View More View Less
  • 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén vizsgáltuk az eltérő minőségű komposztok és a húsliszt hatását a kukorica, mustár és tritikále termésére. A heterogén talaj 0–8% közötti CaCO3- és 1,0–1,5% humuszkészlettel rendelkezett. A humuszos szint vastagsága 60–80 cm, a pH(H2O) 6,8–7,5, a pH(KCl) 6,3–7,3 közötti értékeket mutatott. Az agyagfrakció mennyisége 10–15%-ot tett ki. A termőhely felvehető foszforral közepesen, nitrogénnel és káliummal gyengén ellátott volt. A véletlen blokk elrendezésű kísérleteket 2002-ben és 2003-ban állítottuk be egyenként 5 kezeléssel és 4 ismétléssel, azaz 20-20 parcellával. Az egyes parcellák területe 5×8 = 40 m² volt. A kísérlet beállításakor egyszeri terhelésként 0, 25, 50, 100 és 200 t·ha-1 friss komposztot, vagy 0, 2,5, 5, 10, 20 t·ha-1 húslisztet alkalmaztunk. A további években a komposztok és a húsliszt trágyaszerek utóhatásait figyeltük meg. Kísérleti növényként 2002-ben kukoricát, 2003-ban mustárt, majd 2004 és 2010 között tritikálét vetettünk monokultúrában. Igazolható hatásokat a növények összetételére csak 2004-ig kaptunk, ezért a további évek eredményeinek bemutatásától eltekintünk. Az aszályos 2002 évben a tápelemek a trágyázatlan talajon is feldúsultak a kukoricában, érvényesült a „töményedési” effektus. Az érett vágóhídi hulladékkomposzt-terhelés hatására tovább nőtt a kukorica vegetatív részeinek N-, K-, S-, NO3-N-, Zn-, Mo- és Cd-koncentrációja, míg a Mg-, Mn- és Ba-tartalma mérséklődött. A 2. évben termett mustár melléktermésében a S- és Na-mennyiség emelkedett. A 3. évben a tritikále szalma- és szemtermésében a Na- csökkenésével párhuzamosan a Mo-tartalom emelkedett. Az éretlen komposzt a N-, K-, S-, NO3-N-, Na- és Zn-felvételt serkentette, míg a Mg és Mo akkumulációját gátolta a kukoricában. A mustár magjában is igazolható volt a Sr és Na serkentő, illetve a Mo és Cd gátló hatása. A tritikáleban a Ca-, Mg-, Na- és Sr-beépülés mérséklődött, a Cu-felvétel viszont nőtt a terheléssel. Összességében hasonló hatást gyakorolt a félérett komposzt is a mustárra. A tritikáléban a N, K, S, Zn és Fe serkentő hatása, ill. a Mg esetén gátló befolyás volt megfigyelhető. A húslisztterhelés hatására kimutathatóan dúsult a N, S és Na, valamint visszaesett a P, Fe, Ni, Cr, Pb és Mo mennyisége a mustár melléktermésében. Úgy tűnik a csont kalcium-foszfát összetevője kevéssé tárult fel a húslisztben, ami gátolhatta a P és néhány nehézfém felvehetőségét a trágyaszerből, illetve a talajból. A magtermésben a S és Na beépülése nőtt, illetve a Mo elemé csökkent a terheléssel. A tritikále szalmában a N- és K-, a szemben a N- és S-tartalom nőtt igazolhatóan. A húsliszt gyors mineralizációjával akár 1 t·ha-1 N-veszteség (kilúgzás NO3-N formában, illetve légköri elillanás NH3-N formában) léphetett fel a 3 év alatt. A liszt 13% körüli zsírtartalma nem gátolta az ásványosodást ezen a talajon. A maximális zsírterhelés elérhette a 2,6 t·ha-1 értéket. A termesztett növények átlagos összetételében több nagyságrendbeli különbség is előfordult. A mustár magja halmozta fel a legtöbb N, P, S és Zn elemet. Az As-, Hg-, Se- és Pb-koncentráció minden növényi részben a kimutatási határ alatt maradt. Összefoglalva, javasolható a sterilizált vágóhídi érett komposztok minél kiterjedtebb felhasználása termőföldön. Összetételük és hatékonyságuk alapján kifejezetten növelhetik főként a savanyú homoktalajok termékenységét.

  • Alexa L. & Dér S., 2001. Szakszerű komposztálás. Elmélet és gyakorlat. Profikomp Kft. Gödöllő.

  • Carter, D. O. & Tibbett, M., 2006. Microbial decomposition of skeletal muscle tissue (Ovis aries) in a sandy loam soil at different temperatures. Soil Biology & Biochemistry. 38.1139–1145.

  • Cserháti, M. et al., 2006. Impact of composts produced from waste of animal origin on the biological activity of soils. Acta Agron. Hung. 54. 507–516.

  • Izsáki Z., 2000. Mezőgazdasági hulladék gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Tessedik Sámuel Főiskola. Szarvas.

  • Kádár I., 1987. A kukorica ásványi tápanyagellátása. Növénytermelés. 36. 57–66.

  • Kádár I., 2002. Műtrágyázás hatása a mustár termésére és elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 51. 417–434.

