Munkánkban egy mezőföldi, döntően szántóföldi hasznosítású területen vizsgáltuk a vízerózió előfordulását, illetve a területhasznosítás és a potenciális erózióveszély egymáshoz való viszonyát. Az Előszállástól DNy-ra elhelyezkedő területet löszön kialakult mészlepedékes csernozjomok, a szélesebb völgytalpakon réti csernozjomok fedik, de a vízerózió bizonyítékaként a meredek völgyoldalakban földes kopárokat, illetve a lejtők alján lejtőhordalék talajokat találunk. A terület 1988–1989-es részletes talajtani felvételezésének adatait a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. A 117 db pontszerű adatsor és az általunk szerkesztett digitális domborzatmodell segítségével megtörtént a talajtani adatok térbeli kiterjesztése és az erózió modellezéséhez szükséges raszteres térképállományok (agyagtartalom-, lejtőszög- és humusztérkép) előállítása. A területhasznosítási térképet 2005-ös légifényképek és 30 méteres felbontású Landsat TM műholdképek alapján készítettük el. Az átlagos éves talajveszteség meghatározásához az Egyetemes Talajveszteségi Egyenletet (USLE) használtuk. Az USLE alkalmazásában a legnagyobb bizonytalanságot jelentő K-faktor általunk kapott értékeinek realitását más szerzők (CENTERI, 2002) hasonló hazai területeken számolt értékeivel való statisztikai öszszehasonlításával ellenőriztük. A területre jellemző tényleges erózió mellett meghatároztuk a domborzati és talajtani adottságok által differenciált erózióveszélyeztetettséget is, amely gyakorlatilag a fekete ugaron tartott, szintvonalra merőleges művelés esetén bekövetkező eróziós rátát adja meg. A kapott eróziós értékek alapján három eróziós kategóriát különítettünk el, melyek között a határt 2 t·ha-1·év-1-nél, illetve 11 t·ha-1·év-1-nél húztuk meg. Az előbbi a hazai becslések szerinti szántóföldi művelés alatti, míg az utóbbi az USA talajvédelmi szakemberei szerinti optimális körülmények közötti éves talajképződési ütem. Munkánk gerincét az erózió-veszélyeztetettség és a tényleges talajeróziós mérték összehasonlítása jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a mintaterületen a területhasznosítás jól igazodik a potenciális erózió-veszélyeztetettséghez, és a legjobban veszélyeztetett területeket erdők, cserjések vagy rétek borítják, melyek megfelelő védelmet nyújtanak a talajerózió ellen. Ugyanakkor a szántóföldeken – bár jelentős különbség mutatkozik a potenciális és a tényleges erózió között – még mindig 30% felett van a talajképződés ütemét meghaladó erózióval jellemezhető területek aránya. Ezekből a 11 t·ha-1·év-1-nél nagyobb talajveszteséggel rendelkező szántóföldek aránya csak 4%-ot tesz ki a szántókon belül. Ezek jobbára a völgyperemek „túlszántásából” adódnak. Bár a terület összességét tekintve a területhasznosítás alkalmazkodik az erózióveszélyeztetettséghez, sajnos feltételezhetjük, hogy ez inkább a vonalas erózió által kikényszerített felhagyás, mintsem USLE-alapú tudatos gazdálkodói döntés eredménye.
-
Barta K., 2001. A EUROSEM talajeróziós modell tesztelése hazai mintaterületen. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, 2001. október 25–27. (CD)
-
Centeri Cs., 2002. Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. Doktori értekezés. Szent István Egyetem. Gödöllő.
-
Centeri Cs. & Pataki R., 2003. A talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében. Tájökológiai Lapok. 1. (2) 181–192.
-
Centeri Cs. et al., 2008. Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken. Talajvédelem. Különszám. 569–576.
-
Dezsény Z. & Lendvai Z., 1986. A Zala vízgyűjtőjének eróziós viszonyai és hatásuk a felszíni vizek minőségére. Agrokémia és Talajtan. 35. 363–382.
-
Dövényi Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
-
Erődi B. et al., 1965. Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
-
Geiger J., 2007. Geomatematika. JATEPress Kiadó. Szeged.
-
Jakab, G., Kertész, Á. & Szalai, Z., 2010. Scale dependence of gully investigations. Hungarian Geographical Bulletin. 59. (3) 319–330.
-
Kertész, Á. & Centeri, Cs., 2006. Hungary. In: Soil Erosion in Europe. (Eds.: Boardman, J. & Poesen, J.) 139–153. John Wiley & Sons, Ltd. London.
-
Kertész, Á., Huszár, T. & Jakab, G., 2004. The effect of soil physical parameters on soil erosion. Hungarian Geographical Bulletin. 53. (1–2) 77–84.
-
Kertész, Á., Huszár, T. & Tóth, A., 2000. Soil erosion assessment and modelling. In: Physico-geographical Research in Hungary. (Eds.: Kertész Á. et al.). Studies in Geography in Hungary 32. 63–74. Geographical Research Institute HAS. Budapest.
-
Kitka G. & Farsang A., 2010. Az Erosion 3D modell magyarországi adaptálása és alkalmazhatóságának vizsgálata kisvízgyűjtők tájhasználati tervezésében. In: Geoszférák 2010: A Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola és a Környezettudományi Doktori Iskola eredményei. (Szerk.: Unger, J. & PálMolnár, E.) 263–307. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport (Geolitera). Szeged.
-
Mitasova, H. et al., 1996. Modeling topographic potential for erosion and deposition using GIS. Int. Journal of Geographical Information Science. 10. 629–641.
-
Mitasova, H. et al., 1998. Multidimensional soil erosion/deposition modeling and visualization using GIS. Final report for USA CERL. University of Illinois. Urbana-Champaign.
-
MSz 1397:1998. Lejtős területek vízerózió elleni védelme. Általános irányelvek. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.
-
Pataki R., 2000. Talajerózió modellezése térinformatikai módszerekkel. Diplomadolgozat. Szent István Egyetem. Gödöllő.
-
Podmaniczky, L. et al., 2011. Modelling soil quality changes in Europe. An impact assessment of land use change on soil quality in Europe. Ecological Indicators. 11. 4–15.
-
Richter, G. & Mezősi, G., 1990. Bodenerosion, Winderosion und Bodenfruchtbarkeit – eine quantitative Naherung mit EPIC Model. Acta Geographica Szegediensis. 28-30. 67–81.
-
Sisák I. et al., 2008. Lehetőségek a csapadék eróziós potenciáljának a meghatározására különböző részletességű adatbázisok alapján. Talajvédelem. Különszám. 155–162.
-
Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy., 1999. Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
-
Thyll Sz. (szerk.), 1992. Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
-
Verőné Wojtaszek M., 1996. Távérzékelés alkalmazása talajerózió becslésében pázmándi mintaterületen. Agrokémia és Talajtan. 45. 31–42.
-
Webster, R. & Oliver, M. A., 2007. Geostatistics for Environmental Scientists (2nd ed). John Wiley & Sons, Ltd. London.
-
Wischmeier, W. H. & Smith, D. D., 1978. Predicting Rainfall Erosion Losses: A Guide to Conservation Planning. Agriculture Handbook No. 537. US. Government Printing Office. Washington, D. C.
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Aug 2020 | 1 | 0 | 0 |
| Sep 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Oct 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Nov 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Dec 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Jan 2021 | 0 | 0 | 0 |
| Feb 2021 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó
AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory