Search for other papers by Imre Kádár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1 mikroelem-terhelés hatását a repcére. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor (1995 tavaszán) szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, ill. ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelési szint = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellát jelentett (7×5 = 35 m²-es parcellákkal). A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny, és a főbb tápelemekkel (N, P, K) gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100–100–100 kg N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmaztunk hektáronként évente az egész kísérletben. A főbb eredmények: – Az őszi káposztarepce 10 hónapos tenyészideje alatt összesen 545 mm csapadékot kapott. A száraz őszi és téli időszak miatt a magtermés alig 1 t·ha-1, a melléktermés 5 t·ha-1 mennyiséget ért el a szennyezetlen talajon. A növekvő Se-terhelés nyomán a magtermés igazolhatóan 45%-kal, a melléktermés 22%-kal csökkent a kontrollhoz képest a 7. éves utóhatás eredményeképpen. Egyéb elemek utóhatása nem volt igazolható. – Az aratáskori szalmában szennyezett talajon a maximális Cr-koncentráció a Cr(III)-kezelésben 0,4, a Cr(VI)-kezelésben 1,6 mg·kg-1 volt. A magban a Cr-dúsulás egyik kezelésben sem volt igazolható. Az Pb-tartalom elérte a 0,6 mg·kg-1 értéket az ólommal erősen szennyezett talajon, de a magban minden esetben méréshatár alatt maradt. A Cu-tartalom is alig emelkedett a magban, a Zn pedig a növekvő Zn-terhelés ellenére nem változott. A melléktermésben a Cu és a Zn megkétszereződött ugyanott. A szelén hiperakkumulációt mutatott mindkét növényi részben, két nagyságrendbeli dúsulással. A repce magja élelmezési, melléktermése takarmányozási célra alkalmatlanná vált az extrém Se-akkumuláció miatt. – A repce aratáskori föld feletti termésébe a Cr(III)-kezelésben 2,8, a Cr(VI)-kezelésben 10 g·ha-1 Cr épült be. A maximális Pb-, Cu-, Zn- és Se-felvétel 3,6, 30, 109 és 1660 g·ha-1 volt. A felvett Se 93%-át a melléktermés akkumulálta. Ahhoz, hogy pl. a 270 kg·ha-1 talajszennyezés eltűnjön fitoremediációval az Se esetében 163, a cinknél 2477, a réznél 9 ezer, a krómnál (Cr-VI-kezelés) 27 ezer, illetve ólomnál 75 ezer év kellene elméletileg azonos termesztési viszonyokat feltételezve. – A szennyezetlen kontrolltalajon a repce 1 t mag + a hozzá tartozó melléktermésével 78–46–96–158–27 = N–P2O5–K2O–CaO–MgO kg·t-1 fajlagos tartalmat mutatott. Ez a hazai szaktanácsadásban ajánlott fajlagosakat a K2O esetében mintegy 2-szeresen, míg a CaO és MgO esetén 3-szorosan haladja meg, részben az igen tág melléktermés/főtermés arányra, részben a karbonátos termőhelyre visszavezethetően.
-
9/2003 (III. 13) ESZCSM. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelete az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 2003/25. sz. 1960–1966.
-
47/2001. (VI. 25.) FVM rendelet a nemkívánatos anyagok és termékek megengedett mennyiségéről takarmányokban. Magyar Közlöny. 2001/71. sz. 5049–5107.
-
Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
-
Antal J. et al., 1979. N, P, K műtrágyázási irányelvek. In: Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer (Szerk.: Buzás I. et al.) MÉM NAK. Budapest.
-
Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talajtápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
-
Chaney, R. L., 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. In: Land Application of Sewage Sludge. Proc. Intern. Symp. 259–324. Tokyo. Japan.
-
ISO 11261, l995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.
-
Kádár I., 2002. A repce (Brassica napus L.) tápláltsági állapotának megítélése növényanalízissel. Agrokémia és Talajtan. 51. 395–416.
-
Kádár I., 2010. Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra (Helianthus annus L.) karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 59. 329–344.
-
Kádár I., 2011. Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára (Hordeum vulgare L.) karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 60. 179–194.
-
Kádár I. & Kastori R., 2003. Mikroelem-terhelés hatása a repcére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52. 331–346.
-
Kádár I. et al., 2001a. A repce (Brassica napus L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 50. 559–573.
-
Kádár I. et al., 2001b. A repce (Brassica napus L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. II. Növénytermelés. 50. 575–591.
-
Kjeldahl, J., 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22. 366–382.
-
Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determina-tion of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.
-
MÉM NAK, 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
-
MSz 21470-50, 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr(VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.
Szili-Kovács, Tibor
ATK Talajtani Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu
Indexing and Abstracting Services:
- CAB Abstracts
- CABELLS Journalytics
- CABI
- EMBiology
- Global Health
- SCOPUS
| 2023 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | 0.4 |
| CiteScore rank | Q4 (Agronomy and Crop Science) |
| SNIP | 0.105 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.151 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Agrokémia és Talajtan | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid Online only |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article (only for OA publications) |
| Printed Color Illustrations | 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 172 EUR / 198 USD (Online only) |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Agrokémia és Talajtan | |
|---|---|
| Language | Hungarian, English |
| Size | B5 |
| Year of Foundation |
1951 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
2 |
| Founder | Magyar Tudományos Akadémia  |
| Founder's Address |
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0002-1873 (Print) |
| ISSN | 1588-2713 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Aug 2024 | 23 | 0 | 0 |
| Sep 2024 | 55 | 0 | 0 |
| Oct 2024 | 330 | 0 | 0 |
| Nov 2024 | 422 | 0 | 0 |
| Dec 2024 | 327 | 1 | 0 |
| Jan 2025 | 97 | 0 | 0 |
| Feb 2025 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.