  • Kádár I., 2004. A tritikále elemfelvétele műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés. 53. 273–284.

  • Kádár I., 2006. Mélyfúrások eredményei Őrbottyán Kísérleti Telepén. Kézirat. MTA TAKI.

  • Kádár I., 2008. Műtrágyázás hatása a tritikáléra karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 57. 57–66.

  • Kádár I. & Kastori R., 2006. Mikroelem-terhelés hatása a tritikále termésére és elemfelvételére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 55. 449–460.

  • Kádár I. & Radics L., 2008. Műtrágyázás hatása a kukoricára karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 57. 305–318.

  • Kádár I. & Ragályi P., 2012. Vágóhídi hulladékok hatása a kukorica, mustár és a tritikále termésére karbonátos homoktalajon. Növénytermelés. 61. (Megjelenés alatt)

  • Kiss J. et al., 2001. Állati eredetű zsíros hulladékok biológiai degradációjának vizsgálata. In: XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia. (Szerk: Elek Gy. & Vécsi B.) 351–360. Siófok.

  • Klimes-Szmik A., 1955. Aljtrágyázott homok tápanyagviszonyai és földművelési vonatkozásai. Agrokémia és Talajtan. 4. 313–334.

  • Stefanovits P., 1966. Hazánk homoktalajainak jellemzése. In: Növénytermesztés homokon. (Szerk.: Antal J.) 9–22. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Sváb J., 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Thamm F.-né, 1990. Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 39. 191–206.

  • Várallyay Gy., 1984. Magyarországi homoktalajok vízgazdálkodási problémái. Agrokémia és Talajtan. 33. 159–169.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Rajkai, Kálmán

Technical Editor(s): Koós, Sándor

Technical Editor(s): Vass, Csaba

Editorial Board

  • Bidló, András (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Sopron)
  • Blaskó, Lajos (Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ, Karcagi Kutatóintézet, Karcag)
  • Buzás, István (Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely)
  • Farsang, Andrea (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged)
  • Filep, Tibor (Csillagászati és Földtudományi Központ, Földrajztudományi Intézet, Budapest)
  • Fodor, Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár)
  • Győri, Zoltán (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Jolánkai, Márton (Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő)
  • Kátai, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Lehoczky, Éva (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Makó, András (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Michéli, Erika (Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő)
  • Németh, Tamás (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Pásztor, László (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Ragályi, Péter (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Schmidt, Rezső (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár)
  • Szili-Kovács, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tamás, János (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen)
  • Tóth, Gergely (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tóth, Tibor (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest)
  • Tóth, Zoltán (Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely)

 

International Advisory Board

  • Blum, Winfried E. H. (Institute for Soil Research, University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Wien, Austria)
  • Hofman, Georges (Department of Soil Management, Ghent University, Gent, Belgium)
  • Horn, Rainer (Institute of Plant Nutrition and Soil Science, Christian Albrechts University, Kiel, Germany)
  • Lichner, Ljubomir (Institute of Hydrology, Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovak Republic)
  • Loch, Jakab (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • Nemes, Attila (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)
  • Pachepsky, Yakov (Environmental Microbial and Food Safety Lab USDA, Beltsville, MD, USA)

 

           International Editorial Board

  • Kätterer, Thomas (Swedish University of Agricultural Sciences (SLU), Sweden)
  • Ole Wendroth (Department of Plant and Soil Sciences, College of Agriculture, Food and Environment, University of Kentucky, USA)
  • Simota, Catalin Cristian (The Academy of Agricultural and Forestry Sciences, Bucharest, Romania)
  • Stolte, Jannes (Norwegian Institute of Bioeconomy Research, Ås, Norway)

Rajkai Kálmán
ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet
Herman Ottó út 15., H-1022 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 212 2265
Fax: (+36 1) 485 5217
E-mail: editorial.agrokemia@atk.hu

Indexing and Abstracting Services:

  • CAB Abstracts
  • EMBiology
  • Global Health
  • SCOPUS
  • CABI

2020  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,179
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
48/73=0,7
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 278/347 (Q4)
Soil Science 108/135 (Q4)
Scopus
SNIP
0,18
Scopus
Cites
48
Scopus
Documents
6
Days from submission to acceptance 130
Days from acceptance to publication 152
Acceptance
Rate
65%

 

2019  
Scimago
H-index
9
Scimago
Journal Rank
0,204
Scimago
Quartile Score
Agronomy and Crop Science Q4
Soil Science Q4
Scopus
Cite Score
49/88=0,6
Scopus
Cite Score Rank
Agronomy and Crop Science 276/334 (Q4)
Soil Science 104/126 (Q4)
Scopus
SNIP
0,423
Scopus
Cites
96
Scopus
Documents
27
Acceptance
Rate
91%

 

Agrokémia és Talajtan
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 144 EUR / 194 USD
Print + online subscription: 160 EUR / 232 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Agrokémia és Talajtan
Language Hungarian, English
Size B5
Year of
Foundation
1951
Publication
Programme
2021 Volume 70
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Tudományos Akadémia
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0002-1873 (Print)
ISSN 1588-2713 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 4 0 0
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 1 0 0
May 2021 1 0 0
Jun 2021 1 0 0
Jul 2021 0 0 0
Aug 2021 0 0 0