View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2103 Gödöllő Páter K. u. 1.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Genetikai szemléletű magyar talajosztályozásunk típusainak meghatározásánál alapvető szempont a képződésüket befolyásoló talajképző folyamatok társulása. A folyamattársulásokat alkotó talajképző folyamatok érvényre jutása a talajképződés során eltérő, így típusonként egy, esetenként két folyamat szerepe mindig meghatározóbb a többihez képest. Mindezek alapján a hazai talajtípusok taxonómiai távolságának számítását a képződésüket meghatározó talajképző folyamatok Stefanovits (1972) által meghatározott erőssége, illetve érvényre jutása alapján végeztük. Az eredmények e koncepció numerikus vizsgálata alapján kerültek megállapításra. A vizsgálat során az egyes típusokra eltérő mértékben jellemző folyamatokat érvényre jutásuk alapján kódolva („jellemző” folyamat = 1; „uralkodó” folyamat = 0,6; „kísérő” folyamat = 0,3; az adott talajtípusban Stefanovits (1972) által nem jelölt folyamat = 0) határoztuk meg a hazai talajtípusok taxonómiai távolságát, egyszerű euklidészi távolságszámítás felhasználásával. A számítások eredményeként egy 39×39 egységet tartalmazó távolságmátrixot kaptunk, melyből az egymáshoz legközelebbi típusokat főtípusonként tárgyaltuk. Vizsgálatunk szerint az esetek többségében a számított távolságok jól követik a talajosztályozás egyes típusairól Stefanovits által leírt, és a talajtanos szakemberek körében jól ismert összefüggéseket, más estekben attól eltérnek. A bemutatott koncepció (Stefanovits, 1972) szerint az egyes talajképző folyamatok érvényre jutásának értékelése (a „jellemző”, „uralkodó” és „kísérő” folyamatszintek meghatározása) az osztályozási rendszer valamennyi talajtípusára vonatkozik. Vizsgálatunk során azonban azt tapasztaltuk, hogy a koncepció alkalmazása inkább a főtípuson belüli érvényre jutást tükrözi, és nem a típusok összehasonlítását szolgálja. Eredményeink alapján a fejlett, sok (6–8) folyamatból álló folyamattársulással jellemezhető talajtípusok (az erdőtalajok nagy része) jól elkülönülnek a fejletlen talajoktól. A talajtípusok közelségét továbbá a speciális, más típusokban nem/ritkán megjelenő folyamatok segítik elő (pl. szikesek, lápok esetében). A folyamatok között kiemelt jelentőségű a humuszosodás, amely két talajtípus kivételével minden típusban megjelenik az érvényre jutás különböző szintjein. Számos, eltérő főtípusba tartozó talaj (pl. humuszos homok, öntés csernozjom, öntés réti, humuszos öntés) esetében a humuszosodási folyamatok jelenlétét találtuk a taxonómiai közelség okozójának. A csernozjom talajok esetében tapasztalt nagy távolságok a típusok elkülönülését meghatározó „jellemző” folyamatok eltérésének volt köszönhető. Javasoljuk az eredmények további részletes elemzését, és valós, mért adatokon alapuló további vizsgálatok elvégzését. Tapasztalataink alapján a taxonómiai távolságszámítások jelentős segítséget nyújthatnak a talajtípusokat elkülönítő kritériumok pontosításában és számszerűsítésében, és hatékony eszközei lehetnek a magyar talajosztályozás megújítására, továbbfejlesztésére irányuló törekvéseknek.

  • Bidwell, O. W. & Hole, F. D., 1964a. Numerical taxonomy and soil classification. Soil Science. 97. 58–62.

  • Bidwell, O. W. & Hole, F. D., 1964b. An experiment in the numerical classification of some Kansas soils. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 26. 263–268.

  • Hole, F. D. & Hironaka, M., 1960. An experiment in ordination of some soil profiles. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 24. 309–312.

  • Jassó F. (szerk.), 1989. Melioráció-öntözés és talajvédelem. Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához. ’88 melléklet, Agroinform.

  • Láng, V. et al., 2010. Taxonomic distance measurements applied for soil correlation. Agrokémia és Talajtan. 59. 57–64.

  • McBratney, A. B. et al., 2000. An overview of pedometric techniques for use in soil survey. Geoderma. 97. 293–327.

  • Michéli E., 2011.A talajképző folyamatok megjelenése a diagnosztikai szemléletű talajosztályozásban. Agrokémia és Talajtan. 60. 17–32.

  • Minasny, B. & McBratney, A. B., 2007. Incorporating taxonomic distance into spatial prediction and digital mapping of soil classes. Geoderma. 142. 285–293.

  • Minasny, B., McBratney, A. B. & Hartemink, A. E., 2009. Global pedodiversity, taxonomic distance, and the World Reference Base. Geoderma. 155. 132–139.

  • R Development Core Team, 2009. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria.

  • Sarkar, P. K., Bidwell, O. W. & Marcus, L. F., 1966. Selection of characteristics for numerical classification of soils. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 30. 269–272.

  • Stefanovits P.,1972. Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Szabolcs I. (szerk.), 1966. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. OMMI. Budapest.

  • Waltner, I. et al., 2010. Application of a centroid-based concept for the correlation of national soil classification with the WRB. 4th Global Workshop on Digital Soil Mapping, 24–26 May 2010, Rome, Italy. CD ROM, Session 2: Digital Soil Mapping and operational tools.