View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Jelen tanulmányban a Magyarországon jellemzően előforduló nehézfém-szennyezők közé tartozó króm, ólom és cink hatását vizsgáltuk egyes talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókra, valamint összefüggést kerestünk e fémek különböző kivonószerekkel oldható frakciói és a vizsgált biológiai paraméterek között. A kísérletben az egyre elterjedtebben alkalmazott lignitet használtuk stabilizálószerként. A 8 hetes inkubációs modellkísérletet 2006-ban nyírlugosi savanyú homoktalajjal, DISITOBI kísérlettervező és értékelő modellel állítottuk be, mely lehetővé tette a változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát. A nehézfémeket és a lignitet 5 különböző dózisban juttattuk az edényekbe. Mértük a Cr, az Pb és a Zn „összes” királyvízzel, illetve desztillált vízzel, acetát-pufferrel, Lakanen-Erviö-féle kivonószerrel oldható fémtartalmat. A talajmikrobiótában bekövetkező változásokat az invertáz enzimaktivitás, az FDA (fluoreszcein-diacetát) hidrolitikus aktivitás (fluoreszcein-diacetát), a mikrobiális biomassza-C (CFE), valamint az „összes” foszfolipid-zsírsav tartalom (PLFA analízis) meghatározásával becsültük. A DISITOBI modellen kívül a változókat főkomponens-analízissel és lineáris korreláció vizsgálattal is értékeltük (StatSoft Statistica 9-es verzió). A vizsgált kivonószerekkel kioldható fémtartalom és az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között ugyan tudtuk igazolni a korrelációt, de jelen kivonószerekkel ez egy esetben sem volt szoros. A főkomponens-analízis, illetve a korreláció vizsgálat alapján megállapítható, hogy nem találtunk összefüggést a királyvizes, a desztillált vizes, az acetát-pufferes, a Lakanen-Erviö-féle kivonószerekkel oldható Cr-, Pb- és Zn-tartalmak, illetve a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között. E szerint ezek a kivonószerek nem jelezték a talajmikrobióta számára hozzáférhető frakciót. A króm talajmikrobiótára gyakorolt egyértelműen negatív hatását közepes és laza korrelációban is tapasztaltuk, kivonószertől függetlenül. Részben igazolható volt az ólom negatív hatása, ez azonban eltérő a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók szerint. A cink esetében szinte egyáltalán nem tudtunk negatív hatást kimutatni. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a Zn (mint esszenciális elem) jelentős pozitív szerepet játszik a talajmikrobióta működésében.

  • Adam, G. & Duncan, H., 2001. Development of a sensitive and rapid method for the measurement of total microbial activity using fluorescein diacetate (FDA) in a range of soils. Soil Biology and Biochemistry. 33. 943–951.

  • Adriano, D. C., 2001. Trace elements in terrestrial environments: Biogeochemistry, Bioavailability, and Risks of Metals. 38–84. Springer-Verlag Press. New York.

  • Anton, A. et al., 1994. Effects of environmental factors and Mn, Zn, Cu trace elements on the soil phosphomonoesterase and amidase activity. Application of DISITOBI model. Acta Biologica Hungarica. 45. 39–50.

  • Anton, A. et al., 1996. Effects of environmental factors and Mn, Zn, Cu trace elements on the available N content of two soils. In: Progress in Nitrogen Cycling Studies (Eds.: Cleemput, O., Hofman, G. & Vermoesen, A.). 173–177. Kluwer Academic Publishers. Doordrecht.

  • Bartus, T. et al., 2003. Kármentesítési beruházások műszaki ellenőrzése. In: Kármentesítési Útmutató 5 (Szerk.: Németh T.). 34–73. KvVM. Budapest.

  • Becker, J. M. et al., 2006. Bacterial activity, community structure, and centimeter-scale spatial heterogeneity in contaminated soil. Microbial Ecology. 51. 220–231.

  • Biczók, Gy., Tolner, L. & Simán, Gy., 1994. Method for the determination of multivariate response functions. Bulletin of the University of Agricultural Sciences. 1993–1994. 5–16.

  • Bligh, E. G. & Dyer, W. J., 1959. A rapid method of total lipid extraction and purification. Canadian Journal of Biochemistry and Physiology. 37. 911–917.

  • Bragato, G. et al., 1998. Effects of sewage sludge pre-treatment on microbial biomass and bioavailability of heavy metals. Soil and Tillage Research. 46. 129–134.

  • Brookes, P. C. et al., 1984. Effects of heavy metals on microbial activity and biomass in field soils treated with sewage sludge. In: Environmental Contamination. 574–583. Publishers CEP Ltd. Edinburgh.

  • Brown, P. E. & Minges, G. A., 1916. The effect of some manganese salts on ammonification and nitrification. Soil Sci. 1. 67–85.

  • Bunemann, E. K., Schwenke, G. D. & van Zwieten, L., 2006. Impact of agricultural inputs on soil organisms. Australian Journal of Soil Research. 44. 379–406.

