer, A. L. & Lipman, C. B., 1926. Evidence on the indispensable nature of zinc and boron for higher green plants. Plant Physiol. 1. 231–249.

  • Szabó S. A., Regiusné M. Á. & Győri D., 1987. Mikroelemek a mezőgazdaságban. I. Esszenciális mikroelemek. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Tölgyesi Gy., 1989. A bór helyzete és szerepe a táplálékláncban. Magyar Állatorvosok Lapja. 44. (4) 249–252.

  • Tölgyesi, Gy., 1990. Boron content of lucerne. Acta Agron. Hung. 39. 287–295.

  • Tölgyesi, Gy. & Kozma, A., 1974. Factors affecting boron uptake by grasses. Agrokémia és Talajtan. 23. 83–98.

  • Tyurin, I. V., 1937. Organicseszkie vescsesztva pocsv. Szelhozgiz. Moszkva.

  • Vágó I., 1994. A talajok B-tartalmának és a növények B-felvételének vizsgálata. Kand. Értekezés Tézisei. DATE. Debrecen.

  • Warington, K., 1923. The effect of boric acid and borax on the broad bean and certain other plants. Ann. Bot. 37. 629–638.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2020 4 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 1 0 0
Mar 2021 1 0 0
Apr 2021 1 0 0
May 2021 6 0 0
Jun 2021 1 0 0