Jelen tanulmányban a Magyarországon jellemzően előforduló nehézfém-szennyezők közé tartozó króm, ólom és cink hatását vizsgáltuk egyes talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókra, valamint összefüggést kerestünk e fémek különböző kivonószerekkel oldható frakciói és a vizsgált biológiai paraméterek között. A kísérletben az egyre elterjedtebben alkalmazott lignitet használtuk stabilizálószerként. A 8 hetes inkubációs modellkísérletet 2006-ban nyírlugosi savanyú homoktalajjal, DISITOBI kísérlettervező és értékelő modellel állítottuk be, mely lehetővé tette a változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát. A nehézfémeket és a lignitet 5 különböző dózisban juttattuk az edényekbe. Mértük a Cr, az Pb és a Zn „összes” királyvízzel, illetve desztillált vízzel, acetát-pufferrel, Lakanen-Erviö-féle kivonószerrel oldható fémtartalmat. A talajmikrobiótában bekövetkező változásokat az invertáz enzimaktivitás, az FDA (fluoreszcein-diacetát) hidrolitikus aktivitás (fluoreszcein-diacetát), a mikrobiális biomassza-C (CFE), valamint az „összes” foszfolipid-zsírsav tartalom (PLFA analízis) meghatározásával becsültük. A DISITOBI modellen kívül a változókat főkomponens-analízissel és lineáris korreláció vizsgálattal is értékeltük (StatSoft Statistica 9-es verzió). A vizsgált kivonószerekkel kioldható fémtartalom és az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között ugyan tudtuk igazolni a korrelációt, de jelen kivonószerekkel ez egy esetben sem volt szoros. A főkomponens-analízis, illetve a korreláció vizsgálat alapján megállapítható, hogy nem találtunk összefüggést a királyvizes, a desztillált vizes, az acetát-pufferes, a Lakanen-Erviö-féle kivonószerekkel oldható Cr-, Pb- és Zn-tartalmak, illetve a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között. E szerint ezek a kivonószerek nem jelezték a talajmikrobióta számára hozzáférhető frakciót. A króm talajmikrobiótára gyakorolt egyértelműen negatív hatását közepes és laza korrelációban is tapasztaltuk, kivonószertől függetlenül. Részben igazolható volt az ólom negatív hatása, ez azonban eltérő a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók szerint. A cink esetében szinte egyáltalán nem tudtunk negatív hatást kimutatni. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a Zn (mint esszenciális elem) jelentős pozitív szerepet játszik a talajmikrobióta működésében.
Adam, G. & Duncan, H., 2001. Development of a sensitive and rapid method for the measurement of total microbial activity using fluorescein diacetate (FDA) in a range of soils. Soil Biology and Biochemistry. 33. 943–951.
Adriano, D. C., 2001. Trace elements in terrestrial environments: Biogeochemistry, Bioavailability, and Risks of Metals. 38–84. Springer-Verlag Press. New York.
Anton, A. et al., 1994. Effects of environmental factors and Mn, Zn, Cu trace elements on the soil phosphomonoesterase and amidase activity. Application of DISITOBI model. Acta Biologica Hungarica. 45. 39–50.
Anton, A. et al., 1996. Effects of environmental factors and Mn, Zn, Cu trace elements on the available N content of two soils. In: Progress in Nitrogen Cycling Studies (Eds.: Cleemput, O., Hofman, G. & Vermoesen, A.). 173–177. Kluwer Academic Publishers. Doordrecht.
Bartus, T. et al., 2003. Kármentesítési beruházások műszaki ellenőrzése. In: Kármentesítési Útmutató 5 (Szerk.: Németh T.). 34–73. KvVM. Budapest.
Becker, J. M. et al., 2006. Bacterial activity, community structure, and centimeter-scale spatial heterogeneity in contaminated soil. Microbial Ecology. 51. 220–231.
Biczók, Gy., Tolner, L. & Simán, Gy., 1994. Method for the determination of multivariate response functions. Bulletin of the University of Agricultural Sciences. 1993–1994. 5–16.
Bligh, E. G. & Dyer, W. J., 1959. A rapid method of total lipid extraction and purification. Canadian Journal of Biochemistry and Physiology. 37. 911–917.
Bragato, G. et al., 1998. Effects of sewage sludge pre-treatment on microbial biomass and bioavailability of heavy metals. Soil and Tillage Research. 46. 129–134.
Brookes, P. C. et al., 1984. Effects of heavy metals on microbial activity and biomass in field soils treated with sewage sludge. In: Environmental Contamination. 574–583. Publishers CEP Ltd. Edinburgh.
Brown, P. E. & Minges, G. A., 1916. The effect of some manganese salts on ammonification and nitrification. Soil Sci. 1. 67–85.