  • Csathó P., 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. AKAPRINT. Budapest.

  • Franzluebbers, A. J. et al., 1999. Assessing biological soil quality with chloroform fumigation-incubation: why subtract a control? Canadian Journal of Soil Science. 79. 521–528.

  • Giller, K. E., Witter, E. & McGrath, S. P., 2009. Heavy metals and soil microbes. Soil Biology and Biochemistry. 41. 2031–2037.

  • Horswell, J. et al., 2006. Impact of heavy metal amended sewage sludge on forest soils as assessed by bacterial and fungal biosensors. Biol. Fertil. Soils. 42. 569–576.

  • Joergensen, R. G., 1996. The fumigation-extraction method to estimate soil microbial biomass: calibration of the kEC value. Soil Biology and Biochemistry. 28. 25–31.

  • Kádár I., 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium– MTA TAKI. Budapest.

  • Kelly, J. J., Häggblom, M. & Tate, R. L., 1999. Changes in soil microbial communities over time resulting from one time application of zinc: a laboratory microcosm study. Soil Biology and Biochemistry. 31. 1455–1465.

  • Kolesnikov, S. I. et al., 2009. Changes in the ecological and biological properties of ordinary chernozems polluted by heavy metals of the second hazard class (Mo, Co, Cr and Ni). Eurasian Soil Science. 42. 936–942.

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1970. A comparison of eight extractants for the determina-tion of plant available micronutrients in soil. Acta Agr. Fenn. 123. 223–232.

  • Lipman, C. B. & Burgess, P. S., 1914. The effects of copper, zinc, iron and lead salts on ammonification and nitrification in soil. University of California Publications in Agricultural Science. 1. 127–139.

  • Morgan, A. J., Kille, P. & Stürzenbaum, S. R., 2007. Microevolution and ecotoxicology of metals in invertebrates. Environmental Science and Technology. 41. 1085–1096.

  • MSz-08-1721/2:1986 Szennyvízzel, szennyvíziszappal kezelt mezőgazdaságilag hasznosított területek talajvizsgálata. Talajbiológiai aktivitás vizsgálat szacharáz enzimaktivitási módszerrel.

  • MSz-21470-50:2006 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém- és a króm(VI)tartalom meghatározása.

  • MSzE-21420-31:2006 Hulladékok jellemzése. 31. rész: Ammónium-acetát-pufferes hulladékkivonat készítése fizikai, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatokhoz.

  • Pérez-de-Mora, A., Engel, M. & Schloter, M., 2011. Abundance and diversity of n-alkane-degrading bacteria in a forest soil co-contaminated with hydrocarbons and metals: A molecular study on alkB homologous genes. Microb Ecol. Published online: 13 May 2011, http://www.springerlink.com/content/22u4675777327284/fulltext.html

  • Rajapaksha, R. M. C. P., Tobor-Kapłon, M. A. & Bååth, E., 2004. Metal toxicity affects fungal and bacterial activities in soil differently. Applied and Environmental Microbiology. 70. 2966–2973.

  • Sárdi K., 2003. Agrokémia: A növénytáplálás alapjai. 27–45. Jegyzet. VE Georgikon Mezőgazdaságtud. Kar. Keszthely.

  • Schnürer, J. & Rosswall, T., 1982. Fluorescein diacetate hydrolysis as a measure of total microbial activity in soil and litter. Applied and Environmental Microbiology. 43. 1256–1261.

  • Sváb J., 1973. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest,

  • Vadász J., 1997. Huminsavak és fulvósavak a növényi életfolyamatokban. PRI-KOMP Kft. Veszprém.

  • Vance, E. D., Brookes, P. C. & Jenkinson, D. S., 1987. An extraction method for measuring soil microbial biomass-C. Soil Biology and Biochemistry. 19. 703–707.

  • Vásquez-Murrieta, M. S. et al., 2006. C and N mineralization and microbial biomass in heavy-metal contaminated soil. European Journal of Soil Biology. 42. 89–98.

  • Wang, Q. et al., 2010. Efficiencies of different microbial parameters as indicator to assess slight metal pollutions in a farm field near a gold mining area. Environ. Monit. Assess. 161. 495–508.

  • White, D. C. et al., 1979. Determination of the sedimentary microbial biomass by extractable lipid phosphate. Oecologia. 40. 51–62.

  • Wu, J. et al., 1990. Measurement of soil microbial biomass C by fumigation-extraction – an automated procedure. Soil Biology and Biochemistry. 22. 1167–1169.

  • Zhang, C. et al., 2006. Structure and function of microbial communities during the early stages of revegetation of barren soils in the vicinity of a Pb/Zn smelter. Geoderma. 136. 555–565.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2020 8 0 0
Nov 2020 5 0 0
Dec 2020 4 0 0
Jan 2021 5 0 0
Feb 2021 3 1 1
Mar 2021 11 0 0
Apr 2021 2 0 0