Az Európai Unió 2002-es „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közleményében definiálta a talaj funkcióit és a talajainkat veszélyeztető legfontosabb nyolc tényezőt, melyek a következők: erózió, talaj szervesanyag-csökkenés, talajszennyezés, talajlefedés, talajtömörödés, talaj biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvizek és földcsuszamlások. Az „Environmental Assessment of Soil for Monitoring” (ENVASSO) Projekt az EU 25 tagállamának részvételével, egy harmonizált módszertan kidolgozását tűzte ki célul a talajtulajdonságokban bekövetkező változások nyomon követésére. Ennek érdekében minden egyes talajt veszélyeztető tényező vizsgálatára egy indikátor hármast (TOP3) dolgozott ki. A talajainkat veszélyeztető nyolc tényező közül a talaj biodiverzitás csökkenésével foglalkozunk részletesen, melynek legfontosabb kiválasztott indikátorai: a földigiliszta (BIO1) és ugróvillás (BIO2) diverzitás (fajdiverzitás), és a mikrobiológiai talajlégzés (BIO3) (biológiai funkció). Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy az ENVASSO által javasolt módszertan kivitelezhetőségét teszteljük a Szent István Egyetem Tangazdaságában egy eróziós katéna mentén. Megállapítottuk, hogy a talaj biodiverzitása csökkent az erózió mértékének növekedésével, valamint a módszertan megfelelő tervezéssel alkalmas monitoring célra.
Coleman, D. C., Crossley, D. A. Jr. & Hendrix P. F. 2004. Fundamentals of Soil Ecology. 2nd ed. Elsevier Academic Press. Amsterdam.
Csuzdi Cs., 2007. Magyarország földigiliszta-faunájának áttekintése (Oligochaeta, Lumbricidae). Állattani közlemények. 92. (1) 3–38.
Csuzdi, Cs. & Zicsi, A. 2003. Earthworms of Hungary (Annelida: Oligochaeta, Lumbricidae). Pedozoologica Hungarica. No. 1. Budapest.
Edwards, C. A. (Ed.), 2004. Earthworm Ecology. 2nd ed. CRC Press. Washington, D.C.
ENVASSO (Environmental Assessment of Soil for Monitoring). Procedures and Protocols. Final Report. 2008.
European Commission, 2002. Communication „Towards a Thematic Strategy on Soil Protection”. Brussels. Belgium.
Gardi C. et al., 2002. Soil quality indicators and biodiversity in Northern Italian permanent grasslands. European Journal of Soil Biology. 38. 103–110.
Gisin, H., 1960. Collembolen fauna Europas. Museum d’Histoire Naturelle. Geneve.
Hegymegi P. et al., 2007. Review and comparison of methods used for soil organic carbon determination. Part 2. Laboratory study. Soil Sci. Agrochem. Ecol. 41. 19–25.
Hopkin, P. S., 1997. Biology of the springtails (Insecta: Collembola). Oxford University Press. Inc., New York.
Huber S. et al. (Eds). 2008. Environmental Assessment of Soil for Monitoring: Volume I. Indicators & Criteria. EUR 23490 EN/1. Office for the Official Publications of the European Communities. Luxembourg.
ISO 16072:2002(E). Soil Quality – Laboratory methods for determination of microbial soil respiration. ISO 16072. Geneva, Switzerland.
ISO 23611-1:2006(E). Soil quality – Sampling of soil invertebrates. Part 1. Hand-sorting and formalin extraction of earthworms. ISO 23611-1. Geneva, Switzerland.
ISO 23611-2:2006(E). Soil quality – Sampling of soil invertebrates. Part 2. Sampling and extraction of microarthropods (Collembola and Acarina). ISO 23611-2. Geneva, Switzerland.
ISO 23611-3:2006(E). Soil quality – Sampling of soil invertebrates. Part 3. Sampling and soil extraction of Enchytraeids. ISO 23611-3. Geneva, Switzerland
Jones, R. J. A. et al., 2005. Estimating organic carbon in the soils of Europe for policy support. European Journal of Soil Science. 56. 655–671.
Killham, K. 1999. Soil Ecology. University Press. Cambridge
Larsen, T., Schjonning, P. & Axelsen, J., 2004. The impact of soil compaction on euedaphic Collembola. Applied Soil Ecology. 26. 273–281.
Lee, K. E., 1985. Earthworms: Their Ecology and Relationships with Soils and Land Use. Academic Press. Sydney.
Loksa, I. & Bogojevic, J., 1967. Einige neue Collembolen-Arten aus Jugoslawien. Acta Zool. Sci. Hung. 13. 139–148.
Mari Mutt, J. A., 1980. A classification of the Orhesellinae with a key to the tribes, genera and subgenera (Collembola: Entomobrydae). Annals of the Entomological Society of America. 73. (4) 455–459.
Michéli, E. et al., 2008. Harmonized European and national level monitoring of soil organic matter and microbial respiration. Cereal Research Comm. 36. 347–350.
Morvan, X. et al., 2008. Soil monitoring in Europe: A review of existing systems and requirements for harmonisation. Science of the Total Environment. 391. 1–12.
Szabó I. M., 2008. Az általános talajtan biológiai alapjai. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Mundus Természettudományok. Budapest
Szeder B. et al., 2007. Biológiai és biokémiai vizsgálatok egy eróziós katénán. Talajvédelem. Különszám. 75–82.
Szeder B. et al., 2008. Talajdegradációs folyamatok hatása az ugróvillások (Collembola) közösségeire. Állattani Közlemények. 93. (2) 71–77.
Szegi T. et al., 2004. Művelt mezőségi talajok szerkezeti stabilitásának jellemzése a reológia módszerével. Agrokémia és Talajtan. 53. 239–250.
TIM (Hungarian Soil Information and Monitoring Network) Methodology. 1995. Budapest.
Várallyay, Gy. 2007. Soil resilience (Is soil a renewable natural resource?) Cereal Research Commun. 35. (2) 1277–1280.