View More View Less
  • 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén vizsgáltuk az eltérő minőségű komposztok és a húsliszt hatását a kukorica, mustár és tritikále termésére. A heterogén talaj 0–8% közötti CaCO3- és 1,0–1,5% humuszkészlettel rendelkezett. A humuszos szint vastagsága 60–80 cm, a pH(H2O) 6,8–7,5, a pH(KCl) 6,3–7,3 közötti értékeket mutatott. Az agyagfrakció mennyisége 10–15%-ot tett ki. A termőhely felvehető foszforral közepesen, nitrogénnel és káliummal gyengén ellátott volt. A véletlen blokk elrendezésű kísérleteket 2002-ben és 2003-ban állítottuk be egyenként 5 kezeléssel és 4 ismétléssel, azaz 20-20 parcellával. Az egyes parcellák területe 5×8 = 40 m² volt. A kísérlet beállításakor egyszeri terhelésként 0, 25, 50, 100 és 200 t·ha-1 friss komposztot, vagy 0, 2,5, 5, 10, 20 t·ha-1 húslisztet alkalmaztunk. A további években a komposztok és a húsliszt trágyaszerek utóhatásait figyeltük meg. Kísérleti növényként 2002-ben kukoricát, 2003-ban mustárt, majd 2004 és 2010 között tritikálét vetettünk monokultúrában. Igazolható hatásokat a növények összetételére csak 2004-ig kaptunk, ezért a további évek eredményeinek bemutatásától eltekintünk. Az aszályos 2002 évben a tápelemek a trágyázatlan talajon is feldúsultak a kukoricában, érvényesült a „töményedési” effektus. Az érett vágóhídi hulladékkomposzt-terhelés hatására tovább nőtt a kukorica vegetatív részeinek N-, K-, S-, NO3-N-, Zn-, Mo- és Cd-koncentrációja, míg a Mg-, Mn- és Ba-tartalma mérséklődött. A 2. évben termett mustár melléktermésében a S- és Na-mennyiség emelkedett. A 3. évben a tritikále szalma- és szemtermésében a Na- csökkenésével párhuzamosan a Mo-tartalom emelkedett. Az éretlen komposzt a N-, K-, S-, NO3-N-, Na- és Zn-felvételt serkentette, míg a Mg és Mo akkumulációját gátolta a kukoricában. A mustár magjában is igazolható volt a Sr és Na serkentő, illetve a Mo és Cd gátló hatása. A tritikáleban a Ca-, Mg-, Na- és Sr-beépülés mérséklődött, a Cu-felvétel viszont nőtt a terheléssel. Összességében hasonló hatást gyakorolt a félérett komposzt is a mustárra. A tritikáléban a N, K, S, Zn és Fe serkentő hatása, ill. a Mg esetén gátló befolyás volt megfigyelhető. A húslisztterhelés hatására kimutathatóan dúsult a N, S és Na, valamint visszaesett a P, Fe, Ni, Cr, Pb és Mo mennyisége a mustár melléktermésében. Úgy tűnik a csont kalcium-foszfát összetevője kevéssé tárult fel a húslisztben, ami gátolhatta a P és néhány nehézfém felvehetőségét a trágyaszerből, illetve a talajból. A magtermésben a S és Na beépülése nőtt, illetve a Mo elemé csökkent a terheléssel. A tritikále szalmában a N- és K-, a szemben a N- és S-tartalom nőtt igazolhatóan. A húsliszt gyors mineralizációjával akár 1 t·ha-1 N-veszteség (kilúgzás NO3-N formában, illetve légköri elillanás NH3-N formában) léphetett fel a 3 év alatt. A liszt 13% körüli zsírtartalma nem gátolta az ásványosodást ezen a talajon. A maximális zsírterhelés elérhette a 2,6 t·ha-1 értéket. A termesztett növények átlagos összetételében több nagyságrendbeli különbség is előfordult. A mustár magja halmozta fel a legtöbb N, P, S és Zn elemet. Az As-, Hg-, Se- és Pb-koncentráció minden növényi részben a kimutatási határ alatt maradt. Összefoglalva, javasolható a sterilizált vágóhídi érett komposztok minél kiterjedtebb felhasználása termőföldön. Összetételük és hatékonyságuk alapján kifejezetten növelhetik főként a savanyú homoktalajok termékenységét.

  • Alexa L. & Dér S., 2001. Szakszerű komposztálás. Elmélet és gyakorlat. Profikomp Kft. Gödöllő.

  • Carter, D. O. & Tibbett, M., 2006. Microbial decomposition of skeletal muscle tissue (Ovis aries) in a sandy loam soil at different temperatures. Soil Biology & Biochemistry. 38.1139–1145.

  • Cserháti, M. et al., 2006. Impact of composts produced from waste of animal origin on the biological activity of soils. Acta Agron. Hung. 54. 507–516.

  • Izsáki Z., 2000. Mezőgazdasági hulladék gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Tessedik Sámuel Főiskola. Szarvas.

  • Kádár I., 1987. A kukorica ásványi tápanyagellátása. Növénytermelés. 36. 57–66.

  • Kádár I., 2002. Műtrágyázás hatása a mustár termésére és elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 51. 417–434.

  • Kádár I., 2004. A tritikále elemfelvétele műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés. 53. 273–284.

  • Kádár I., 2006. Mélyfúrások eredményei Őrbottyán Kísérleti Telepén. Kézirat. MTA TAKI.

  • Kádár I., 2008. Műtrágyázás hatása a tritikáléra karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 57. 57–66.

  • Kádár I. & Kastori R., 2006. Mikroelem-terhelés hatása a tritikále termésére és elemfelvételére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 55. 449–460.

  • Kádár I. & Radics L., 2008. Műtrágyázás hatása a kukoricára karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 57. 305–318.

  • Kádár I. & Ragályi P., 2012. Vágóhídi hulladékok hatása a kukorica, mustár és a tritikále termésére karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 61. (Megjelenés alatt)

  • Kiss J. et al., 2001. Állati eredetű zsíros hulladékok biológiai degradációjának vizsgálata. In: XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia. (Szerk: Elek Gy. & Vécsi B.) 351–360. Siófok.

  • Klimes-Szmik A., 1955. Aljtrágyázott homok tápanyagviszonyai és földművelési vonatkozásai. Agrokémia és Talajtan. 4. 313–334.

  • Stefanovits P., 1966. Hazánk homoktalajainak jellemzése. In: Növénytermesztés homokon. (Szerk.: Antal J.) 9–22. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Sváb J., 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Thamm F.-né, 1990. Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 39. 191–206.

  • Várallyay Gy., 1984. Magyarországi homoktalajok vízgazdálkodási problémái. Agrokémia és Talajtan. 33. 159–169.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 4 0 0
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 1 0 0
May 2021 1 0 0
Jun 2021 1 0 0
Jul 2021 0 0 0