View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet Debrecen Böszörményi út 138.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Laboratóriumi vizsgálatok keretében tanulmányoztuk a különböző bentonit- és zeolitkezelések (5, 10, 15 és 20 g·kg-1) hatását a homoktalaj vízemelő és víztartó képességére. Továbbá tenyészedényes vizsgálatban az alkalmazott anyagok hatását tanulmányoztuk a talaj néhány kémiai és mikrobiológiai paraméterére, valamint az angolperje (Lolium perenne L.) tesztnövény biomassza szárazanyag mennyiségére. A kísérlet beállítása a DE MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézetében történt 2007 és 2010 között, savanyú [pH(H2O) = 5,6], humuszos homoktalajon (Pallag) három ismétlésben. Összesen harminc 6 kg-os, alul perforált edény beállítására került sor. Az alkalmazott bentonit és zeolit a vályog fizikai féleségű talajhoz hasonló (KA = 40–41), kémhatásuk gyengén lúgos [pH(H2O) = 7,3–7,8] volt. A kísérletsorozat négy év átlageredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A bentonit és a zeolit alkalmazott dózisainak növekedésével párhuzamosan a homoktalaj kapilláris vízemelésének mértéke csökkent. A nagy dózisú zeolit-kezelésben a vízemelés mértéke kisebbnek bizonyult, mint a bentonit ugyanezen dózisa mellett. Mind a bentonit, mind a zeolit víztartó képessége a homokéhoz képest szignifikánsan nagyobb volt. A dózisok növekedésével a homoktalajban megtartott víz mennyisége nőtt. Eredményeink szerint a homoktalaj víztartó képességéhez mérten a bentonit 10%-kal több vizet tartott meg, mint a zeolit. A talaj kémhatása [pH(H2O), pH(KCl)] minden bentonit- és zeolitdózis hatására szignifikánsan nőtt, a hidrolitos aciditás értékei csökkentek. Már a kis dózisok is szignifikánsan növelték a kémhatás értékeit. A talaj könnyen felvehető tápanyagkészlete mindkét természetes anyag hatására növekedést mutatott. Kismértékben nőtt a talaj nitrát-N-tartalma, míg a talaj AL-oldható foszfor- és káliumtartalma szignifikánsan. A bentonit – kivéve a mikroszkopikus gombák mennyiségét – a vizsgált öt talajmikrobiológiai tulajdonságot egyértelműen pozitívan befolyásolta. Szignifikánsan pozitív hatású volt a kis és közepes dózis is. A zeolit esetében szintén a közepes és közepes–nagy dózisok mellett határoztuk meg a nagyobb értékeket. A zeolit-dózisok a vizsgált talajmikrobiológiai tulajdonságok többségét nagyobb mértékben serkentették, mint a bentonit. A növényi biomassza mennyisége nőtt, mindkét kőzetőrlemény esetében a közepes dózis mellett mértük a legnagyobb szárazanyag-produkciót. A zeolit termésnövelő hatása nagyobbnak bizonyult, mint a bentonité.

  • Buzás I., Murányi A. & Rédly L.-né, 1988. A talaj kémhatásának vizsgálata. In: Talaj-és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. (Szerk: Buzás I.) 87–102. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Fekete J. & Stefanovits P., 2002. Dunántúli vörösagyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Agrokémia és Talajtan. 51. 305–324.

  • Felföldy L., 1987. A biológiai vízminősítés. (4. javított és bővített kiadás). Budapest.

  • Gerei L. (szerk.), 1970. Talajtani és agrokémiai vizsgálati módszerek. OMMI. Bpest.

  • Filep Gy., 1995. Talajvizsgálat. Egyetemi jegyzet. Debrecen.

  • Ghrair, A., Ingwersen, J. & Streck, T., 2008. Immobilization of heavy metals in soil using nanoparticles produced from zeolitic tuff. In: Book of Abstracts, Eurosoil 2008 (Vienna, August 25–29). Soil-Society-Environment. (Eds.: Blum, W. E. H., Gerzabek, M. H. & Vodrazka, M.) 211–212. University of Natural Resources and Applied Life Sciences (BOKU). Vienna.

  • Huzsvai L., 2004. Biometriai módszerek az SPSS-ben, SPSS alkalmazások. DE MTK. Debrecen.

  • Jakusné Sári Sz., 2007. Tőzeghelyettesítő anyagok a paprikahajtatásban. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék. Budapest.

