A mikrobiális indikációs módszerek potenciálisan alkalmasak a talajminőség értékelésére, mivel a mikroorganizmusok érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra. A módszer kiválasztásának fő szempontjai, az érzékenység, megbízhatóság, ökológiai relevancia, standardizálhatóság, egyszerű és gazdaságos kivitelezhetőség. Négy módszercsoportot különíthetünk el, a mikrobiális biomassza, mikrobiális aktivitás, mikrobiális diverzitás és a növény–mikroba kölcsönhatás vizsgálatát. Általános monitoring célokra a talaj fizikai, kémiai és egyes biológiai tényezőit komplex módon kell vizsgálni, mint ahogy az a magyarországi és más európai talajmonitoring rendszerekben a gyakorlat. Speciális esetekben, például eltérő talajhasználat, talajművelési rendszerek, talajszennyezések, továbbá a talajdegradációt helyreállító beavatkozások összehasonlító elemzésére ennél részletesebb vizsgálatokra lehet szükség, kiegészítve a mikrobiális diverzitás elemzésével.
Amann, R., Ludwig, W. & Schleifer, K. H., 1995. Phylogenetic identification and in situ detection of individual microbial cells without cultivation. Microbiol. Rev. 59. 143–149.
Anton A., 1985. Talajenzimek szerepe a talaj anyagforgalmi dinamikájában. Agrokémia és Talajtan. 34. 475–485.
Arshad, M. A. & Coen, G. M., 1992. Characterization of soil quality: physical and chemical criteria. Am. J. Alternative Agric. 7. 12–16.
Anderson, J. P. E. & Domsch, K. H., 1978. A physiological method for the quantitative measurement of microbial biomass in soils. Soil Biol. Biochem. 10. 215–221.
Anderson, T-H., 2003. Microbial eco-physiological indicators to assess soil quality. Agr. Ecosyst. Environ. 98. 285–293.
Bandick, A. K. & Dick, R. P., 1999. Field management effects on soil enzyme activities. Soil Biol. Biochem. 31. 1471–1479.
Biró B., 2005. A talaj, mint a mikroszervezetek élettere. In: A talajok jelentősége a 21. században. (Szerk.: Stefanovics P. & Michéli E.). 141–173. MTA Társadalomkutató Központ. Bp.
Biró B. et al., 2006. A mikrobiális aktivitás mérése és lehetséges kontrollja mezőgazdasági és kommunális hulladékok hasznosításánál. Talajvédelem. 152–161.
Bridge, P. & Spooner, B., 2001. Soil fungi: diversity and detection. Plant & Soil. 232. 147–154.
Brookes, P. C., 1995. The use of microbial parameters in monitoring soil pollution by heavy metals. Biol. Fert. Soils. 19. 269–279.
Broos, K. et al., 2007. Limitations of soil microbial biomass carbon as an indicator of soil pollution in the field. Soil Biol. Biochem. 39. 2693–2695.
Campbell, C. D., 2003. A rapid microtiter plate method to measure carbon dioxide evolved from carbon substrate amendments so as to determine the physiological profiles of soil microbial communities by using whole soil. Appl. Environ. Microbiol. 69. 3593–3599.
Csitári, G. & Hoffmann, S., 2005. Comparative study on soil biological parameters at a longterm field experiment. Archives of Agronomy and Soil Science. 51. 563–569.
Csontos P., 2006. Gyomnövények, gyepi fajok és erdei lágyszárúak magvainak túlélése a talajban. Magyar Gyomkutatás és Technológia. 7. 101–112.
Dalal, R. C., 1998. Soil microbial biomass – what do the numbers really mean? Aust. J. Exp. Agr. 38. 649–665.
Degens, B. P. & Harris, J. A., 1997. Development of a physiological approach to measuring the catabolic diversity of soil microbial communities. Soil Biol. Biochem. 29. 1309–1320.
Dilly, O. & Blume, H. P., 1998. Indicators to assess sustainable land use with reference to soil microbiology. Adv. GeoEcol. 31. 29–39.
