Gödöllői barna erdőtalajon adszorpciós kísérletben vizsgáltuk a talaj, illetve 2,5, 5 és 10% komposzt bekeverésével létrehozott keverék maximális Cu- és Zn-megkötő képességét. Vizsgálatunk szerint a bekevert komposzt mennyiségének növekedésével jelentősen megnőtt a talaj Cu-, illetve Zn-megkötése. Angolperje csíranövény teszt segítségével meghatároztuk a fenti talaj–komposzt keverékekben a növények hajtásával 10 nap talaj–gyökér kontaktus esetén felvett Cu- és Zn-mennyiségeket. Az ökotoxikológiai teszt azt mutatta, hogy a környezetvédelmi határérték kétszerese sem a Cu-, sem a Zn-terhelés esetén nem mutatott szignifikáns negatív hatást az angolperje hajtásának száraz tömegére. Ugyanakkor a növekvő komposztmennyiség a réz felvehetőségét kis mértékben, a cink felvehetőségét valamivel nagyobb mértékben lecsökkentette. Ezzel szemben a forróvíz-oldható Cu-mennyiség csak kis mértékben, a Zn-mennyiség viszont jelentősen megnövekedett a növekvő komposztmennyiség hatására, jelezve, a forróvíz-oldható szerves anyag nehézfém-mobilizáló hatását.
Bridge, M. B., 1995. Toxic metal accumulation from agricultural use of sludge: are USEPA regulations protective? J. Environ. Qual. 24. 5–18.
Buzás I. (szerk.), 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Csathó P., 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. Akaprint. Budapest.
Farrell, M. & Jones, D. L., 2010. Use of composts in the remediation of heavy metal contamined soil. J. Haz. Mat. 175. 575–582.
Füleky, Gy. & Benedek, Sz., 2010. Composting as recycling of biowaste. A review. In: Sustainable Agriculture Reviews (Ed.: Lichtfouse, E.) Vol. 3. Sociology, Organic Farming, Climate Change and Soil Science. 319–346. Springer. Dordrecht–Heidelberg–London–New York.
Füleky, Gy. & Czinkota, I., 1993. Hot water percolation (HWP): A new rapid soil extraction method. Plant and Soil. 157. 131–135.
Kádár I., 2008. A mikroelemkutatások eredményeiről, különös tekintettel a Cu és Zn elemekre. Acta Agr. Óvár. 50. 9–13.
Kádár I., 2010. Mikroelem-terhelés hatása a sárgarépára (Daucus carota L.) karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 59. 27–46.
Li, Y., Yue, Q. & Yao, B., 2010. Adsorption kinetics and desorption of Cu(II) and Zn(II) from aqueous solution onto humic acid. J. Haz. Mat. 178. 455–461.
Murányi A. & Füleky Gy., 1997. Ammóniumfelvétel hatása a gyökérkörnyezet savanyodására és az angolperje csíranövény ólomfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 46. 185–196.
Murányi A., Füleky Gy. & Józefaciuk, G., 1997. Ammóniumfelvétel hatása a gyökérkörnyezet savanyodására és az angolperje csíranövény kadmiumfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 46. 197–205.
Nooman, H. J. & Füleky Gy., 1989. Gyors bioteszt a talaj tápelem-szolgáltató képességének meghatározására. Agrokémia és Talajtan. 38. 121–142.
Nooman, H. J. & Füleky, Gy., 1991/1992. Biotesting of soil fertility and fertilizer response. Bulletin Univ. Agric. Gödöllő. 1991/1992. 17–30.
Stanford, G. & De Ment, T. D., 1957. A method for measuring short-term nutrient absorption by plants: 1. Nitrogen. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 21. 612–617.
Tapia, Y. et al., 2010. Chemical characterization and evaluation of composts as organic amendments for immobilizing cadmium. Biores. Technol. 101. 5437–5443.
Zubillaga, M. S. & Lavado, R. S., 2006. Phytotoxicity of biosolids compost at different degrees of maturity compared to biosolids and animal manures. Compost Sci. Ut. 14. 267–270.
10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. Magyar Közlöny. 53. 3156–3167.