View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet 4032 Debrecen Böszörményi út 138.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenne L.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.

  • Afzal, A., Bano, A. & Fatima, M., 2010. Higher soybean yield by inoculation with N-fixing and P-solubizing bacteria. Agronomy for Sustainable Development. 30. (2) 487–495.

  • Anatolij, V. H., 1990. Mikrobiális készítmények alkalmazása a növénytermesztésben. Agrokémia és Talajtan. 39. 235–238.

  • Balláné K. A. et al., 2008a. Az NH4NO3 és a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a talaj könnyen oldható nitrogén, foszfor- és káliumtartalmára. Talajvédelem különszám. (Szerk.: Simon L.) 361–368.

  • Balláné Kovács A., 2008b. Az NH4NO3 műtrágya és a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a fejessaláta (Lactuca sativa L.) N, S, NO3 és SO4 2– tartalmának változására. 50th Jubilee Georgikon Scientific Conference, Keszthely. 148.

  • Balláné, A. K. et al., 2008c. Influence of bio- and chemical fertilization on nitrate accumulation, phosphorus and calcium content in lettuce (Lactuca sativa L.) Cereal Research Commun. 36. 555–558.

  • Biró B., 2002. Talaj és rhizobiológiai eszközökkel a fenntartható növénytermesztés és környezetminőség szolgálatában. Acta Agron. Hung. 50. 77–85.

  • Biró B., 2003. A növény–talaj–mikroba kölcsönhatások szerepe az elemfelvétel alakulásában. In: Mikroelemek a táplálékláncban. (Szerk.: Simon L. & Szilágyi M.) 1–11. Bessenyei Gy. Könyvkiadó. Nyíregyháza.

  • Biró, B. et al., 2000. Interrelation between Azospirillum and Rhizobium nitrogen-fixers and arbuscular mycorrhizal fungi in the rhizosphere of alfalfa at sterile, AMF-free or normal soil conditions. J. Appl. Soil Ecol. 15. 159–168.

  • Buzás I., 1987. Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Chauhan, D. R., Paroda, S. & Singh, D. P., 1995. Effect of biofertilizers, gypsum and nitrogen on growth and yield of raya (Brassica jurncea). Indian Journal of Agronomy. 40. 639–642.

  • Dadnia, M. R., Asgharzadeh, A. & Poor, S. L., 2010. Effect of organomineral fertilizer (Pseudomonas, Azospirillum and Azotobacter) on nutrient uptake by wheat (Tricitum aestivum L.) crop. Research on Crops. 11. 620–623.

  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersichungen über die chemishe Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Elkoca, E., Kantar, F. & Sahin, F., 2008. Influence of nitrogen fixing and phosphorus solubilizing bacteria on the nodulation, plant growth, and yield of chickpea. Journal of Plant Nutrition. 31. 157–171.

  • El-Kramany, M. F., Bahr, A. A. & Gomaa, A. M., 2001. Response of a local and some exotic mungbean varieties to bio- and mineral fertilization. Acta Agron. Hung. 49. 251–259.

  • El-Sirafy, Z. M., Woodard, H. J. & El-Norjar, E. M., 2006. Contribution of biofertilizers and fertilizer nitrogen to nutrient uptake and yield of Egyptian winter wheat. Journal of Plant Nutrition 29. 587–599.

  • Felföldy L., 1987. A biológiai vízminősítés. Vízgazdálkodási Intézet. Budapest.

  • Füleky Gy., 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Hamatová-Hlamácková, E., 1963. A „Nitrazon” baktériumos oltóanyag előállítása és pillangós növényeknél való alkalmazása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Agrokémia és Talajtan. 12. 661–666.

  • Hedge. D. M., Dwivedi, B. S. Babu, S. N. S., 1999. Biofertilizers for cereal production in India – A review. Indian Journal of Agricultural Sciences. 69. (2) 73–83.

  • Hegedüs, S. et al., 2008. Impact of bacterial fertilizer on the component of industrial Poppy varieties. Cereal Research Commun. 36. 1719–1722.

  • Jakusné Sári Sz., 2007. Tőzeghelyettesítő anyagok a paprikahajtatásban. Doktori (Ph.D) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék. Budapest.

  • Kaewchai, S., Soytong, K. & Hyde, K. D., 2009. Mycrofungicides and fungal biofertilizers. Fungal Diversity. 38. 25–50.

  • Kátai, J., Sándor, Z. & Tállai M., 2008. The effect of an artificial and a bacterium fertilizer on some soil characteristics and on the biomass of the rye-grass (Lolium perenne L.). Cereal Research Commun. 36. 1171–1174.

  • Kincses, I., Filep, T. & Kremper, R., 2008a. Effect of nitrogen fertilization and biofertilization on element content of parsley. Cereal Research Commun. 36. 571–574.

  • Kincses S. I., Nagy P. T. & Kremper R., 2008b. Baktériumtrágyák hatása az angolperje (Lolium perenne L.) termésére különböző típusú talajon. AGTEDU 2008 Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Tudományos Konferencia Kiadvány, Kecskemét. ISSN 1586-846x. 92–97.

  • Köves-Péchy K. et al., 1989. A Rhizobiumos oltás, mint környezetkímélő technológiai eljárás. Agrokémia és Talajtan. 38. 235–238.

  • Kumar, V. et al., 1999. Effect of phosphate solubizing analogue resistant mutants of Azotobacter chroococcum on sorghum. Indian Journal of Agricultural Sciences. 69. (3) 198–200.

  • Leaungvutiviroj, C. et al., 2010. Development of a new biofertilizer with high capacity for N2-fixation, phosphate and potassium solubilization and auxin production. Bioscience Biotechnology and Biochemistry. 74. 1098–1101.

  • Mahfouz, S. A. & Sharaf-Eldin, M. A., 2007. Effect of mineral vs. biofertilizer on growth, yield, and essential oil content of fennel (Foeniculum vulgare Mill.) International Agrophysics. 21. 361–366.

  • Manninger E. & Kővári B., 1983. Rhizobium-törzsek izolálása és hatékonyságuk vizsgálata 1981-ben. Agrokémia és Talajtan. 32. 225–236.

  • Manninger E. & Szegi J., 1963. A „baktériumtrágyák” alkalmazásáról tartott nemzetközi koordinációs konferencia Leningrádban. Agrokémia és Talajtan. 12. 171–174.

  • Misra, A. & Naidu, K. M., 1990. Effect of biofertilizers and their method of application on nitrogen economy in sugarcane. Indian Journal of Agronomy. 35. (1–2) 120–125.

  • Mrkovacki, N. & Milic, V., 2001. Use of Azotobacter chroococcum as potentially useful in agricultural application. Annals of Microbiology. 51. (2) 145–158.

  • Ogbo, F. C., 2010. Conversion of cassava wastes for biofertilizer production using phosphate solubizing fungi. Bioresource Technology. 101. 4120–4124.

  • Schweinsberg-Mickan, M. Sz. & Muller, T., 2009. Impact of effective microorganisms and other biofertilizers on soil microbial characteristics, organic matter decomposition, and plant growth. Journal of Plant Nutrition and Soil Science. 172. 704–712.

  • Solti G., 2004. Talajoltó baktériumtrágyák. Magyar Mezőgazdaság. 59. (39) 19.

  • Soós T. & Kónya K., 1978. Szója rhizobium oltóanyagokkal Ramann-féle erdőtalajon végzett szabadföldi vizsgálatok. Agrokémia és Talajtan. 27. 445–450.

  • Szabó I. M., 1996. A bioszféra mikrobiológiája II. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Thamm F.-né, Krámer M. & Sarkadi J., 1968. Növények és trágya-anyagok foszfortartalmának meghatározása ammonium-molibdovanadátos módszerrel. Agrokémia és Talajtan. 17. 145–156

  • Tállai, M., 2010. Comparative examination of a bacterium preparation (BACTOFIL A10) and an artificial fertilizer (Ca(NO3)2) on calcareous chernozem soil. Acta Agraria Debreceniensis. 38. 75–80.

  • Tállai M. et al., 2008. A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Agrártudományi Közlemények. 32. 119–126.

  • Tolner, L. et al., 2008. Field testing of new, more efficient liming method. Cereal Research Commun. 36. 543–546.

  • Várallyay Gy., 2001. Szemléletváltozások a magyarországi talajjavítás történetében. Agrokémia és Talajtan. 50. 119–135.