Authors:
Anita Jakab Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet 4032 Debrecen Böszörményi út 138.

Search for other papers by Anita Jakab in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
János Kátai Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet 4032 Debrecen Böszörményi út 138.

Search for other papers by János Kátai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Magdolna Tállai Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet 4032 Debrecen Böszörményi út 138.

Search for other papers by Magdolna Tállai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Andrea Balláné Kovács Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet 4032 Debrecen Böszörményi út 138.

Search for other papers by Andrea Balláné Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenne L.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.

  • Afzal, A., Bano, A. & Fatima, M., 2010. Higher soybean yield by inoculation with N-fixing and P-solubizing bacteria. Agronomy for Sustainable Development. 30. (2) 487–495.

  • Anatolij, V. H., 1990. Mikrobiális készítmények alkalmazása a növénytermesztésben. Agrokémia és Talajtan. 39. 235–238.

  • Balláné K. A. et al., 2008a. Az NH4NO3 és a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a talaj könnyen oldható nitrogén, foszfor- és káliumtartalmára. Talajvédelem különszám. (Szerk.: Simon L.) 361–368.

  • Balláné Kovács A., 2008b. Az NH4NO3 műtrágya és a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a fejessaláta (Lactuca sativa L.) N, S, NO3 és SO4 2– tartalmának változására. 50th Jubilee Georgikon Scientific Conference, Keszthely. 148.

  • Balláné, A. K. et al., 2008c. Influence of bio- and chemical fertilization on nitrate accumulation, phosphorus and calcium content in lettuce (Lactuca sativa L.) Cereal Research Commun. 36. 555–558.

  • Biró B., 2002. Talaj és rhizobiológiai eszközökkel a fenntartható növénytermesztés és környezetminőség szolgálatában. Acta Agron. Hung. 50. 77–85.

  • Biró B., 2003. A növény–talaj–mikroba kölcsönhatások szerepe az elemfelvétel alakulásában. In: Mikroelemek a táplálékláncban. (Szerk.: Simon L. & Szilágyi M.) 1–11. Bessenyei Gy. Könyvkiadó. Nyíregyháza.

  • Biró, B. et al., 2000. Interrelation between Azospirillum and Rhizobium nitrogen-fixers and arbuscular mycorrhizal fungi in the rhizosphere of alfalfa at sterile, AMF-free or normal soil conditions. J. Appl. Soil Ecol. 15. 159–168.

  • Buzás I., 1987. Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Chauhan, D. R., Paroda, S. & Singh, D. P., 1995. Effect of biofertilizers, gypsum and nitrogen on growth and yield of raya (Brassica jurncea). Indian Journal of Agronomy. 40. 639–642.

  • Dadnia, M. R., Asgharzadeh, A. & Poor, S. L., 2010. Effect of organomineral fertilizer (Pseudomonas, Azospirillum and Azotobacter) on nutrient uptake by wheat (Tricitum aestivum L.) crop. Research on Crops. 11. 620–623.

  • Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersichungen über die chemishe Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215.

  • Elkoca, E., Kantar, F. & Sahin, F., 2008. Influence of nitrogen fixing and phosphorus solubilizing bacteria on the nodulation, plant growth, and yield of chickpea. Journal of Plant Nutrition. 31. 157–171.

  • El-Kramany, M. F., Bahr, A. A. & Gomaa, A. M., 2001. Response of a local and some exotic mungbean varieties to bio- and mineral fertilization. Acta Agron. Hung. 49. 251–259.

  • El-Sirafy, Z. M., Woodard, H. J. & El-Norjar, E. M., 2006. Contribution of biofertilizers and fertilizer nitrogen to nutrient uptake and yield of Egyptian winter wheat. Journal of Plant Nutrition 29. 587–599.

  • Felföldy L., 1987. A biológiai vízminősítés. Vízgazdálkodási Intézet. Budapest.

  • Füleky Gy., 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Hamatová-Hlamácková, E., 1963. A „Nitrazon” baktériumos oltóanyag előállítása és pillangós növényeknél való alkalmazása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Agrokémia és Talajtan. 12. 661–666.

  • Hedge. D. M., Dwivedi, B. S. Babu, S. N. S., 1999. Biofertilizers for cereal production in India – A review. Indian Journal of Agricultural Sciences. 69. (2) 73–83.

  • Hegedüs, S. et al., 2008. Impact of bacterial fertilizer on the component of industrial Poppy varieties. Cereal Research Commun. 36. 1719–1722.

  • Jakusné Sári Sz., 2007. Tőzeghelyettesítő anyagok a paprikahajtatásban. Doktori (Ph.D) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék. Budapest.

  • Kaewchai, S., Soytong, K. & Hyde, K. D., 2009. Mycrofungicides and fungal biofertilizers. Fungal Diversity. 38. 25–50.

  • Kátai, J., Sándor, Z. & Tállai M., 2008. The effect of an artificial and a bacterium fertilizer on some soil characteristics and on the biomass of the rye-grass (Lolium perenne L.). Cereal Research Commun. 36. 1171–1174.

  • Kincses, I., Filep, T. & Kremper, R., 2008a. Effect of nitrogen fertilization and biofertilization on element content of parsley. Cereal Research Commun. 36. 571–574.

  • Kincses S. I., Nagy P. T. & Kremper R., 2008b. Baktériumtrágyák hatása az angolperje (Lolium perenne L.) termésére különböző típusú talajon. AGTEDU 2008 Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum Tudományos Konferencia Kiadvány, Kecskemét. ISSN 1586-846x. 92–97.

  • Köves-Péchy K. et al., 1989. A Rhizobiumos oltás, mint környezetkímélő technológiai eljárás. Agrokémia és Talajtan. 38. 235–238.

  • Kumar, V. et al., 1999. Effect of phosphate solubizing analogue resistant mutants of Azotobacter chroococcum on sorghum. Indian Journal of Agricultural Sciences. 69. (3) 198–200.

  • Leaungvutiviroj, C. et al., 2010. Development of a new biofertilizer with high capacity for N2-fixation, phosphate and potassium solubilization and auxin production. Bioscience Biotechnology and Biochemistry. 74. 1098–1101.

  • Mahfouz, S. A. & Sharaf-Eldin, M. A., 2007. Effect of mineral vs. biofertilizer on growth, yield, and essential oil content of fennel (Foeniculum vulgare Mill.) International Agrophysics. 21. 361–366.

  • Manninger E. & Kővári B., 1983. Rhizobium-törzsek izolálása és hatékonyságuk vizsgálata 1981-ben. Agrokémia és Talajtan. 32. 225–236.

  • Manninger E. & Szegi J., 1963. A „baktériumtrágyák” alkalmazásáról tartott nemzetközi koordinációs konferencia Leningrádban. Agrokémia és Talajtan. 12. 171–174.

  • Misra, A. & Naidu, K. M., 1990. Effect of biofertilizers and their method of application on nitrogen economy in sugarcane. Indian Journal of Agronomy. 35. (1–2) 120–125.

  • Mrkovacki, N. & Milic, V., 2001. Use of Azotobacter chroococcum as potentially useful in agricultural application. Annals of Microbiology. 51. (2) 145–158.

  • Ogbo, F. C., 2010. Conversion of cassava wastes for biofertilizer production using phosphate solubizing fungi. Bioresource Technology. 101. 4120–4124.

  • Schweinsberg-Mickan, M. Sz. & Muller, T., 2009. Impact of effective microorganisms and other biofertilizers on soil microbial characteristics, organic matter decomposition, and plant growth. Journal of Plant Nutrition and Soil Science. 172. 704–712.

  • Solti G., 2004. Talajoltó baktériumtrágyák. Magyar Mezőgazdaság. 59. (39) 19.

  • Soós T. & Kónya K., 1978. Szója rhizobium oltóanyagokkal Ramann-féle erdőtalajon végzett szabadföldi vizsgálatok. Agrokémia és Talajtan. 27. 445–450.

  • Szabó I. M., 1996. A bioszféra mikrobiológiája II. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Thamm F.-né, Krámer M. & Sarkadi J., 1968. Növények és trágya-anyagok foszfortartalmának meghatározása ammonium-molibdovanadátos módszerrel. Agrokémia és Talajtan. 17. 145–156

  • Tállai, M., 2010. Comparative examination of a bacterium preparation (BACTOFIL A10) and an artificial fertilizer (Ca(NO3)2) on calcareous chernozem soil. Acta Agraria Debreceniensis. 38. 75–80.

  • Tállai M. et al., 2008. A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Agrártudományi Közlemények. 32. 119–126.

  • Tolner, L. et al., 2008. Field testing of new, more efficient liming method. Cereal Research Commun. 36. 543–546.

  • Várallyay Gy., 2001. Szemléletváltozások a magyarországi talajjavítás történetében. Agrokémia és Talajtan. 50. 119–135.

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Szili-Kovács, Tibor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Section Editors

  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest) - soil chemistry, soil pollution
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil physics
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil mapping, spatial and spectral modelling
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - agrochemistry and plant nutrition
  • Rajkai, Kálmán (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil water flow modelling
  • Szili-Kovács Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest) - soil biology and biochemistry

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)
  • Dobos, Endre (Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, Miskolc)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Imréné Takács Tünde (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Jolánkai, Márton (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Michéli, Erika (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő)
  • Rékási, Márk (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, Keszthely)

International Editorial Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Inubushi, Kazuyuki (Graduate School of Horticulture, Chiba University, Japan)
  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Wendroth, Ole (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)

Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • CABELLS Journalytics
  • CABI
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0.151
Scimago Quartile Score

Agronomy and Crop Science (Q4)
Soil Science (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0.6
Scopus
CIte Score Rank
Agronomy and Crop Science 335/376 (11th PCTL)
Soil Science 134/147 (9th PCTL)
Scopus
SNIP
0.263

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,138
Scimago Quartile Score Agronomy and Crop Science (Q4)
Soil Science (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,8
Scopus
CIte Score Rank
Agronomy and Crop Science 290/370 (Q4)
Soil Science 118/145 (Q4)
Scopus
SNIP
0,077

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 150 EUR / 198 USD
Print + online subscription: 170 EUR / 236 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2023 7 0 0
Oct 2023 5 144 0
Nov 2023 13 10 2
Dec 2023 94 3 1
Jan 2024 69 9 0
Feb 2024 14 6 3
Mar 2024 2 0 0