A szabadföldi trágyázási (tartam)kísérletek eredményeit talaj-, illetve diagnosztikai célú növényvizsgálatok segítségével tudjuk kiterjeszteni, általánosítani – figyelembe véve természetesen a kiterjesztés korlátait is. Célszerűnek láttuk ezen túl a talaj könnyen oldható tápelem-, közöttük P-tartalmát is meghatározni a hazánkban hivatalosan elfogadott AL- (ammónium-laktátos) módszer mellett az Európai Unióban és Észak-Amerikában alkalmazott P-tesztekkel is (CaCl2-, H2O-, Olsen-, Bray1-, LE-, Mehlich3- stb.) a hazai OMTK kísérletek talajmintáiban. A kísérleti helyek talajtulajdonságaiban megnyilvánuló jelentős különbségek lehetőséget adnak rá, hogy a talaj P-teszteket – és a növényi P-felvételt – jellegzetes hazai talajokon, sokszor szélsőséges talajparaméterek mellett vizsgáljuk. Az egyes P-szintek között a 28 év átlagában mintegy évi 50 kg P2O5·ha-1 volt a különbség. A P0-szinten mért P-tartalmak jól jelezték az egyes kísérleti helyek talajának eltérő P-ellátottságát, illetve, közvetve, fizikai féleségében, pH és mészállapotában meglévő különbségeket. A P2-szinten – a hazai talajokra, P-igényes növényekre a hazai szabadföldi P-trágyázási tartamkísérleti adatbázisban talált összefüggésekre alapozott – új AL-P határértékek szerint csupán a bicsérdi csernozjom barna erdőtalajon nem javult a P-ellátottság legalább a „jó” szintig. Vizsgálataink megerősítették az AL-módszer függőségét a CaCO3-tartalomtól: a Mehlich3 módszerrel való összefüggésben a karbonátmentes és a karbonátos talajok csoportja erőteljesen elkülönült egymástól. Az AL-P korrekció elvégzése, azaz az AL-P értékeknek egy standard talajtulajdonság-sorra való konvertálása (KA: 36; pH(KCl): 6,8; CaCO3: 0,1%) látványosan csökkentette az AL-módszernek a talaj CaCO3-tartalmától való függőségét. Az AL-P és Olsen-P, valamint a korrigált AL-P és Olsen-P tartalmak összehasonlításában ugynakkor ugyanez az összefüggés nem volt állapítható, ami arra utal, hogy az Olsen módszer bizonyos fokig szintén pH- és mészállapot függő. Kísérleti eredményeink megerősítették a Sarkadi-féle AL-P korrekciós modell helytálló voltát. Fenti megállapításunkat ugyanakkor a növényi P-tartalmakkal való összefüggéseknek is igazolniuk kell. Szükséges tehát a talajvizsgálati eredményeknek a diagnosztikai célú növényvizsgálatokkal, valamint a terméseredményekkel való összevetése. A tartamkísérletek talajai lehetőséget nyújtanak a környezetvédelmi célú P-vizsgálatok értékelésére, a talaj P-feltöltöttsége környezeti kockázatának becslésére. Ezekkel a kérdésekkel a cikksorozat további részeiben kívánunk foglalkozni.
Bascomb, C. L., 1964. Rapid method for the determination of cation exchange capacity of calcareous and non-calcareous soils. J. Sci. Fd. Agric. 15. 821–823.
Bray, R. H. & Kurtz, L. T., 1945. Determination of total, organic and available forms of phosphorus in soils. Soil Sci. 59. 39–45.
Buzás I., 1987. Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Csathó P., 2002. Az AL-P korrekciós modell értékelése a hazai szabadföldi őszi búza P-kísérletek adatbázisán, 1960–2000. Agrokémia és Talajtan. 51. 351–380.
Csathó P., 2003a. Őszi búza P-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés. 52. 679–701.
Csathó P., 2003b. Kukorica P-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Agrokémia és Talajtan. 52. 455–472.
Csathó, P. et al., 2002. Correlation between soil P and corn leaf P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 33. 3085–3103.
Csathó, P. et al., 2005. Correlation between soil P and wheat shoot P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 36. 275–294.
Debreczeni B. & Debreczeni K. (szerk.), 1994. Trágyázási kutatások, 1960–1990. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Debreczeni B.-né & Németh T. (szerk.), 2009. Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001). Akadémiai Kiadó. Budapest.
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung de Nährstoffzustandes der Böden. II. K. LantbrHögsk. Ann. 26. 199–215.
Füleky Gy., 1976a. A talaj könnyen oldható P-tartalmának meghatározására használt kivonószerek vizsgálata. I. Az AL-, DL-, CAL-, Bray I-, NaHCO3-os, NaHCO3+ NH4F-os és CaCl2-os kivonószer vizsgálata közvetlen kioldással. Agrokémia és Talajtan. 25. 271–283.
Füleky Gy., 1976b. A talaj könnyen oldható P-tartalmának meghatározására használt kivonószerek vizsgálata II. Az AL-, DL-, CAL-, Bray I-, NaHCO3-os, NaHCO3+ NH4F-os és CaCl2-os kivonószerrel oldott P és a szervetlen foszfátfrakciók korrelációja. Agrokémia és Talajtan. 25. 284–295.
Houba, V. J. G. et al., 1986. Comparision of soil extractions by 0.01 M CaCl2, by EUF and by some conventional extraction procedures. Plant and Soil. 96. 433–437.
Jászberényi, I. & Loch, J., 2001. Preliminary critical P-limit values of 0.01 M CaCl2 soil test procedure. Journal of Agricultural Sciences. University of Debrecen. 18–21.
Jászberényi, I., Loch, J. & Sarkadi, J., 1994. Experiences of 0.01 M calcium chloride extraction as soil testing procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 25. 1771–1777.
Kamprath, E. J. & Watson, M. E., 1980. Conventional soil and tissue tests for assessing the phosphorus status of soils. In: The Role of Phosphorus in Agriculture. (Eds.: Khasawnah, F. E., Sample, E. C. & Kamprath, E. J.) 433–469. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc.
Kleinmann, P. J. A. et al., 2001. Interlaboratory comparison of soil phosphorus extracted by various soil test methods. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 32. 2325–2345.
Lakanen, E. & Erviö, R. 1971. A comparison of eight extractants for the determina-tion of plant available micronutrients in soils. Acta Agric. Fenn. 123. 223-232.
Magyar M. et al., 2004. A termőhely és a P-trágyázás hatása a talajok és a kukorica foszforellátottságára. Növénytermelés. 53. 449–462.
Mehlich, A., 1984. Mehlich 3 soil test extractant: a modification of the Mehlich 2 extractant. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 15. 1409–1416.
Mollarino, A. P. & Blackmer, A. M., 1992. Comparison of methods for determining critical concentrations of soil test phosphorus for corn. Agronomy Journal. 84. 850–856.
Neyround, J. A. & Lischner, P., 2003. Do different methods used to estimate soil phosphorus availability across Europe give comparable results? Journal of Plant Nutrition and Soil Science. 166. 422–431.
Olsen, S. R. et al., 1954. Estimation of Available Phosphorus in Soils by Extraction with Sodium Bicarbonate. US Dept. Agric. Circular No. 939. USDA. Washington, D. C.
Riehm, H., 1943. Bestimmung der laktatlöslichen Phosphorsäure in karbonathaltigen Böden. Phosphorsäure. 1. 167–178.
Sárdi, K. & Németh, T., 1993. Studies on the plant available K-content of different soils at constant moisture. Agrokémia és Talajtan. 42. 183–194.
Sarkadi, J., 1982. Opredelenie „vodorasztvorimogo“ foszfora. In: Agrochemische Methoden für die Untersuchung des Phosphathaushaltes des Böden: Methoden-sammlung. 1–13. Akad. der Landw. DDR: IPE. Jena
Sarkadi J., 1975. A műtrágyaigény becslésének módszerei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Sarkadi J., Thamm F.-né & Pusztai A., 1987. A talaj P-ellátottságának megítélése a korrigált AL-P segítségével. Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás. 66–72. Agroinform. Budapest.
Schüller, H., 1969. Die CAL-Methode, eine neue Methode zur Bestimmung des pflanzenverfügbaren Phosphates in Böden. Z. Pfl. Ernähr. Bodenkunde. 123. 48–63.
Stefanovits P. & Dombóvári K., 1994. Az agyagásvány-összetétel ismeretének talaj-tani és agrokémiai alkalmazási lehetőségei. In: Trágyázási kutatások, 1960–1990. (Szerk.: Debreczeni B. & Debreczeni K.) 82–105. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Sváb J., 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. 3. bőv. kiad. Mezőgazd. Kiadó. Budapest.
Thamm F.-né, 1980. Az AL-P értékek korrigálása néhány talajtulajdonság figyelembe-vételével. Agrokémia és Talajtan. 29. 473–496.
van der Paauw, F., 1969. Entwickung und Verweltung einer neuer Wasserextraktions-methode für die Bestimmung der pflanzenaufnehmbaren Phosphorsäure. Landw. Forsch. 23. (11) 102–109.
van der Zee, S. E. A. T. M., Fokkink, L. G. J. & van Riemsdijk, W. H., 1987. A new technique for assessment of reversibly adsorbed phosphate. Soil Sci. Soc. Am. J. 51. 599–604.
Westermann, D. T., 1992. Lime effects on phosphorus availability in a calcareous soil. Soil Sci. Soc. Am. J. 56. 489–494.