Djuuna, I. A. F., Abbott, L. K. & Solaiman, Z. M., 2009. Use of mycorrhiza bioassays in ecological studies. In: Symbiotic Fungi. Soil Biology 18. (Eds.: Varma, A. & Kharkwal, A. C.) 41–50. Springer-Verlag. Berlin–Heidelberg.
Dombos M. & Szalkai T., 2004. Indikációs modellek és alkalmazásuk a talajökológiában. Agrokémia és Talajtan. 53. 181–194.
Doran, J. W. & Parkin, T. B., 1994. Defining and assessing soil quality. In: Defining Soil Quality for a Sustainable Environment. (Eds.: Doran, J. W. et al.) 3–21. Soil Sci. Soc. Am. Spec. Publ. No. 35. ASA. Madison, WI.
Doran, J. W., Sarrantonio, M. & Liebig, M. A., 1997. Soil Health and Sustainability. Adv. Agron. 56. 1–54.
Elhottová, D. et al., 2000. Analysis of poly-ß-hydroxybutyrate in environmental samples by GCMS/MS. Fresen. J. Anal. Chem. 367. 157–164.
Elhottová, D. et al., 2006. Immediate impact of the flood (Bohemia, August 2002) on selected soil characteristics. Water Air Soil Poll. 173. 177–193.
Filip, Z., 2002. International approach to assessing soil quality by ecologically-related biological parameters. Agr. Ecosyst. Environ. 88. 169–174.
Frostegård, Å., Tunlid, A. & Bååth, E., 1991. Microbial biomass measured as total lipid phosphate in soils of different organic content. J. Microb. Meth. 14. 151–163.
Frostegård, Å., Tunlid, A. & Bååth, E., 1993. Phospholipid fatty acids composition, biomass, and activity of microbial communities from two soil types experimentally exposed to different heavy metals. Appl. Environm. Microbiol. 59. 3605–3617.
Garland, J. L. & Mills, A. L., 1991. Classification and characterization of heterotrophic microbial communities on the basis of patterns on community-level, sole-carbon-source utilization. Appl. Environ. Microbiol. 57. 2351–2359.
Gianinazzi, S. et al., 2006. Contribution of arbuscular mycorrhiza to soil quality and terrestrial ecology. In: Microbiological Methods for Assessing Soil Quality. (Eds.: Bloem, J., Hopkins, D. W: & Benedetti, A.) 248–256. CABI. Cambridge.
Gil-Sotres, F. et al., 2005. Different approaches to evaluating soil quality using biochemical properties. Soil Biol. Biochem. 37. 877–887.
Giller, K. E., Witter, E. & McGrath, S. P., 1998. Toxicity of heavy metals to microorganisms and microbial processes in agricultural soils: a review. Soil Biol Biochem 30. 1389–1414.
Graham, M. H. & Haynes, R. J., 2005. Catabolic diversity of soil microbial communities under sugarcane and other land uses estimated by Biolog and substrate-induced respiration methods. Appl. Soil Ecol. 29. 155–164.
Guilin, L. et al., 2007. Establishing a minimum dataset for soil quality assessment based on soil properties and land-use changes. Acta Ecologica Sinica. 27. 2715−2724.
Halassy, M. & Török, K., 2004. Combination of treatments to restore native sand grassland species to black locust plantations (Hungary). Ecol. Restor. 22. 217–218.
Halbritter A. & Uzinger N., 2005. A talaj-mikrobióta vizsgálata foszfolipidek alapján. I. Szükségesség és alkalmazási lehetőségek. Agrokémia és Talajtan. 54. 517–534.
Karlen, D. L. et al., 1997. Soil quality: a concept, definition, and framework for evaluation. Soil Sci. Soc. Am. J. 61. 4–10.
Kátai, J., 2006. Changes in soil characteristics in mono- and triculture long-term field experiment. Agrokémia és Talajtan. 55. 183–192.
Kowalchuk, G. A., Bruinsma, M., & van Veen, J. A., 2003. Assessing responses of soil microorganisms to GM plants. Trends Ecol. Evol. 18. 403–410.