  • Kazó B., 1981. Homoktalajok melioratív javítása hígtrágya, barnaszén, zeolit dezaggregátumokkal. Agrokémia és Talajtan. 30. 199–200.

  • Köhler M., 2000. Köhler Mihály munkássága II. kötet. Válogatás publikációiból. Melioráció, környezetkímélő és ökogazdálkodás, környezetvédelem. Debrecen.

  • Lazányi J., 2003. Bentonitos tufa jelentősége a homoktalajok javításában. In: Agrárgazdaság Vidékfejlesztés és Agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA), Debrecen, 2003. április 1–2. 4–8. DE ATC. Debrecen.

  • Makádi M., Henzsel I. & Lazányi J., 2003. Bentonit alkalmazása szántóföldi növénytermesztésben. In: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA), Debrecen, 2003. április 1–2. 8–12. DE ATC. Debrecen.

  • Márton Á. & Szabóné Cs. K., 2002. A riolittufa alkalmazásának hatásvizsgálata különböző kémhatású homoktalajokon. In: Tartamkísérletek, tájtermesztés, vidékfejlesztés. I. kötet. 213–219. Debreceni Egyetem ATC. Debrecen.

  • Mátyás E., 1979. A természetes zeolitok és zeolittartalmú kőzetek földtani-teleptani jellemzése, különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazás szempontjából fontos tulajdonságaira. Felhasználói szimpózium. Szerencs. 25–30. Geoproduct Kft. Mád.

  • Muhlbachova, G. & Simon, T. 2003. Effects of zeolite amendment on microbial biomass and respiratory activity in heavy metal contaminated soils. Plant, Soil and Environment. 49. (12) 536–541.

  • Pártay G., RAjkainé V. K. & Lukács A., 2006. Káliummigráció vizsgálata káliföldpáttal kezelt gyökérközegben. Agrokémia és Talajtan. 55. (2) 395–414.

  • Pisarovic, A., Filipan, T. & Tisma, S., 2003. Application of zeolite based special substrates in agriculture-ecological and ecomonical justification. Periodicum Biologorum. 105. (3) 287–293.

  • Pochon, J. & Tardieux, P., 1962. Tecniques D’Analyse en Micobiologie du Sol. Collection „Technivues de Base”. 102.

  • Savvas, D. et al., 2004. Yield and nutrient status in the root environment of tomatoes (Licopersicon esculentum) grown on chemically active and inactive inorganic substrates. Acta Horticulturae. 644. 377–383.

  • Schimmel, S. M. & Darley, W. M., 1985. Productivity and density of soil algae in an agricultural system. Ecology. 66. (5) 1439–1447.

  • Schnitzler, J., Gruda, M. & Michalsky, T., 1994. Bringt Bentonit Forteile bei der Anzucht von Gemüsejungpflanzen? Gartenbau – Magazin. 3. 34–35.

  • Shitina, E. A. & Bolyshev, N. N., 1963. Algal communities in the soils of arid steppes and desert steppes. Bot Zurn. 5. 670–680.

  • Simon, L., 2001. Effects of natural zeolite and bentonite on the phytoavailability of heavy metals in chicory. In: Environmental Restoration of Metals Contaminated Soil. (Ed.: Iskandar, I. K.) 261–271. Lewis Publishers. Boca Raton.

  • Solti G., 1987. Az alginit. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. Budapest.

  • Šperanda, M. et al., 2008. The effects of a differently prepared natural zeolite clinoptilolite on weaned piglets. Cereal Research Commun. 36. 1547–1550.

  • Szeder, B. et al., 2008. Biological and agronomic indicators of the impact of fieldscale bentonite application. Cereal Research Commun. 36. 911–914.

  • Szegi J., 1979. Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.

  • Szegi T. et al., 2008. Szerves – szervetlen adalékanyagok hatása a nyírségi homoktalajok talajszerkezeti, nedvességgazdálkodási tulajdonságaira és a terméseredményekre. Talajvédelem. Különszám. 163–168.

  • Usman, A., Kuzyakov, Y. & Stahr, K., 2005. Effect of clay minerals on immobilization of heavy metals and microbial activity in a sewage sludge-contaminated soil. Journal of Soils and Sediments. 5. (4) 245–252.

  • Witkamp, M., 1966. Decomposition of leaf litter in relation to environment microflora and microbial respiration. Ecology. 47. 194–201.

  • Željko, B. et al., 2007. Influence of zeolite application in laying hen breeding on biogas production. Cereal Research Commun. 35. (2) 301–304.