View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6720 Szeged Egyetem u. 2.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Munkánkban egy mezőföldi, döntően szántóföldi hasznosítású területen vizsgáltuk a vízerózió előfordulását, illetve a területhasznosítás és a potenciális erózióveszély egymáshoz való viszonyát. Az Előszállástól DNy-ra elhelyezkedő területet löszön kialakult mészlepedékes csernozjomok, a szélesebb völgytalpakon réti csernozjomok fedik, de a vízerózió bizonyítékaként a meredek völgyoldalakban földes kopárokat, illetve a lejtők alján lejtőhordalék talajokat találunk. A terület 1988–1989-es részletes talajtani felvételezésének adatait a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. A 117 db pontszerű adatsor és az általunk szerkesztett digitális domborzatmodell segítségével megtörtént a talajtani adatok térbeli kiterjesztése és az erózió modellezéséhez szükséges raszteres térképállományok (agyagtartalom-, lejtőszög- és humusztérkép) előállítása. A területhasznosítási térképet 2005-ös légifényképek és 30 méteres felbontású Landsat TM műholdképek alapján készítettük el. Az átlagos éves talajveszteség meghatározásához az Egyetemes Talajveszteségi Egyenletet (USLE) használtuk. Az USLE alkalmazásában a legnagyobb bizonytalanságot jelentő K-faktor általunk kapott értékeinek realitását más szerzők (CENTERI, 2002) hasonló hazai területeken számolt értékeivel való statisztikai öszszehasonlításával ellenőriztük. A területre jellemző tényleges erózió mellett meghatároztuk a domborzati és talajtani adottságok által differenciált erózióveszélyeztetettséget is, amely gyakorlatilag a fekete ugaron tartott, szintvonalra merőleges művelés esetén bekövetkező eróziós rátát adja meg. A kapott eróziós értékek alapján három eróziós kategóriát különítettünk el, melyek között a határt 2 t·ha-1·év-1-nél, illetve 11 t·ha-1·év-1-nél húztuk meg. Az előbbi a hazai becslések szerinti szántóföldi művelés alatti, míg az utóbbi az USA talajvédelmi szakemberei szerinti optimális körülmények közötti éves talajképződési ütem. Munkánk gerincét az erózió-veszélyeztetettség és a tényleges talajeróziós mérték összehasonlítása jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a mintaterületen a területhasznosítás jól igazodik a potenciális erózió-veszélyeztetettséghez, és a legjobban veszélyeztetett területeket erdők, cserjések vagy rétek borítják, melyek megfelelő védelmet nyújtanak a talajerózió ellen. Ugyanakkor a szántóföldeken – bár jelentős különbség mutatkozik a potenciális és a tényleges erózió között – még mindig 30% felett van a talajképződés ütemét meghaladó erózióval jellemezhető területek aránya. Ezekből a 11 t·ha-1·év-1-nél nagyobb talajveszteséggel rendelkező szántóföldek aránya csak 4%-ot tesz ki a szántókon belül. Ezek jobbára a völgyperemek „túlszántásából” adódnak. Bár a terület összességét tekintve a területhasznosítás alkalmazkodik az erózióveszélyeztetettséghez, sajnos feltételezhetjük, hogy ez inkább a vonalas erózió által kikényszerített felhagyás, mintsem USLE-alapú tudatos gazdálkodói döntés eredménye.

  • Barta K., 2001. A EUROSEM talajeróziós modell tesztelése hazai mintaterületen. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, 2001. október 25–27. (CD)

  • Centeri Cs., 2002. Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. Doktori értekezés. Szent István Egyetem. Gödöllő.

  • Centeri Cs. & Pataki R., 2003. A talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében. Tájökológiai Lapok. 1. (2) 181–192.

  • Centeri Cs. et al., 2008. Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken. Talajvédelem. Különszám. 569–576.

  • Dezsény Z. & Lendvai Z., 1986. A Zala vízgyűjtőjének eróziós viszonyai és hatásuk a felszíni vizek minőségére. Agrokémia és Talajtan. 35. 363–382.

  • Dövényi Z. (szerk.), 2010. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.

  • Erődi B. et al., 1965. Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • Geiger J., 2007. Geomatematika. JATEPress Kiadó. Szeged.

  • Jakab, G., Kertész, Á. & Szalai, Z., 2010. Scale dependence of gully investigations. Hungarian Geographical Bulletin. 59. (3) 319–330.

  • Kertész, Á. & Centeri, Cs., 2006. Hungary. In: Soil Erosion in Europe. (Eds.: Boardman, J. & Poesen, J.) 139–153. John Wiley & Sons, Ltd. London.

  • Kertész, Á., Huszár, T. & Jakab, G., 2004. The effect of soil physical parameters on soil erosion. Hungarian Geographical Bulletin. 53. (1–2) 77–84.

  • Kertész, Á., Huszár, T. & Tóth, A., 2000. Soil erosion assessment and modelling. In: Physico-geographical Research in Hungary. (Eds.: Kertész Á. et al.). Studies in Geography in Hungary 32. 63–74. Geographical Research Institute HAS. Budapest.

  • Kitka G. & Farsang A., 2010. Az Erosion 3D modell magyarországi adaptálása és alkalmazhatóságának vizsgálata kisvízgyűjtők tájhasználati tervezésében. In: Geoszférák 2010: A Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola és a Környezettudományi Doktori Iskola eredményei. (Szerk.: Unger, J. & PálMolnár, E.) 263–307. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport (Geolitera). Szeged.

  • Mitasova, H. et al., 1996. Modeling topographic potential for erosion and deposition using GIS. Int. Journal of Geographical Information Science. 10. 629–641.

  • Mitasova, H. et al., 1998. Multidimensional soil erosion/deposition modeling and visualization using GIS. Final report for USA CERL. University of Illinois. Urbana-Champaign.

  • MSz 1397:1998. Lejtős területek vízerózió elleni védelme. Általános irányelvek. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest.

  • Pataki R., 2000. Talajerózió modellezése térinformatikai módszerekkel. Diplomadolgozat. Szent István Egyetem. Gödöllő.

  • Podmaniczky, L. et al., 2011. Modelling soil quality changes in Europe. An impact assessment of land use change on soil quality in Europe. Ecological Indicators. 11. 4–15.

  • Richter, G. & Mezősi, G., 1990. Bodenerosion, Winderosion und Bodenfruchtbarkeit – eine quantitative Naherung mit EPIC Model. Acta Geographica Szegediensis. 28-30. 67–81.

  • Sisák I. et al., 2008. Lehetőségek a csapadék eróziós potenciáljának a meghatározására különböző részletességű adatbázisok alapján. Talajvédelem. Különszám. 155–162.

  • Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy., 1999. Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Thyll Sz. (szerk.), 1992. Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • Verőné Wojtaszek M., 1996. Távérzékelés alkalmazása talajerózió becslésében pázmándi mintaterületen. Agrokémia és Talajtan. 45. 31–42.

  • Webster, R. & Oliver, M. A., 2007. Geostatistics for Environmental Scientists (2nd ed). John Wiley & Sons, Ltd. London.

  • Wischmeier, W. H. & Smith, D. D., 1978. Predicting Rainfall Erosion Losses: A Guide to Conservation Planning. Agriculture Handbook No. 537. US. Government Printing Office. Washington, D. C.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 4 0
Jul 2020 4 0 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0