Ködöböcz, L. & Murányi, A., 2008. Characterization of phytoremediation technology by rhizosphere microorganism. Cereal Res. Commun. 36. 443–446.
Krakomperger, Zs. et al., 2008. The effect of litter input on soil enzyme activity in an oak forest. Cereal Res. Commun. 36. 323–326.
Larson, W. E. & Pierce, F. J., 1991. Conservation and enhancement of soil quality. In: Evaluation for Sustainable Land Management in the Developing World. Technical papers, Vol. 2. (Ed.: Dumanski, J.) 175–203. Int. Board Soil Res. and Management. Bangkok.
Larson, W. E. & Pierce, F. J., 1994. The dynamics of soil quality as a measure of sustainable management. In: Defining Soil Quality for a Sustainable Environment. (Eds.: Doran, J. W. et al.) Soil Sci. Soc. Am. Spec. Publ. No. 35. 37–51. ASA. Madison, WI
Máthé-Gáspár, G. et al., 2006. Change of root and rhizosphere characters of willow (Salix sp) induced by high heavy metal pollution. Acta Biol. Szeged. 50. 37–40.
Máthé-Gáspár, G. et al., 2009. Environmental impact of soil pollution with toxic element from the lead and zinc mine at Gyöngyösoroszi (Hungary). Commun. Soil Sci. Plant Anal. 40. 324–332.
Máthéné Gáspár G. & Anton A., 2004. Toxikuselem-szennyeződés káros hatásainak mérséklése fitoremediációval. Agrokémia és Talajtan. 53. 413–432.
Máthé, P., Füleky, G., Anton, A., 1994. Effect of carbon and phosphorus content on the phosphomonoesterase activity in soil. Acta Biol. Hung. 45. 81–85.
Muyzer, G. & Smalla, K., 1998. Application of denaturing gradient gel electrophoresis (DGGE) and temperature gradient gel electrophoresis (TGGE) in microbial ecology. Anton. Leeuw. Int. J. G. 73. 127–141.
Nielsen, M. N. & Winding, A. (Eds.), 2002. Microorganisms as Indicators of Soil Health. NERI Technical Report No.388. Ministry of the Environment. Denmark.
Nortcliff, S., 2002. Standardisation of soil quality attributes. Agr. Ecosyst. Environ. 88. 161–168.
OECD, 1993. Core Set of Indicators for Environmental Performance Reviews: A Synthesis Report by the Group on State of the Environment. Environmental Monographs no. 80. Paris.
Oldal, B. et al., 2006. Pesticide residues in Hungarian soils. Geoderma. 135. 163–178.
Oldeman, L. R., Hakkeling, R. T. A. & Sombroek, W. G., 1991.World Map of the Status of Human-induced Soil Degradation. ISRIC, Wageningen and UNEP, Nairobi.
Osborn, A., Moore, E. & Timmis, K., 2000. An evaluation of terminal-restriction fragment length polymorphism (T-RFLP) analysis for the study of microbial community structure and dynamics. Environ. Microbiol. 2. 39–50.
Pankhurst, C. E., Doube, B. M., & Gupta, V. V. S. R., 1997. Biological indicators of soil health: Synthesis. In: Biological Indicators of Soil Health. (Eds.: Pankhurst, C. E., Doube, B. M. & Gupta, V. V. S. R.) 419–435. CAB International. Wallingford.
Pankhurst, C. E. et al., 1995. Evaluation of soil biological properties as potential bioindicators of soil health. Aust. J. Exp. Agr. 35. 1015–1028.
Powlson, D. S., Brookes, P. C. & Christensen, B. T., 1987. Measurements of soil microbial biomass provides an early indication of changes in total soil organic matter due to straw incorporation. Soil Biol. Biochem. 19. 159–164.
Puglisi, E. et al., 2005. A soil alteration index based on phospholipid fatty acids. Chemosphere. 61. 1548–1557.
Reber, H. H., 1992. Simultaneous estimates of the diversity and the degradative capability of heavy metal affected soil bacterial communities. Biol. Fertil. Soils. 13. 181–186.