Bunemann, E. K., Schwenke, G. D. & van Zwieten, L., 2006. Impact of agricultural inputs on soil organisms. Australian Journal of Soil Research. 44. 379–406.
Csathó P., 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. AKAPRINT. Budapest.
Franzluebbers, A. J. et al., 1999. Assessing biological soil quality with chloroform fumigation-incubation: why subtract a control? Canadian Journal of Soil Science. 79. 521–528.
Giller, K. E., Witter, E. & McGrath, S. P., 2009. Heavy metals and soil microbes. Soil Biology and Biochemistry. 41. 2031–2037.
Horswell, J. et al., 2006. Impact of heavy metal amended sewage sludge on forest soils as assessed by bacterial and fungal biosensors. Biol. Fertil. Soils. 42. 569–576.
Joergensen, R. G., 1996. The fumigation-extraction method to estimate soil microbial biomass: calibration of the kEC value. Soil Biology and Biochemistry. 28. 25–31.
Kádár I., 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium– MTA TAKI. Budapest.
Kelly, J. J., Häggblom, M. & Tate, R. L., 1999. Changes in soil microbial communities over time resulting from one time application of zinc: a laboratory microcosm study. Soil Biology and Biochemistry. 31. 1455–1465.
Kolesnikov, S. I. et al., 2009. Changes in the ecological and biological properties of ordinary chernozems polluted by heavy metals of the second hazard class (Mo, Co, Cr and Ni). Eurasian Soil Science. 42. 936–942.
Lakanen, E. & Erviö, R., 1970. A comparison of eight extractants for the determina-tion of plant available micronutrients in soil. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.
Lipman, C. B. & Burgess, P. S., 1914. The effects of copper, zinc, iron and lead salts on ammonification and nitrification in soil. University of California Publications in Agricultural Science. 1. 127–139.
Morgan, A. J., Kille, P. & Stürzenbaum, S. R., 2007. Microevolution and ecotoxicology of metals in invertebrates. Environmental Science and Technology. 41. 1085–1096.
MSz-08-1721/2:1986 Szennyvízzel, szennyvíziszappal kezelt mezőgazdaságilag hasznosított területek talajvizsgálata. Talajbiológiai aktivitás vizsgálat szacharáz enzimaktivitási módszerrel.
MSz-21470-50:2006 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém- és a króm(VI)tartalom meghatározása.
MSzE-21420-31:2006 Hulladékok jellemzése. 31. rész: Ammónium-acetát-pufferes hulladékkivonat készítése fizikai, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatokhoz.
Pérez-de-Mora, A., Engel, M. & Schloter, M., 2011. Abundance and diversity of n-alkane-degrading bacteria in a forest soil co-contaminated with hydrocarbons and metals: A molecular study on alkB homologous genes. Microb Ecol. Published online: 13 May 2011, http://www.springerlink.com/content/22u4675777327284/fulltext.html
Rajapaksha, R. M. C. P., Tobor-Kapłon, M. A. & Bååth, E., 2004. Metal toxicity affects fungal and bacterial activities in soil differently. Applied and Environmental Microbiology. 70. 2966–2973.
Sárdi K., 2003. Agrokémia: A növénytáplálás alapjai. 27–45. Jegyzet. VE Georgikon Mezőgazdaságtud. Kar. Keszthely.
Schnürer, J. & Rosswall, T., 1982. Fluorescein diacetate hydrolysis as a measure of total microbial activity in soil and litter. Applied and Environmental Microbiology. 43. 1256–1261.
Sváb J., 1973. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest,
Vadász J., 1997. Huminsavak és fulvósavak a növényi életfolyamatokban. PRI-KOMP Kft. Veszprém.
Vance, E. D., Brookes, P. C. & Jenkinson, D. S., 1987. An extraction method for measuring soil microbial biomass-C. Soil Biology and Biochemistry. 19. 703–707.
Vásquez-Murrieta, M. S. et al., 2006. C and N mineralization and microbial biomass in heavy-metal contaminated soil. European Journal of Soil Biology. 42. 89–98.
Wang, Q. et al., 2010. Efficiencies of different microbial parameters as indicator to assess slight metal pollutions in a farm field near a gold mining area. Environ. Monit. Assess. 161. 495–508.
White, D. C. et al., 1979. Determination of the sedimentary microbial biomass by extractable lipid phosphate. Oecologia. 40. 51–62.
Wu, J. et al., 1990. Measurement of soil microbial biomass C by fumigation-extraction – an automated procedure. Soil Biology and Biochemistry. 22. 1167–1169.
Zhang, C. et al., 2006. Structure and function of microbial communities during the early stages of revegetation of barren soils in the vicinity of a Pb/Zn smelter. Geoderma. 136. 555–565.