Sándor, Zs., Kátai, J. & Nagy, P.T., 2008. The effect of herbicides on some microbiological parameters of carbon-cycle in maize monoculture. Cereal Res. Commun. 36. 1175–1178.
Shukla, M. K., Lal, R. & Ebinger, M., 2006. Determining soil quality indicators by factor analysis. Soil Till. Res. 87. 194–204.
Szili-Kovács, T., 1985. A szennyvíziszap-elhelyezés talajmikrobiológiai problémái. Agrokémia és Talajtan. 34. 486–493.
Szili-Kovács, T. (Ed.), 2003. Managing Soil Quality – Using Microbial Resources. COST Action 831 Workshop. CD-ROM. RISSAC. Budapest.
Szili-Kovács, T., 2008. Effect of some metal salts on the cultivable part of soil microbial assemblage in a calcareous loam cropland 6 years after contamination. Acta Biol. Szeged. 52. 201–204.
Szili-Kovács, T. et al., 2009. Talajbiológiai és talajkémiai változók közötti összefüggések néhány tartamkísérlet talajában. Agrokémia és Talajtan. 58. 309–324.
Takács T., Biró B. & Vörös I., 2000. Kadmium, nikkel és cink hatása az arbuszkuláris mikorrhiza gombák faji diverzitására. Agrokémia és Talajtan. 49. 465–476.
Torsvik, V. & Øvreås, L., 2002. Microbial diversity and function in soil: from genes to ecosystems. Curr. Opin. Microbiol. 5. 240–245.
Tóth, A. et al., 2008. Element composition of Rosa canina and Rubus fruticosus fruits at an abandoned metalliferous minesite in N-Hungary. Cereal Res. Commun. 36. 1655–1658.
Trasar-Cepeda, C. et al., 1998. Towards a biochemical quality index for soils: an expression relating several biological and biochemical properties. Biol. Fert. Soils 26. 100–106.
Trevors, J. T., 1984. Dehydrogenase activity in soil: a comparison between the INT and TTC assay. Soil Biol. Biochem. 16. 673–674.
Vance, E. D., Brookes, P. C. & Jenkinson, D. S., 1987. An extraction method for measuring soil microbial biomass-C. Soil Biol. Biochem. 19. 703–707.
Várallyay, Gy., 1993. Soil data-bases, soil mapping soil information and soil monitoring systems in Hungary. In: Int. Workshop on Harmonization of Soil Conservation Monitoring Systems, Budapest, 14–17 September 1993). 107–125. RISSAC. Budapest.
Várallyay, Gy., 2006. Soil degradation processes and extreme soil moisture regime as environmental problems in the Carpathian Basin. Agrokémia és Talajtan. 55. 9–18.
Várallyay, Gy., 2007. Soil resilience (Is soil a renewable natural resource?). Cereal Res. Commun. 35. 1277–1280.
Vermes L., 2007. A földhasználat, a talajminőség és a talajszennyezés néhány összefüggése a környezetvédelmi szabályozás szemszögéből. Agrokémia és Talajtan. 56. 379–390.
Vierheilig, H., Schweiger, P. & Brundrett, M., 2005. An overview of methods for the detection and observation of arbuscular mycorrhizal fungi in roots. Physiol. Plant. 125. 393–404.
Villányi, I., Füzy, A. & Biró, B., 2006. Non-target organisms affected in the rhizosphere of transgenic Bt corn. Cereal Res. Commun. 34. 105–109.
Warkentin, B. P. & Fletcher, H. F., 1977. Soil quality for intensive agriculture. In: Proc. Intern. Seminar on Soil Environment and Fertilizer Management. 594–598. National Institute of Agricultural Science. Tokyo.
White, D. C., Stair, J. O. & Ringelberg, D. B., 1996. Quantitative comparisons of in situ microbial biodiversity by signature biomarker analysis. J. Ind. Microbiol. 17. 185–196.
Zelles, L. et al., 1992. Signature fatty acids in the phospholipids and lipopolysacharide as indicators of microbial biomass and community structure in agricultural soils. Soil Biol. Biochem. 24. 317–323.